Back to top

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Fotó: Varga György

Ez utóbbiban, vagyis ismereteink bővítésében szakértő erdészek és erdőmérnökök segítenek. Örömmel, lelkesen mutatják be az erdőt, az erdő élővilágát, az erdőgazdálkodást és a vadászatot, nemcsak az iskolába érkező óvodás és iskolás csoportoknak, hanem családoknak, baráti vagy céges társaságoknak egyaránt.

Erdei iskolánk működtetésének egyik kiemelt célja, hogy tudatosítsa a gyermekekben az erdők, a környezet fontosságát, ezáltal erősítse a felnövekvő nemzedékekben a természet szeretetét és tiszteletét.

További célunk, hogy a fiatalok közelről megismerkedjenek az erdészek munkájával, mely az erdő minden életszakaszát felöleli: a csemetetermeléstől a fakitermelésig.

A zalakarosi Csiga-túra tanösvényünk kapcsán fogalmazódott meg bennünk először, hogy felhívjuk a figyelmet a Slow-life mozgalomra, aminek irányelvei bárhol a világon érvényesek, így Obornakon is. A mozgalom lényege: mai rohanó világunkban se menjünk el az élmények mellett, legyen idő pihenni, és észrevenni a „csodákat” a környezetünkben: ősszel a hulló faleveleket, télen a vadnyomokat a hóban, kikeletkor a csilingelő madárhangokat, nyáron pedig a csodás színekben pompázó mezei virágokat.

Az erdei iskola környékén is várnak ilyen „csodák”. Akár a rövidebb (2 kilométeres), akár a hosszabb (4 kilométeres) túraútvonalat választják a csoportok, találkozhatnak a természet kincseivel, termésekkel, különleges növényekkel, forrásokkal, állatokkal.

Ha az épületektől északra indulunk, nem messze vadetetőt és sószórót találunk, amelyeknek a vadgazdálkodásban van nagy szerepük. Minden gyerekcsoport szívesen időzik ott a túrák során.

Fotó: Fűrné Kinsztler Anita

Az erdei iskola szomszédságában áll a 2016-ban átadott Nyitnikék Erdei Szálló, amely iránt egyre több bakancsos turista és családi, baráti társaság érdeklődik. Akik több napra látogatnak el hozzánk, érdemes a környék távolabbi pontjait is felfedezniük. A Kéktúra-útvonal az épületegyüttes szomszédságában húzódik, így könnyedén rácsatlakozhatunk. Elgyalogolhatunk a 3 kilométerre lévő Várdomb-forráshoz, a túra tervezésekor azonban számoljunk a zalai dombok miatti szintkülönbségekkel. Ha már a környéken barangolunk, érdemes elmenni a 4 kilométerre található homokkomáromi szőlőhegyre és a kegytemplomhoz.

Fotó: Fűrné Kinsztler Anita

Messzebbről – gépjárművel – érkezőknek meleg szívvel ajánljuk a Nagykanizsai Parkerdőt és a Csónakázó-tavat, Újudvar környékén a Kőszikla-szurdokot és a Csibiti-tavat. Picit távolabb, 35 kilométerre található a Zalakarosi Parkerdő a már említett Csiga-túra tanösvénnyel, és nem utolsósorban a város méltán híres fürdőjével, de akinek ideje engedi és kedve tartja, mindenképp töltsön el pár órát a dél-zalai városkában és környékén!

Választható témakörök

Az erdei iskola programjait az adott korosztályhoz és az egyedi igényekhez igazítjuk. A gyerekekre igazi csapatmunka vár, rengeteg játékos feladattal, összegzéssel, következtetéssel, mind-mind a problémamegoldó képességüket, kreativitásukat fejleszti, emellett erősíti bennük a csapathoz tartozás érzését is.

  • Mesél az erdő: bemutatjuk a fás és lágy szárú növényeket, megismerkedünk az erdei életközösséggel és az erdő szintjeivel.
  • Az aprók világa: részletesen megvizsgáljuk a növényeket, virágokat, megnézzük, hogy festenek testközelből a gombák és a talajlakók, a pókok és a rovarok. Megtanuljuk a mikroszkóp használatát.
  • Környezetünk és mi: az erdőt mint rendszert vizsgáljuk. Megfigyeljük, milyen hatásai vannak az időjárásnak. Sokat beszélgetünk arról, hogyan hatunk mi emberek a környezetre, mit lehet tenni otthon és az iskolában a környezetünk védelmében.
  • Vadak és szelídek: beazonosítjuk a vadat képről, hangról és a nyomuk alapján. Vadlest látogatunk, és találkozunk vadászokkal is, hogy megismerhessük a munkájukat.
  • A Zalai-dombság: a földrajzi jellegzetességeken kívül megismerkedünk Zala megye néprajzi értékeivel, népszokásaival, a helyi ételkülönlegességekkel, például a dödöllével. Térkép alapján tájékozódunk rövidebb-hosszabb túráinkon, majd langallósütéssel vagy agyagozással pihenjük ki a nap fáradalmait.
  • Az erdő és az ember: fontos kérdésekre keressük a választ. Kik dolgoznak az erdőben? Miért fontos az erdőgazdálkodás, egyáltalán mit jelent az, hogy gazdálkodunk az erdővel? Beszélgetünk az erdő életciklusairól, az erdész feladatairól, és bepillantunk a törvényi szabályozásba is egy picit.
  • Esőnap: ha nem tudunk kimenni az erdőbe, akkor is sokat beszélgetünk róla, és önfeledten játszunk közben. Erdőmodellt állítunk, bemutatjuk az erdő szintjeit. Két kedvenc játékunk: Amerikából jöttem és Activity – erdész módra. Mikroszkópozunk, filmezünk, próbáljuk felismerni a madárhangokat, ezúttal a CD-lejátszóból.

Sok más izgalmas és érdekes móka van még a tarsolyunkban! Szeretettel várjuk a kicsiket és nagyokat egyaránt!

További információk:

Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola

8882 Eszteregnye-Obornak,

Eszteregnye kt. 0197/5

GPS: 46º30’43,07” É; 16º53’19,70” K

Vezető: Povics Noémi

Mobil: +36 (30) 511 3213

E-mail: povics.noemi@zalaerdo.hu, kozjolet@zalaerdo.hu

Steyer Edina

Zalaerdő Zrt.

Fotók: Fűrné Kinsztler Anita, Steyer Edina, Varga György

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Fűbútorok: most kell belekezdeni!

A járványügyi helyzetet látva, idén sokat fogunk otthon ülni, de miért ne tehetnénk ezt a kertben, kényelemben? Egy fűbútor elkészítése egyszerű, bár kissé időigényes: ha most elkezdjük, nyárra már készen is lesz…

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.