A gazdaságok fele kevesebb, mint 5 hektáron gazdálkodik. A varsói agrár- és élelmiszergazdasági intézet adatai szerint mindössze 400 ezerre tehető azoknak a gazdáknak a száma, akik jövedelmének túlnyomó hányada a mezőgazdasági termelésből származik.
Az Európai Unió „új” tagországainak legnagyobbikában nagy társadalmi elismerés övezi a földművelés. Az összes gazda jó egyötöde fiatalabb 40 évesnél, emellett az összes agrárgazdaság egyharmadát hölgyek vezetik. A lengyel lakosság 38 százaléka él vidéki térségben, és az oda történő bevándorlás meghaladja a városba vándorlók számát.
Tény, hogy a mezőgazdaságilag hasznosított terület kétharmada rossz minőségű, alacsony tápértékű földnek számít. A nyári hónapokban nagy kihívás az öntözés megoldása, mivel az Európai Unió tagországai közül csak Csehországban, Cipruson és Máltán alacsonyabb a természetes víztartalék.
Az agrártermékek számottevő szerepet játszanak az ország exportjában, részesedésük a teljes kivitelben eléri a 13,5 százalékot. A mező- és élelmiszergazdasági export értéke 2018-ban megközelítette a 30 milliárd eurót, ami a 2004-ben, az EU-csatlakozás évében elért 5,2 milliárd eurós exportbevétel csaknem hatszorosa. Lengyelország nettó exportőr agrártermékekből, és az Európai Unió legnagyobb termelője almából, baromfihúsból, burgonyából, gombából, eperből, ribizliből, fehérkáposztából és répából.
A lengyel agrárkivitel több mint négyötöde az EU-partnerországokba kerül, ezen belül a legfőbb viszonylatnak számító Németország részaránya eléri a 25 százalékot.
Az elmúlt években súlyos kihívások érték a lengyel mezőgazdaságot. Ezek közül a legsúlyosabb az afrikai sertéspestis megjelenése volt az ország keleti részeiben. Az 500 ezer üzemet magába foglaló baromfihús-termelés ugyanakkor a lengyel mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorának számít. Az évi több mint 2 millió tonnás baromfihús-termelés az EU-ban a dobogó legmagasabb fokára röpítette az ágazatot, megelőzve Franciaországot és Németországot.
A kertészetekben évi 2 millió tonna almát termelnek. Az almaágazatban érdekelt gazdaságok különösen megszenvedték a 2014-ben Oroszországgal szemben bevezetett uniós embargót, mivel azelőtt a lengyel almatermelés 60 százaléka Oroszországba került.
Az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból szintén nagy veszteségeket okozhat a lengyel agráriumnak. 2018-ban az Egyesült Királyságba irányuló agrárexport elérte a 2,4 milliárd eurót, ami a teljes lengyel agrárkivitel mintegy tizede.
