Back to top

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

A keresztény egyház jeles napjai közt számon tartott Vízkereszt beköszöntével lezárult a karácsonyi ünnepkör, ez pedig azt is jelenti, hogy a háztartások zömében ezekben a napokban kerülnek le a díszek a karácsonyfákról, amik éppen ezért tömegével kerülnek ki ilyenkor az utcákra.

A budapestiek például évről évre mintegy félmillió fát dobnak ki az ünnepek után. A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. bő másfél hónapig gyűjti szervezetten a fákat, amiket a kukák mellé – a gyalogosokat és az autósokat sem akadályoztatva –, illetve a 250 kijelölt gyűjtőhely valamelyikére is kitehetnek a lakosok. Ahogy az ilyenkor lenni szokott,

a leselejtezett tűlevelűek az aprítást követően a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban végzik tüzelőanyagként. A magas gyantatartalmú fenyők elégetése több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot.

Ez ugyanakkor távolról sem jelenti azt, hogy otthon is érdemes lenne próbálkozni az effajta hasznosítással: a nem megfelelően feldolgozott fenyőfajták magas gyantatartalmuk okán károsíthatják a tüzelőberendezéseket és a kéményeket, égetésük ráadásul egészségre káros anyagok kialakulásához vezet. 

A fővároson kívül például Szolnokon is szervezett „fagyűjtő-különjáratok” róják az utcákat az ünnepeket követően: a nagyméretű, tüzelésre alkalmas fákat a hagyományokhoz hűen a rászorulókhoz juttatják, a nem hasznosítható tűlevelűeket pedig a regionális lerakóban komposztálják. Az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. kiemelten kéri a lakosságot: mielőtt a fákat kidobnák, távolítsák el róluk a díszeket és a szaloncukrok papírjait is (ezt minden kidobott fa esetében tartsuk szem előtt – a szerk.).

Szegeden a kidobott fenyőfákat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai idén is a város komposztáló üzemébe szállítják, ahol mulcsot készítenek belőlük, amit köztereken és parkokban, ösvényeknél, illetve virágágyásoknál hasznosítanak majd.

Utóbbi célra egyébként Sopronban is felhasználják a fák egy részét. Itt a város lakótelepein, összesen 32 ponton gyűjtik a kiselejtezett fenyőket a Sopron Holding Zrt. munkatársai. Pécsett minden évben közel 40 tonna fenyőt gyűjtenek be a kukák mellől a Biokom Nonprofit Kft. A fákat a városi hőerőműben égetik el, hozzájárulva ezzel mintegy 31500 pécsi lakás távfűtéséhez.

Noha a fentiekhez hasonló akciókból országszerte számos akad, sokan hasznosítják a „funkcióját vesztett” karácsonyfájukat például a kertjükben. Az ágak kiváló alapot adhatnak komposzt készítéséhez, ugyanakkor mulcsként is felhasználhatók, a fenyő törzse pedig karóként tehet jó szolgálatot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

Június közepéig ijesztegethetik az embereket a fiókáikat védelmező varjak

Június közepéig lehet számítani lakott területeken a fiókáikat védelmező madarak, elsősorban a varjúfélék, azon belül is a dolmányos varjak olykor félelmet keltő támadásaira - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfői közleménye.

Egymilliárd forintból folytatódhat a Településfásítási Program

Sikeres a kormány Településfásítási Programja, hiszen olyan közösségkovácsoló kezdeményezésről van szó, amelyben csaknem 500 település vesz részt ősz óta országszerte.

A pálmaolajmentes termékeket keresik a magyarok

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói részletesen megvizsgálták a pálmaolajat tartalmazó termékek fogyasztói megítélését. A magyar fogyasztók ezen ismeretei meglehetősen szűkösek, a fogyasztók a vásárlások során mégis a pálmaolajmentes termékeket keresik – írja a Sustainability szaklapban frissen megjelent tanulmány.

Változatos madárvilág vette birtokba a Duna egykori árterét a magyar-horvát-szerb hármas határ közelében

Változatos madárvilág jelent meg a tavaly több mint háromszázmillió forintos élőhely-megújításon átesett dávodi Földvári-tó és a Karapancsai erdei-tavak környékén - közölte a munkálatokat megvalósító, a területet kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) kedden az MTI-vel.

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.