Back to top

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

A keresztény egyház jeles napjai közt számon tartott Vízkereszt beköszöntével lezárult a karácsonyi ünnepkör, ez pedig azt is jelenti, hogy a háztartások zömében ezekben a napokban kerülnek le a díszek a karácsonyfákról, amik éppen ezért tömegével kerülnek ki ilyenkor az utcákra.

A budapestiek például évről évre mintegy félmillió fát dobnak ki az ünnepek után. A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. bő másfél hónapig gyűjti szervezetten a fákat, amiket a kukák mellé – a gyalogosokat és az autósokat sem akadályoztatva –, illetve a 250 kijelölt gyűjtőhely valamelyikére is kitehetnek a lakosok. Ahogy az ilyenkor lenni szokott,

a leselejtezett tűlevelűek az aprítást követően a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban végzik tüzelőanyagként. A magas gyantatartalmú fenyők elégetése több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot.

Ez ugyanakkor távolról sem jelenti azt, hogy otthon is érdemes lenne próbálkozni az effajta hasznosítással: a nem megfelelően feldolgozott fenyőfajták magas gyantatartalmuk okán károsíthatják a tüzelőberendezéseket és a kéményeket, égetésük ráadásul egészségre káros anyagok kialakulásához vezet. 

A fővároson kívül például Szolnokon is szervezett „fagyűjtő-különjáratok” róják az utcákat az ünnepeket követően: a nagyméretű, tüzelésre alkalmas fákat a hagyományokhoz hűen a rászorulókhoz juttatják, a nem hasznosítható tűlevelűeket pedig a regionális lerakóban komposztálják. Az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. kiemelten kéri a lakosságot: mielőtt a fákat kidobnák, távolítsák el róluk a díszeket és a szaloncukrok papírjait is (ezt minden kidobott fa esetében tartsuk szem előtt – a szerk.).

Szegeden a kidobott fenyőfákat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai idén is a város komposztáló üzemébe szállítják, ahol mulcsot készítenek belőlük, amit köztereken és parkokban, ösvényeknél, illetve virágágyásoknál hasznosítanak majd.

Utóbbi célra egyébként Sopronban is felhasználják a fák egy részét. Itt a város lakótelepein, összesen 32 ponton gyűjtik a kiselejtezett fenyőket a Sopron Holding Zrt. munkatársai. Pécsett minden évben közel 40 tonna fenyőt gyűjtenek be a kukák mellől a Biokom Nonprofit Kft. A fákat a városi hőerőműben égetik el, hozzájárulva ezzel mintegy 31500 pécsi lakás távfűtéséhez.

Noha a fentiekhez hasonló akciókból országszerte számos akad, sokan hasznosítják a „funkcióját vesztett” karácsonyfájukat például a kertjükben. Az ágak kiváló alapot adhatnak komposzt készítéséhez, ugyanakkor mulcsként is felhasználhatók, a fenyő törzse pedig karóként tehet jó szolgálatot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

A neonikotinoidok „szemmel láthatóan” károsítják a méhcsaládot

A nemzetközileg elismert tudományos folyóirat, a Scientific Reports újabb kutatási eredményt közölt a méhekkel kapcsolatban, ami érdeklődésre tarthat számot a környezetről felelősen gondolkodóknak.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny idei győzteseit

Kihirdették a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által az idén rendhagyó módon a lakosság számára meghirdetett Virágos Magyarország verseny győzteseit; a legszebb kertek, illetve legszebb balkonok kategóriákba összesen közel 2500-an pályáztak, mindkét kategóriában 11 díjat ítéltek oda, köztük a Bálint Gazda emlékdíjat - közölte a turisztikai ügynökség az MTI-vel kedden.

A debreceniek ingyen kapnak szúnyoglárvairtó tablettát

Az országban elsőként a debreceni önkormányzat minden helyi lakosnak ingyen ad lárvairtószert, hogy ennek alkalmazásával tartósan csökkenteni lehessen a lakókörnyezetükben kifejlődő szúnyogok számát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Ilyen változatosak a díszfüvek

Az utóbbi években feltűnően sok díszfüvet láthatunk a közterületeken. Évelőágyakban használják könnyed ellenpontként, vagy széles, kanyargós sávokban ültetik, melléjük pedig egynyáriak kerülnek. Nemcsak a megjelenésük miatt kedvelik a kertépítők, hanem mert viszonylag egyszerűen fenntarthatók, nem esnek áldozatul a károsítóknak.

Lesz-e magyar óriásvidra?

Az óriásvidra az összes menyétféle legnagyobbika, már ami a testhosszt illeti: nem ritkák ma sem a 170 centiméteres állatok. Állománya ma már csak töredéke a hajdaninak, mivel régebben a vadászat, míg napjainkban az élőhely­pusztítás tizedeli.