Back to top

Kosok a hegyekben

A muflon a hazai fauna hegy- és dombvidéki erdősült területek lakója. Nem őshonos vadfajunk, a XIX. század végén telepítette be gróf Forgách Károly ghymesi birtokára. Jelentős állomány él vadaskertekben, szabad területen nagyobb populációja található az Északi-középhegységben, a Budai-hegységben, a Mátrában, Cserhátban, Bakonyban, Gödöllői-dombvidéken, a Vértesben és a Gerecsében.

A környezeti igényei a napos, szélvédett, déli fekvésű dombok, hegyoldalak, sziklás gerincek és ormok, ahol a biztosított jó kilátás miatt messzire elláthat. Az idősebb erdőket is kedveli, az élőhelyi talajadottságok tekintetében a kötött, köves váztalajokat preferálja.

Táplálék szempontjából előszeretettel fogyaszt magasabb rosttartalmú, viszonylag nehezebben emészthető növényi részeket, ezért olyan területeken is megél, ahol az őz vagy a szarvas kevésbé találja meg táplálékát.

Testhossza 105-115 cm, marmagassága 65-78 cm. A szőrzet némi különbséget mutat a két nem között. A kosok vörösesbarnák, nyakukon és hátukon sötétebb árnyalattal. A fej egyes részein a szőrzet hamuszürke, illetve jellegzetes a mindkét oldalukon látható szürke-fehér nyeregfolt. A nyak szőrzete télen erőteljes sörénnyé fejlődik. A jerkék és juhok valamelyest hasonlóak, de nincs nyeregfoltjuk, ahogy sörényük sem. A szarv vagy „csiga” a szarutülkök növekedése miatt születés követően elindul. A szarv először kétélű, majd a szarvcsap erősödése után háromélűvé alakul. A szarvcsapok szöge határozza meg a szarv kinézetét: ívét, csavarodottságát és terpesztését. A szarv előnézeti formája három típusra különíthető el: trapéz-, téglalap- és fordított trapézforma.

Ahogy a szarvas és az őz minden évbe leveti agancsát, úgy a muflon a szarvát egész élete során fején viseli és növeszti.

A szarvakon kialakuló barázdáltság, illetve az évgyűrűk szemmel jól elkülöníthetőek a barázdától. Az évgyűrűket megszámolva a kos kora egész pontosan megállapítható. A jerkék és juhok is növeszthetnek szarvat, de csak 5-10 százalékuk, őket szarvalt juhnak nevezi a vadásznyelv.

Szaporodási periódusuk, a berregés október közepétől november közepéig tart. A kosok egymásnak rohanva küzdenek meg egymással, a szarvak összecsapódása messzemenően elhallatszik és jellegzetesen felismerhető.

A muflon viszonylag rövid lába miatt nem kedveli a magas hótakarót, mert a hasuk alja leérhet és felfázhatnak, illetve a táplálékkeresés szempontjából is előnyösebb a kisebb hó alatt felkutatni a táplálékot.

Jelenlegi becsült állománya 12-13 ezer példányra tehető, ebből az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018/2019-es vadászati év adatai szerint az éves teríték több mint 3800 egyed volt.

Magyarország 50 legkiemelkedőbb trófeája között a Budakeszin elejtett 101,65 cm csigahosszúságú, 240, 80 CIC pontszámot elérő, aranyérmes kos áll a ranglista első helyén.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.

Nyolcadik évadát kezdi meg a feketególya-fészek élő adása

Napokon belül elfoglalhatják a Gemenci erdőben bekamerázott fészküket az Afrikából visszatérő fekete gólyák. A Gemenc Zrt. február 18-án elindítja az internetes élő közvetítést. Az erdőgazdaság finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével folytatódhat a be nem avatkozás elvére épülő tudományos megfigyelés.

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.