Back to top

Drávamenti borút: ahol a folyók és a bor összekötnek

Horvátország belső része, a folyók és a hegyek szépségei csak az utóbbi években érték el az Adria partjainak népszerűségét. Podravina - a Dráva és a Bilogora lábainál fekvő terület - ilyen hely. Érdemes kimozdulni Horvátországnak Zágrábtól mintegy száz kilométerre, keletre fekvő részébe is, hogy megismerjük ezt a varázslatos vidéket.

Eltelt egy kis idő, mire újra felfedeztük, hogy Horvátországhoz ezer szállal kapcsolódunk, s 2014-ben életre hívták a „Magyarország-Horvátország bormesék II” programot. A projektet Orahovica város és Verőce-Drávamente megye területén, valamint Magyarországon Villányban indították el az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 keretein belül. A projektgazda Orahovica, a projektpartnerek Villány Magyarországról, és Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Hivatala. A program célja a kulturális és természeti örökség megőrzése, valamint a borturizmus infrastruktúrájának fejlesztése.

„Mint minden fajtának, a Kleščecnek is megvannak a sajátos jellemzői. Nem illatos szőlő, hanem később, érlelést követően, jelennek meg a jellegzetes aromák”

-  kezdte a bemutatkozást szakmai utunk első állomásán Dragutin Kamenjak. A Chardonnay után körülbelül hét nappal és az Olaszrizling előtt egy héttel érik. A Križevci Gazdasági Főiskola tanárának pincéjében ültünk le ismerkedni a helyi ízekkel. A szakember elmondta, hosszú évek óta szoros kapcsolatot ápol határon túli magyar borászokkal – a Bussay Pincészetet, Bezerics Csabát, Veres Jánost, a Cézár Pincészetet említette -, borlovagrendi tag Keszthelyen és gyakran jár át borversenyekre bírálni.

Dragutin Kamenjak
Fotó: viniczai

Az egy hektáros szőlőbirtokkal  rendelkező tanárember a Kleščec mellett Chardonnay-val, Szürkebaráttal, Pinot noir-al és Bouvier-vel örvendezteti meg a fogyasztókat. Mint elmondta, a Kleščec már a filoxéra vész előtt Križevci város környéki területek fő fajtája volt, ám évtizedekre eltűnt a köztudatból. Néhány éve egy idős ültetvényben találták meg újra, s azóta folynak a szelekciós munkák. A legjobbnak ígérkező egyedek genetikai vizsgálatát a német Geisenheim-i Egyetemen végezték. Ennek eredményeként ma négy különböző területen, négy klónt vizsgálnak.

Annak érdekében, hogy ösztönözzék a Križevci körzet bortermelőit a Kleščec szőlő ültetésére, a város betársult a fajta vizsgálatának finanszírozásába. Ennek köszönhetően az elmúlt évben közel húszezer oltványt sikerült előállítaniuk, amit a főiskola oltványtelepéről 1,2 eurós áron tudtak a gazdák számára biztosítani. Fontos szerepe lehet a jövőben a Križevci-Kalnik-Orahoves borút népszerűsítésében.

Olyan ritka fajták, mint a Kleščec és Skrlet is szerepel a kínálatban
Fotó: viniczai

Jelenleg csak egy maroknyi pincészet foglalkozik a másodikként bemutatott Skrlet fajtával, amely továbbra is küzd a kipusztulás ellen. Bora könnyű és ropogósan savanyú, ugyanakkor friss aromákkal rendelkezik, s mivel a szőlő cukortartalma nem túl magas, a bor alkoholtartalma is általában tíz százalék körüli. Ez a bor nem igényel hosszú érlelést, ideális esetben a következő betakarítás előtt meg kell inni.

Drága Mustocska! Te mindenfajta szőlőtőkéről születtél, amelyet metszettünk, kapáltunk, megkötöztünk, permeteztünk, óvtunk és emellett erősen izzadtunk. Amikor édes bogyókká érettél, leszedtünk, lemorzsoltunk, présben megszorongattunk, hogy Krisztus kínjait szenvedted. Sötét vasabroncsos bör- tönbe öntöttünk, hogy a kotyogón keresztül elmondhasd kegyetlen gyötrelmei- det. Édes mustból erős ifjú lettél, teli mindenféle bűnnel és tisztátalansággal, amelyektől most meg kell szabadítanunk, hogy a legjobb ital lehess és elvégezhesd magasztos feladataidat.

Püspök: Drága szőlőtőke! Közönség: Erősíts meg! Püspök: Drága borospohár! Közönség: Erősíts meg! Püspök: Drága ital! Közönség: Erősíts meg! Most pedig könyörögjünk és így kérjük szentünket: Ments meg minket száraz toroktól, savanyú italtól, vén marhahústól, tápporral nevelt csirkétől, rossz feleségtől, rossz politikusoktól, új adóktól, üres poharaktól, alacsony nyugdíjaktól...

Dragutin Kamenjak kiemelte, Horvátországban 4 borvidéket találunk. Ahol pedig szőlő terem, ott olívabogyó is, így nem véletlen, hogy folyamatosan csökken az ültetvényfelület, a 20 ezer hektárnyi bejelentett szőlő mellett ötezer hektár házikerti területet tartanak számon. Az ágazat fejlődése ellen hat az is, hogy sok fiatal a határon túl keresi boldogulást, a főiskola végzőseinek egy jó része külföldön kamatoztatja az itt megszerzett tudást.

A szakember a fogyasztók képzésének hiányát emelte ki. Ma az egy főre jutó borfogyasztás alig éri el a 15 litert, miközben a minőségi szegmensben a legrosszabb a helyzet, az ivók számára a legfontosabb kérdéssé az ár vált.

A közeli festői városka, a Podravina autópálya mentén húzódik, körülbelül félúton Zágráb és Eszék között. A lágy dombokkal körülvett települést a feljebbvaló is borkészítésre teremtette. A Pitomača borút vezet keresztül Arsanj, Kladarski breg és Otrovanski breg dűlőkön. Ezek az észak-déli irányban futó Bilogora lejtőinek déli oldalán helyezkednek, és legmagasabb szintjét, 262 méteren, a Lipica hegyen éri el. A hivatalos besorolás szerint a Pitomača szőlőterületei a Virovitica szőlőültetvényekhez tartoznak, amelyeket a legjobb minőséget adják Horvátország kontinentális részén, ahol mintegy húsz szőlő- és bortermelőt, számos kóstolóhelyiséget, éttermekket, valamint turisztikai és vendéglátóhelyeket találunk. A borutak külön-külön bejárhatók autóval, kerékpárral vagy gyalog, de szervezett csoportok számára busszal is meglátogathatók. A tájékozódást turisztikai jelölések segítik.

Vendéglátóink a Kladarski breg zegzugos vidékére invitáltak, hogy megismerjük a borpüspököket – akik civilben borászok, agrármérnökök, jogászok -, és a borszentelés helyi szokásait. Az esemény nem mindig esik pontosan Márton-napra, hosszú ideig elhúzódhat.

Borpüspökök is segítőik
Fotó: viniczai

A Marton-napi borkeresztelés ünnepi rítus, amely egy adott állapotbol (must) egy másikba (bor) biztosítja az átmenetet. A must kiforrása bizonytalan kimenetelű folyamat, kétséges, hogy a kívánt minőségű ital lesz-e belőle. Éppen ebben hivatott Szent Márton közbenjárni, a keresztelés előtt az ital még must, ami emberi fogyasztásra „nem alkalmas". Sem külső (zavaros), sem belső (pogány, bűnös, tisztátalan, stb.) tulajdonságai nem felelnek meg az elvárásoknak. Csakis a keresztelés aktusa révén válhat tiszta, nemes itallá, azaz borrá.

Maga a szokás jóllehet a színjáték felé közelít, de része az ünnepi alkalomnak. A mártonozó csoport főszereplője a Márton püspököt alakító személy. A püspök feladata a must megkeresztelése, a szertartás levezetése, illetve egy hordó új bor csapra verése.

A Mártont alakító személy püspöki ruhában végzi el a keresztelést. Mellette áll a két ministráns, egyik a keresztelés szövegkönyvét tartja a püspök elé, a másik a pásztorbotot fogja a szertartás ideje alatt.

Pincéről-pincére járva: szentelés nélkül nem lesz bor
Fotó: viniczai

Mint kiderült, a Márton-napi borkeresztelés szövege kéziratos formában terjed, de a mártonozók saját ötleteiket is felhasználva alkotják meg a maguk változatát. A borkeresztelés komikuma a szövegben rejlik. A humor forrását elsősorban az egyházi szertartásban szereplő magasztos, szellemi dolgoknak a tiszta anyagiság síkjára történő átfordítása adja. Gyakran a bor vagy a must szerepel Isten neve helyett, ehhez társul a mennyország - pince ellentétpár. Az előimádkozó, vagyis a püspök rövid fohásza is tele van az evés-ivás kifejezéseivel (pl. borospohár, sültliba). A válaszok pedig ismétlődő kifejezéseket (pl. Erősíts meg! Nekünk való!) tartalmaznak, így a nézőknek is lehetőségük van bekapcsolódni a szertatás menetébe.

A festői Bilogora lejtőin, a Szlavóniai borvidéken találjuk a kicsiny Vukosavljevica falut.

Az idilli dombokon számos nyaraló veszi körül a családi szőlőket. Házigazdánk, a Podrum Vineda borászat mindössze 2005 óta létezik, két család – a Kaša és Kovač – egyesüléséből jött létre, akik a kezdetekkor saját szükségletük kielégítésére foglalkoztak borkészítéssel. „Számunkra ez korábban csak hobbi volt, de amikor beláttuk, hogy nem csak megfelelő ambícióval rendelkezünk, hanem kellő tudással, elkötelezettséggel is e munka iránt, beindult a fejlesztés, mára rajtam kívül, még három személyt alkalmazunk” – meséli Andreja Kaša Kovač.

Andreja Kaša Kovač
Fotó: viniczai
Jelenleg közel tízhektárnyi saját szőlőt művelnek, évi 60 ezer liter bort állítanak elő, kínálatukban hat borfajta szerepel. „Megtalálható az Olaszrizling, a Chardonnay, a Rajnai rizling, amelyről azt mondják, hogy a fehérborok királya, továbbá a Kékfrankos, a Cabernet sauvignon, amely e vidéken kevésbé ismert, valamint a Cabernet sauvignon rozét készítünk„ – magyarázta a tulajdonos hozzátéve, hogy számukra legfontosabb a pincei értékesítés. Ennek keretében 2016-ban kóstolóhelyiséget építettek, hogy az érdeklődők ellátogassanak hozzájuk. A „Magyarország – Horvátország bormesék II” projektbe, mint családi pincészet, bekapcsolódott a Podrum Vineta borászat is. Céljuk, hogy ezen keresztül is felélesszék a helyi borkultúrát, s turisztikai kínálatukon belül szálláslehetőséget is szeretnének biztosítani.

A kezdetek óta folyamatosan fejlesztik a vállalkozást, növelik az ültetvényeket, bővítik a borkínálatot és a borminőséget. Legnagyobb sikereiket az Olaszrizling – Graševina – fajtával érték el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

Löszön termett bor, bemutatkozott a Vida Borbirtok új bora

Szekszárd maga a zegzugos sokszínűség. Ez adja borainak jellegzetes, megfejthetetlen varázsát. Rejtőzködő borvidék, messziről csak egy dombsor, közelebb kell jönni, hogy feltáruljanak a szurdokokban megbújó pincék, a dombokra felfutó szőlősorok.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.

Elindult a Wines of Hungary – Personally, a magyar bor hivatalos közösségi média oldala

Az Agrármarketing Centrum (AMC) szorosan együttműködve a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) Wines of Hungary - Personally név alatt indította el bormarketing tevékenységét a közösségi média felületeken, melynek célja a magyar borok népszerűsítése az európai és a kontinensen túli piacokon.

Érden vannak borospincék?

A legtöbb érdi még csak nem is hallott arról, hogy a település jelentős pincesorral rendelkezik. Sőt, hogy minaretje, vára és kastélya is van, és a leghosszabb Duna partszakaszt ugyancsak magáénak tudhatja. Honnan is ismernék, hiszen a település – a főváros szomszédságának köszönhetően – leginkább alvóváros jelleget öltött.

Ahol nem a vad szüretel

Innen már nem lehet tovább magyarázni, szüretben a szőlő megmutatja, milyen gazdája volt, s miként hatott rá az évjárat. A tavalyi évhez képest kicsit később kezdődött a betakarítás, s még sokat alszik kint a szőlő, de a gazdák szavaiból bizakodás tűnik ki.

Szüreti bemutató Pécsen: új rezisztens fajták kaptak állami elismerést

Az idén a megszokott időben indult a szüret a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a hagyományos őszi bemutatón már egy hónapja beért fürtöket is láthattunk. Az idei évjárat sok nehézséggel járt, szárazság és hideg viselte meg a szőlőt. A pécsi klónszelekció és rezisztencianemesítés eredményeként az idén a kutatóintézet 14 klónja, illetve hibridje nyert állami elismerést.

Háromfalus borászat: a Gál Szőlőbirtok és Pincészet

Szigetcsépen nem is fogadhattak volna kedvesebben, mint egy Jóbarát gyöngyözőborral. A friss, illatos ital pedig két alkotójáról, az Ezerjóról és a Szürkebarátról kapta a nevét.

2,2 milliárdnyi támogatási kérelmet nyújtottak be a borászok

A koronavírus-járvány következtében visszaeső turizmus és vendéglátás nyomán a borászok 2,2 milliárd forintnyi támogatási kérelmet nyújtottak be az agrártárcához, amely az eredetileg biztosított, 1,8 milliárd forintos keretet kiegészíti 400 millió forinttal - jelentette be a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.