Back to top

Hazánk legnagyobb énekesmadara

A holló sok kitüntetett címmel büszkélkedhet, egyebek közt Földünk egyik legintelligensebb madara, testméretéhez viszonyított agytérfogata szerint is előkelő helyen áll. Európában pedig az énekesmadarak közül – ahova rendszertanilag tartozik – a legnagyobb testméretű faj, hossza 65 centiméter, tömege megközelítőleg másfél kilogramm.

Elterjedési területe magába foglalja egész Eurázsiát, Észak-Afrikát és Észak-Amerikát, sőt a csendes-óceáni szigeteket is. Kijelenthetjük tehát, hogy Földünk egyik legjobb alkalmazkodóképességgel megáldott madaráról van szó: éppúgy költ a forró sivatagokban, mint a fagyos tundrákon. Mindez leginkább mindenevő életmódjával magyarázható, hiszen a magvaktól kezdve a gyümölcsökön át, az apróbb gerincesek és nagyobb gerinctelenek éppúgy szerepelnek étlapján, mint a dögök.

Kimagasló intelligenciájának köszönhetően könnyen jut táplálékhoz. Például a Börzsönyben megfigyelték, hogy gyakran követi a vadászokat, vagy ha puskadörrenést hall, a hang irányába repül, kémlelve, hol is ejtettek el vadat.

Megvárja a zsigerelés végét, majd amikor a vadászok elhagyják a területet, rögvest nekikezd lakmározni a maradványokból.

A holló nemcsak belőlünk, emberekből profitál gyakran, hanem a vadászó farkasokat is követi, bízva abban, hogy a zsákmányállatok maradékából valami neki is jut. Néhány évtizeddel ezelőtt a holló állománya vészesen megfogyatkozott Magyarországon, aztán újra megemelkedett, és egyes megyékben mára mintegy húszszorosára növekedett a madarak száma. Mindez leginkább annak a következménye, hogy betiltották a hajdani dúvadirtásoknál alkalmazott mérgezett táplálékok kihelyezését, valamint a természetközeli erdőgazdálkodás eredményeként a holló számára preferált élőhelyekre lelt. Nálunk ugyanis jellemzően a zártabb erdőkben fészkelnek, táplálékukat pedig legtöbbször a nyíltabb, ligetes területeken szerzik. Többnyire középhegységeinkben költenek a párok, míg táplálkozni inkább az alföldi területekre húzódnak.

Fotó: Dankó Sándor
Azonban a hollóállomány intenzív növekedésével ez a helyzet is változóban van. Ma már sok pár teljes territóriuma az Alföldön található, ahol kisebb facsoportokba építik fészküket. A fészekanyagot általában mindkét nem hordja, de az építés a hím feladata. Kívülre apró gallyakat használ, belül pedig gyakorta zsákmányállatainak szőre, tolla kerül. A februárra már kitatarozott fészekbe a tojó 3-7 zöldes alapon barna foltos tojást rak. A párok egy részénél a tojó egyedül kotlik, miközben a hím hordja számára a táplálékot, de előfordulnak olyan párok is, melyeknél a nemek szabályos időközönként váltják egymást. Amikor viszont a háromheti kotlás után kikelnek a fiókák, a tojó lényegében nem száll le a fészekről, folyamatosan melegíti utódait, mialatt a hím táplálékkal látja el őt. A fiókák hathetesen repülnek ki a fészekből, de utána még több hónapon keresztül szüleikkel maradnak. Tollazatuk fény nélküli, barnás árnyalatú fekete, amíg a kifejlett madaraké kékes vagy zöldes csillogású fekete.

Bár már az elsőéves madarak is próbálnak udvarolni, jellemzően életük második telén állnak párba, és ezután gyakran hosszú éveken keresztül, sőt akár egész életükben kitartanak egymás mellett.

Mégsem mindig felhőtlen a hollók párkapcsolata, a fészkén ülő tojó ugyanis párja távollétében gyakran „félrelép” egy-egy felbukkanó hímmel.

Mint a varjúfélék általában, a holló hosszú életű madár, de a természetben jellemzően 6-8 évig él. Ugyanakkor vannak köztük matuzsálemek: Európában a legidősebb ismert vadonélő példány 21 éves és 11 hónapos volt, a hazánkban megfigyelt legöregebb egyed pedig 11 éves. Fogságban akár 40 évig élt példányról is tudunk.

Fotó: Dankó Sándor
Hollóink vadonbéli életéről meglehetősen kevés adat áll rendelkezésre, noha viszonylag könnyen megfigyelhető fajról van szó. Az idősebb, tapasztaltabb, örökké éber madarakat ugyanis nagyon nehéz befogni, a fészekben gyűrűzött fiókákat ezért ritkán veszik újra kézbe. Az azonban biztos, hogy a hollók ritkán, és mindössze néhány 10 kilométernyire távolodnak el attól a helytől, ahol kikeltek, ezzel is magyarázható, hogy legalább egy tucatnyi alfaja létezik a világon.

Igen óvatos madarak, mégis gyakorta kerülnek az ember látóterébe.

Régebben a háborúk, csaták, járványok idején jelentek meg nagyobb számban, mert dögevő mivoltuk miatt az emberi tetemek eltakarításában is szorgoskodtak. Ez nem kedvezett népszerűségének, mint ahogy az sem, hogy a haszonállatokban is kárt tehetnek.

Például a frissen világra jött birkák, borjak szemét bizony kivájhatják, ami a mai napig sokkoló élmény lehet az ember számára. Ez több népdalunkban, szólásmondásunkban is fel-felbukkan, ami valóságos megfigyeléseken, nem mendemondákon alapszik.

A holló, mint királyi jelkép, fontos szerepet töltött be Hunyadi Mátyás udvarában. A család címerében egy gyűrűt tartó holló látható, mely a legendák szerint arra utal, hogy egy vadászat alkalmával egy holló elragadta a király gyűrűjét, aki azonban ezt visszaszerezte. A legendából annyi bizonyos, hogy a holló, akárcsak a szarka, nagyon szereti, és ha tudja, elcseni a fényes, csillogó, leginkább tojásforma tárgyakat. A címerállat választásának valószínűbb oka, hogy Mátyás király nagyapjának egyik birtoka a Hollóköve nevet viselte.

A holló akkor is feltűnik dicső királyunk életében, amikor Prágában fogságba esik, és édesanyja e madár segítségével küldi el neki a levelét. Évszázadokkal később ennek hatására választotta jelképéül a Magyar Posta a hollót.

A holló tudományos neve Corvus corax, mely latinul, illetve görögül is hollót jelent. Mi magyarok feltehetőleg több ezer éve nevezzük hollónak ezt a madarat, ugyanis más finnugor népek is hasonlóképpen hívják: a manysik kolahnak, míg a hantik kolaknak nevezik. Minden bizonnyal a faj gyakran hallatott korrogását idézik a nevek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Sok kukorica, kevés búza?

Várhatóan kínálati piac lehet idén kukoricából és keresleti búzából – hangzott el csütörtökön az AGROmashEXPO keretében megrendezett gabonafórumon.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Tavaly mintegy 800 milliárd forint támogatás segítette a gazdálkodókat

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

AM: fontos megőrizni a helyi és nemzeti kincseket

A globalizáció veszélyezteti a nemzeti értékeket, kultúrákat, ezért fontos megőrizni a helyi és nemzeti kincseket - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke szerdán a Hungarikumok Klubja rendezvényén a Parlamentben.

Méhészeti egyesület: össze fog dőlni a mezőgazdaság a méhészek nélkül

Méhészek nélkül össze fog dőlni a mezőgazdaság, ezért az Európai Uniónak tisztességes piaci feltételeket kell biztosítania nekik - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.