0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 26.

A parlagi kecske tartásának az előnyei és a hátrányai

Tíz évvel ezelőtt kezdődött a szenvedélye a tincses, vagy gatyásnak is nevezett parlagi kecskék gyűjtése, szaporítása iránt – meséli dr. Pap Cecília, akit egy egyetemi évfolyamtársa, jó barátja „palizott be” mondván, hogy az átkeresztezések miatt el fog tűnni ez a régi, magyar kecskefajta.

Az elmúlt években  Dr. Pap Cecília az internetes a hirdetések nyomán bejárta az országot és összegyűjtötte az összes jellegzetes fajtajegyeket viselő egyedeket. Közben szakértőjévé vált a fajtának.  

Nem sokkal később uniós programok is indultak az őshonos háziállatfajták megmentésére. Ekkoriban már a fajtafenntartással foglalkozó szakemberek is megkongatták a vészharangot, hogy eltűnhet a parlagi kecske. Divat lett a hosszú szőrű kecskék gyűjtése – mondja Pap Cecília, aki mosolyogva hozzáteszi, hogy akkorra ő már lépéselőnyben volt: mindenki előtt összeszedte a szép egyedeket.

2011–ben elkezdődött a parlagi kecske hivatalos fajtaként való elismerésének procedúrája, majd a tudatos tenyésztése. Ekkor kapta a magyar parlagi kecske elnevezést is.

Dr. Pap Cecília magyar parlagi kecske törzsállománya 150 kecskéből áll. Mint mondja Idehaza már nincs mit összegyűjtenie, így Erdély lehet a következő állomás.  

S hogy kiknek ajánlható e fajta tartása? 

Pap Cecília szerint, aki fűnyírónak tartaná őket, az csalódni fog. A juhok szebben legelnek, mint a tincses kecskék, akik ugyan nem különlegesebben válogatósak, de ami nem tetszik nekik, azt ott hagyják. Így nem lesz mögöttük egyenletesre lerágott a gyep. Ám a bezártságot se szeretik. A zárt tartás eredménye, hogy állandóan „balhéznak”. Napi 15-20 kilométer járástól viszont kiegyensúlyozottak és nyugodtak lesznek.

Extenzív tartásra kiválóak, akár 10 hónapot is tudnak lenni a legelőn. A bozótos, utak menti elhagyott, nem művelt, másra nem hasznosítható területen is legeltethetők a parlagi kecskék. Előnyük a hosszú, tincses szőrük. E miatt nem annyira sérülékenyek, mint a rövid szőrű társaik.

Télen a mélyalmos tartás ideális nekik, amikor akár egy méteresre is nőhet az alomvastagság. Az elletésük se jelent nagyobb kihívást, főként, ha boxokba különítik el az anyákat. Ennek hiányában nagyobb gondossággal kell eljárni. Egy-egy dominánsabb anya ugyanis képes maga köré gyűjteni számtalan gidát. Ezt követően nehéz kideríteni, hogy melyiknek melyik a valódi anyja. Holott a tenyésztési naplóba ezt pontosan dokumentálni kell. Tévedni pedig nem célszerű, és az ellenőrzések is gyakoriak, amikor DNS vizsgálatnak vetik alá a jószágokat.

Ha valaki kifejezetten a tej végett akar kecskét tartani és a mennyiség a döntő, akkor nem a parlagi kecske a jó választás. Erre alkalmasabb az alpesi fajta, ám annak másak az igényei is. Ennek ellenére Pap Cecíliának van olyan tincses kecskéje, nem is egy, amelyik rekord mennyiségű, akár 7-8 litert tejet képes adni naponta a fejési időszak egy rövid részében. A 300-as létszámú, parlagi és alpesi kecskéket is magába foglaló állománytól származó tejet Sümeg környéki sajtkészítők vásárolják fel, de időnként viszik anyatej pótlására is.

Hazánkban legtöbb kecsketartó a tej eladásából, vagy a kecskesajt készítésből profitál. Azok közül, akik kóstoltak korábban kecsketejet, többen vallják, hogy furcsa íze, szaga van. Ez azonban nem a tej sajátosságának köszönhető, hanem a nem megfelelő fejési higiéniának. A megfelelően kinyert tej nem lesz „kecske szagú, ízű”. A legjobb minőségű sajtok csak a higiéniára sokat adó gazdaságokból származó kecsketejből készülhetnek. A magyar parlagi kecske által adott tej beltartalma nyári időszakban átlagos a többi kecskefajtához viszonyítva, 3,8%-os zsírtartalmú. Ősszel, októberre ez az érték 4,5%–ra is felemelkedik. 

Egészségesebbek a parlagi kecskék?

A betegségek szempontjából nem túl kényes fajta a magyar parlagi kecske mondja dr. Pap Cecília. Az állományában évente csak 1-2 tőgygyulladásos probléma adódik.

Amire viszont figyelni kell, az a kecskék nyirokcsomó-gyulladása.

Ez ellen nagyobb állományoknál akár vakcinával is érdemes védekezni, ám néhány kecske esetében nagyon költséges ez a vállalkozás.

Mi a kihívás a magyar parlagi kecsketenyésztésben?

Tenyésztésében alapvető különbség, ami nehezebbé, de egyben talán szebbé és nagyobb kihívássá teszi, hogy nem használható külföldről behozott „top”genetika, (tenyészállat, mélyhűtött sperma), így nem lehet 1-2 generáció alatt csodákat elérni. Lassabban, egyszerre akár több szempontot is mérlegelve, csakis szelekcióval lehet előre haladni. Dr. Pap Cecília azonban vallja, hogy nem reménytelen vállalkozás, hisz az elmúlt alig 10 évben lényegesen javult a küllem, nőtt a termelés, bár a tőgyformán, tőgyfüggesztésen még van mit javítani. De az anyakecskék átlagtermelése már alkalmas arra, (fél)extenzív tartásmódban gazdaságosan lehessen velük dolgozni.

Forrás: Kistermelők Lapja