Back to top

A mongol ősvadon követei a magyar rónán – Przewalski-lovak a Hortobágyon (2. rész)

A Pentezug project koordinátorával, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársával, Kerekes Violával beszélgettünk a Przewalski-vadlovakról. Munkája során nap mint nap találkozik ezekkel az állatokkal, jól ismeri minden rezdülésüket, közel 300 állat tartozik a felügyelete alá.

A cikk első része itt olvasható.

Legutóbb említette, hogy igen nehéz felismerni az agglegénycsapatokban élő Prze­walski-­lovakat. Vajon a XXI. századi technika nyújt-e segít­séget ebben?

– A közeljövőben a tervek szerint egy paintball puskát is bevetünk az állatok megfestéséhez, így egy kicsit könnyebb lesz a munka. A távolabbi jövőben egy arcfelismerő programot szeretnénk íratni, amivel a felismerés lényegesen pontosabb és gyorsabb lenne. Ezen felül minden itt élő állattól veszünk genetikai ujjlenyomatot (biop­szia-­mintavevő fegyverrel hám- és szőrmintát). Ezt Kali­forniába, Davisbe, egy kifejezetten lovakra szakosodott genetikai laboratóriumba küldjük, s mivel ott minden regisztrált Prze­walski-lónak őrzik a genetikai mintáját, így adott esetben az ottani információs bázis a pontos egyed-meghatározást el tudja végezni. Ez ma már bevált gyakorlat.

Milyen szociális egységekben élnek a Przewalski-lovak?

– Akárcsak az elvadult házi­lovak és zebrák, elsősorban háremcsapatokban élnek. A háremcsapatok egy háremcsődörből, ennek kancáiból és az utódokból állnak. A háremcsődör legfontosabb feladata a kancáknak és nem a területnek védelme. Az egy háremcsapatban élő kancák között nincs rokoni szál, mégis nagyon erős a szociális kapcsolat.

A fiatal mének önállóvá válásuk után agglegénycsapatokat alkotnak, ahol a fiatalok mellett kiöregedett háremcsődörök is vannak.

A fiatal kancák sem maradnak a szülői háremben, hanem az első sárlás idején elhagyják azt, s vagy egy másik háremcsapathoz csatlakoznak, vagy egy új háremcsapatot hoznak létre egy agglegénnyel. A háremcsapaton belül a kancák és a mén egysége igen fontos és erős, melyet kifejezésre is juttatnak, így például gyakran vakargatják egymást, egymás mellé állnak, ami a barátság jele. Minden állat egy igazi egyéniség. Van olyan vadló, mely a csapat perifériáján szeret lenni, vannak, melyek igazi barátnők, s ha változik egy háremcsapat, ők akkor is együtt maradnak. 

Hogyan, milyen áron tudják megtartani a mének kancáikat?

– Mindig a kanca választ mént. Ha például egy méntől nem születik csikója a kancának, akkor az egy idő után továbbáll. A mén próbálja visszaterelni néhányszor, de nem sokszor, mert ha túl sok időt fordítana erre, kockáztatná a csapata egységét.

A mének egyéniségétől függ, hogy hány kancát mennyi ideig tudnak megtartani, s nem elsősorban fizikai erejüktől, hanem szociális intelligenciájuktól függ, hogy mennyire sikeresek e téren.

A Prze­walski-lovak általában nem harcolnak halálig egymással; durva, komoly harcok ritkán alakulnak ki, már csak azért is, mert ilyenkor nagy a sérülés esélye. A sérült egyed pedig könnyen elveszítheti a csapatát. De vannak ebben is kivételek: egyes mének mégis halálos sérülésig harcolnak, mások bölcsebbek, könnyebb sérüléssel is feladják a csapatot, majd felgyógyulásuk után újra próbálkoznak maguknak kancákat szerezni, nem­ritkán sikerrel. 

Hogyan táplálkoznak a vadlovak a Hortobágyon? Mikép­pen oltják szomjukat?

– A Przewalski-vadlovak területén átfolyik egy csatorna, melyből tudják szomjukat oltani. De ha lehet, inkább szikes mocsarakból, zsombékokból, pocsolyából isznak. Nagyrészt a szikes pusztán vagy sziki réten legelnek, mely tavasszal a legdúsabb, s nyáron is általában megfelelő mennyiségű táplálékot nyújt. Ha ősszel van eső, a legelő megújul, van mit enni. Így kellő zsírtartalék képződik télre. Télen kikaparják a füvet a hó alól, s emellett a mocsárban sást esznek, így tudnak tavaszig elélni, de ekkorra már jelentősen lefogynak. 

Tervezik-e a Hortobágyon a przewalski lovak állományának további növelését?

– A Pentezug project fő célja a természetvédelmi kezelés, ezért korábban a Przewalski-vadló szaporítása prioritás volt, hogy minél több egyed legeljen. Napjainkra azonban az állomány nagysága elérte a terület eltar­tóképességét, s az utóbbi évek száraz időjárása miatt jelentősen korlátozni kell a lovak számát, azaz csökkenteni kell állományukat. Ezt a születések számának korlátozásával próbáljuk elérni: a kancák fogamzásgátló injekciót kapnak, melynél a beavatkozás nem hormonális alapon történik, visszafordítható.

2013 óta a koordinátor utasításai alapján olyan helyekre is szállítunk a Hortobágyról vadlovakat, ahol szükség van a Pentezughoz hasonló nagy természetvédelmi projectek megvalósításához. Így például 2016-ban és ’17-ben az oroszországi Orenburgba szállítottunk összesen 30 vadlovat.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hortobágyi lovak az orosz pusztán is helyt állnak. A Hortobágyi Nemzeti Park a Kölni Állatkerttel megújította az együttműködési megállapodást, mely a jövőben jelentős anyagi és szakmai támogatást biztosít a Przewalski-vad­lovak tartásához, tenyésztéséhez. 

Köszönjük, hogy megosztotta lapunk olvasóival izgalmas munkájának tapasztalatait. Gratulálunk a nemzetközileg is kiemelkedő hortobágyi sikerekhez. Büszkék lehetünk rá, hogy a Földünk vadlóállományának minden nyolcadik egyede hazánkban él…

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

A rendőrlóból lett olimpikon

Épp a minap olvastam egy érdekes cikket George és Monica Theodorescuról, amikor egy orosz barátomtól jött a hír, elment az orosz csoda, az orlov trotter, a gyönyörű szürke Balagur, akit még volt szerencsém fotózni 2005-ben, éppen akkor, amikor lovasával, Alexandra Korelovával először feltűnt Aachenben. A tökéletes piaffot bemutató ló nagy szenzáció volt.