Back to top

A természet adta lehetőségek: gyógynövények az egészségért

A csodálatos természet sokszínűsége igazi kincseket ad az embereknek, köztük a gyógynövé­nyeket. Ezek ugyan sok esetben nem pótol(hat)ják a gyógyszereket, ám a fogyasztásuk számos problémára megoldást jelentenek, a betegségek megelőzéséről nem is beszélve.

Kreiner Margit: a gyógynövények az életem részeivé váltak
Kreiner Margit: a gyógynövények az életem részeivé váltak
Fotó: Bella Huba
Kreiner Margit, egy Veszprém megyei Káptalantótiban élő kistermelő nyilatkozta ezt lapunknak, egyfajta mottóként hozzáfűzve: ha a mai világban nem is lehet teljes mértékben egészségesen élni, törekedni kell rá, hogy minél jelentősebb szerepet kapjon az életünkben a természetesség.

– A látszat néha csal – mondta mosolyogva arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet annyiféle terméket előállítani, mint amennyit ő kínál.

– Egy-egy gyógynövényről ugyanis „több bőrt lehet lehúzni”: nem csak gyógyteát, azaz teakeveréket, hanem szörpöt, lekvárt, dzsemet is készítek belőlük.

Abban persze nem csal a látvány, hogy mindezzel sok-sok munka van, nem beszélve arról, hogy a szükséges alapanyagokat be is kell szerezni, vagyis a természet kincseit össze kell gyűjteni, de ez csodálatos időtöltés.

– Hogyan kezdte?

– Nos, egy élelmiszerüzletben voltam eladó, de a multinacionális cégek beköltözése miatt fel kellett adnom ezt a szakmát. Elmentem dolgozni egy gyárba, azonban a három műszakot nem bírtam, abbahagytam. Rendelkeztem gyógynövényekkel kapcsolatos tapasztalatokkal, a családomban voltak ennek hagyományai. Ekkor kérdezték meg tőlem, hogy miért is nem foglalkozom vele. Sokat nem gondolkoztam: kiváltottam az őstermelői igazolványt, majd – mivel a gyógynövényeket fel kell dolgozni, és csomagolni is szükséges – a kistermelői engedélyt is beszereztem. A családot is bevonva a munkába, elkezdtem dolgozni. Nagyon kedvező visszajelzések érkeztek a termékeimmel kapcsolatosan, ezért folytattam a gyógynövények feldolgozását. Egyre nagyobb lett a választék, és idővel az árukészlet is. A termékek nagyon fogynak, nem győzünk eleget készíteni. Elmondhatom, hogy nem csak ebből élünk, de jól jövedelmez, ráadásul imádom, amit csinálok.

Kreiner Margit a gyógynövényeket, a gyümölcs alapanyagokat két helyről szerzi és gyűjti be. Az egyik a természet, a másik a saját fenntartású kert. Így biztos lehet benne, hogy minden alapanyag vegyszermentes helyről származik.

– Az erdők melletti részek, az elhagyatott területek a legjobbak e tekintetben, hiszen szinte teljesen érintetlenek.

A természet számos kincset kínál: gyűjtjük egyebek között a cickafarkot, a citromfűvet, a mentát, a csalánt, a bodzavirág termését és hajtását, a diófalevelet, az aranyvesszőt, a galagonyát, a csalánt; de ott van a sorban a málna, az eper és a szederlevél is.

A lényeg, hogy pontosan kell tudni, melyiket mikor kell leszedni, begyűjteni. Még az sem mindegy, hogy a nap melyik szakában végezzük a munkát. Ha nem így teszünk, már nem a legjobbak az alapanyag összetevői. Persze maximálisan odafigyelünk a természetre gyűjtés közben. Egy-egy fáról, bokorról nem szedjük le az összes gyümölcsöt, hajtást, levelet, gondolnunk kell a jövőre is, arra, hogy életképes maradjon a növény. Az elmondottak alapján könnyen el lehet képzelni, hogy milyen terepen kell dolgozni, és attól függetlenül, hogy éppen mennyire kegyes hozzánk az időjárás. A helyeket ennyi idő után már ismerjük, és ahogy ezek nem változnak, úgy az sem, hogy szükség van védőfelszerelésre, alaposan be kell öltözni. Sok a szúnyog, a kullancs, a csalán, és bizony elég sok a „megközelíthetetlen” terület is. Elmondhatom, hogy engem soha nem riasztottak vissza ezek a kihívások. Ha menni kellett, szó nélkül indultam, és indulok ma is. Ez csak úgy lehetséges, hogy szeretem a munkámat.

A természet adta lehetőségek kihasználása azonban nem elegendő. Azokat a növényeket, amelyek kisebb számban fordulnak elő a természetben, mégis fontosak a feldolgozás szempontjából, házilag termeljük. Vagyis otthon, a kertben is akad munka, nem is kevés. Nem panaszként mondom, de reggel öt órakor kelek, és napi tizenkét, olykor tizennégy órát dolgozom. Csak így tudom elérni, hogy elegendő termék készüljön.

Gyógyteák és teakeverékek is vannak szép számmal
Gyógyteák és teakeverékek is vannak szép számmal
Fotó: Bella Huba

A feldolgozás külön szakmát jelent Kreiner Margit szerint.

– Az a legfontosabb, hogy a begyűjtött alapanyagot nem hagyjuk állni, illetve csak a legritkább esetben várok velük.

A gyűjtés időpontjának helyes meghatározása, elvégzése mellett azért fontos az azonnali feldolgozás is, mert akkor maradnak meg az értékes anyagok, amelyek a gyógyhatást biztosítják.

És ebben a szakmában ez nagyon fontos tényező, mondhatom, a leglényegesebb. Hiszen az emberek többsége nem elsősorban az ízük, hanem a hatásuk miatt vásárolják a gyógynövényeket. Egyre többen vannak, akik lerakják a gyógyszereket, és gyógynövényekkel próbálják elérni a gyógyulást, mondván: utóbbiaknak nincsenek mellékhatásaik, jótékony hatásuk azonban annál inkább. Természetesen meg kell jegyezni, hogy minden gyógyszer nem pótolható, de a gyógynövényekből készülő termékek nagyon hasznosak lehetnek az emberi szervezet számára. Ez réges-régi tudomány, az emberiség évezredek óta használja gyógyításra a természetben található növényeket, gyümölcsöket, azok különböző részeit. A megfázás, az immunerősítés mellett a vérnyomás gyógynövényekkel való csökkentése talán a legismertebb az emberek körében. De ott van például az orbáncfű, ami oldja a stresszt, megszünteti az alvászavarokat, a gyomorpanaszokat. A cickafark húgyúti és nőgyógyászati problémákra, az aranyvessző vesetisztításra kiváló. De lehet kezelni gyógynövényekkel – méghozzá hatékonyan – a pajzsmirigy-, a prosztata- és béllel kapcsolatos betegségeket is. Említhetnék még ezernyi dolgot, melyek gyógyítására alkalmasak a gyógynövények, illetve a belőlük készített különböző termékek.

Néhány dzsem a kínálatból
Néhány dzsem a kínálatból
Fotó: Bella Huba

Az emberek számára fontos, hogy elmondják, mi több, elmagyarázzák nekik, hogy melyik „szer” mire való, hogyan kell fogyasztani és miként hat.

– Ezt rendszeresen tapasztalom mindkét helyen, ahol piacozunk, Hévízen és Tihanyban egyaránt. Utóbbi településen elsősorban magyarok a vásárlók, velük könnyebb a dolgunk. Hévízen azonban a hazaiak mellett egyebek között orosz, német és cseh érdeklődők is szép számban vannak, és velük is közölni kell a szükséges tudnivalókat. Ebben a szakmában is vannak szakszavak, méghozzá szép számban, amiket meg kellett tanulnom, pontosan úgy, mint az egyes szerek hatóanyagainak nevét, hatásukat és felhasználási javaslatait. Mivel számos termékünk van, ezért az információ is nagyon sok. Örülök neki, hogy rengeteg a törzsvendég, mert ez azt jelenti: jó a fogadtatása a termékeinknek, hatottak, és az ízükkel sem volt probléma.

Hogy lehet-e teljesen egészségesen élni manapság? Igen, erről szoktunk beszélgetni. A válasz szerintem nem, és ennek elsősorban környezeti tényezők az okai. Vannak hatások, amiket nem lehet kiküszöbölni az életünkből, a mindennapjainkból, bármennyire is szeretnénk eltüntetni őket.

Törekedni azonban lehet és kell is a teljességre. A házi termékek előtérbe helyezése, fogyasztása ezt szolgálja, és szerencsére egyre többen így látják. Tény, hogy falun nagy lehetőségek lennének a termelésre, de ez a folyamat azért – valljuk be – nem túl gyors. Azt gondolom, ennek főként a kényelmesség az oka.

Kreiner Margit azt mondja, termékeik körét már nem tudják tovább bővíteni.

– Így is nehezen tudjuk elérni, hogy annyi terméket állítsunk elő, amennyi mindkét árusítóhelyen elegendő. Persze örülünk neki, mert ez egyfajta elismerés a vásárlók részéről. Egy biztos: a lehető legjobb döntés volt annak idején, hogy váltottam, hiszen a gyógynövények az életem részévé váltak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricakása történelem...

Erdélyben szinte népeledel volt a puliszka: reggelinél, vacsoránál főételként, ebédnél köretként ették. Kemény változatát hidegen tarisznyába csomagolták útravalónak, mezei illetve erdei munkákhoz. A puliszka, málé, görhe és társaik változatok, ugyanazon alapanyagból...

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

Ezek II. Erzsébet kedvenc alkoholos italai - az egykori királyi főszakács szerint

Az Egyesült Királyság uralkodónője II. Erzsébet mód felett elfoglalt 94 éves korához képest. Amióta férje Fülöp herceg visszavonult fejedelmi teendőitől 2017-ben, a királynő azóta is eleget tesz udvari kötelezettségeinek, még a koronavírus idején is.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.