Back to top

A mongol ősvadon követei a magyar rónán – Przewalski-lovak a Hortobágyon (2. rész)

A Pentezug project koordinátorával, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársával, Kerekes Violával beszélgettünk a Przewalski-vadlovakról. Munkája során nap mint nap találkozik ezekkel az állatokkal, jól ismeri minden rezdülésüket, közel 300 állat tartozik a felügyelete alá.

A cikk első része itt olvasható.

Legutóbb említette, hogy igen nehéz felismerni az agglegénycsapatokban élő Prze­walski-­lovakat. Vajon a XXI. századi technika nyújt-e segít­séget ebben?

– A közeljövőben a tervek szerint egy paintball puskát is bevetünk az állatok megfestéséhez, így egy kicsit könnyebb lesz a munka. A távolabbi jövőben egy arcfelismerő programot szeretnénk íratni, amivel a felismerés lényegesen pontosabb és gyorsabb lenne. Ezen felül minden itt élő állattól veszünk genetikai ujjlenyomatot (biop­szia-­mintavevő fegyverrel hám- és szőrmintát). Ezt Kali­forniába, Davisbe, egy kifejezetten lovakra szakosodott genetikai laboratóriumba küldjük, s mivel ott minden regisztrált Prze­walski-lónak őrzik a genetikai mintáját, így adott esetben az ottani információs bázis a pontos egyed-meghatározást el tudja végezni. Ez ma már bevált gyakorlat.

Milyen szociális egységekben élnek a Przewalski-lovak?

– Akárcsak az elvadult házi­lovak és zebrák, elsősorban háremcsapatokban élnek. A háremcsapatok egy háremcsődörből, ennek kancáiból és az utódokból állnak. A háremcsődör legfontosabb feladata a kancáknak és nem a területnek védelme. Az egy háremcsapatban élő kancák között nincs rokoni szál, mégis nagyon erős a szociális kapcsolat.

A fiatal mének önállóvá válásuk után agglegénycsapatokat alkotnak, ahol a fiatalok mellett kiöregedett háremcsődörök is vannak.

A fiatal kancák sem maradnak a szülői háremben, hanem az első sárlás idején elhagyják azt, s vagy egy másik háremcsapathoz csatlakoznak, vagy egy új háremcsapatot hoznak létre egy agglegénnyel. A háremcsapaton belül a kancák és a mén egysége igen fontos és erős, melyet kifejezésre is juttatnak, így például gyakran vakargatják egymást, egymás mellé állnak, ami a barátság jele. Minden állat egy igazi egyéniség. Van olyan vadló, mely a csapat perifériáján szeret lenni, vannak, melyek igazi barátnők, s ha változik egy háremcsapat, ők akkor is együtt maradnak. 

Hogyan, milyen áron tudják megtartani a mének kancáikat?

– Mindig a kanca választ mént. Ha például egy méntől nem születik csikója a kancának, akkor az egy idő után továbbáll. A mén próbálja visszaterelni néhányszor, de nem sokszor, mert ha túl sok időt fordítana erre, kockáztatná a csapata egységét.

A mének egyéniségétől függ, hogy hány kancát mennyi ideig tudnak megtartani, s nem elsősorban fizikai erejüktől, hanem szociális intelligenciájuktól függ, hogy mennyire sikeresek e téren.

A Prze­walski-lovak általában nem harcolnak halálig egymással; durva, komoly harcok ritkán alakulnak ki, már csak azért is, mert ilyenkor nagy a sérülés esélye. A sérült egyed pedig könnyen elveszítheti a csapatát. De vannak ebben is kivételek: egyes mének mégis halálos sérülésig harcolnak, mások bölcsebbek, könnyebb sérüléssel is feladják a csapatot, majd felgyógyulásuk után újra próbálkoznak maguknak kancákat szerezni, nem­ritkán sikerrel. 

Hogyan táplálkoznak a vadlovak a Hortobágyon? Mikép­pen oltják szomjukat?

– A Przewalski-vadlovak területén átfolyik egy csatorna, melyből tudják szomjukat oltani. De ha lehet, inkább szikes mocsarakból, zsombékokból, pocsolyából isznak. Nagyrészt a szikes pusztán vagy sziki réten legelnek, mely tavasszal a legdúsabb, s nyáron is általában megfelelő mennyiségű táplálékot nyújt. Ha ősszel van eső, a legelő megújul, van mit enni. Így kellő zsírtartalék képződik télre. Télen kikaparják a füvet a hó alól, s emellett a mocsárban sást esznek, így tudnak tavaszig elélni, de ekkorra már jelentősen lefogynak. 

Tervezik-e a Hortobágyon a przewalski lovak állományának további növelését?

– A Pentezug project fő célja a természetvédelmi kezelés, ezért korábban a Przewalski-vadló szaporítása prioritás volt, hogy minél több egyed legeljen. Napjainkra azonban az állomány nagysága elérte a terület eltar­tóképességét, s az utóbbi évek száraz időjárása miatt jelentősen korlátozni kell a lovak számát, azaz csökkenteni kell állományukat. Ezt a születések számának korlátozásával próbáljuk elérni: a kancák fogamzásgátló injekciót kapnak, melynél a beavatkozás nem hormonális alapon történik, visszafordítható.

2013 óta a koordinátor utasításai alapján olyan helyekre is szállítunk a Hortobágyról vadlovakat, ahol szükség van a Pentezughoz hasonló nagy természetvédelmi projectek megvalósításához. Így például 2016-ban és ’17-ben az oroszországi Orenburgba szállítottunk összesen 30 vadlovat.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hortobágyi lovak az orosz pusztán is helyt állnak. A Hortobágyi Nemzeti Park a Kölni Állatkerttel megújította az együttműködési megállapodást, mely a jövőben jelentős anyagi és szakmai támogatást biztosít a Przewalski-vad­lovak tartásához, tenyésztéséhez. 

Köszönjük, hogy megosztotta lapunk olvasóival izgalmas munkájának tapasztalatait. Gratulálunk a nemzetközileg is kiemelkedő hortobágyi sikerekhez. Büszkék lehetünk rá, hogy a Földünk vadlóállományának minden nyolcadik egyede hazánkban él…

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Békapopuláció a kipusztulás szélén

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Törökország egyes részein a békák a lokális kipusztulás szélére sodródtak, annyira túlzásba vitték fogyasztási céllal való gyűjtésüket.

Klimatizált utcák Bécsben

Az osztrák főváros sem mentes a hősziget-jelenségtől, ami különösen forróvá teszi az utcákat nyáron. Bécs tizennyolc ideiglenes és négy állandó "klimatizált utcát" hoz létre a városi hűsöléshez.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.