Back to top

Galambseregszemle Budapesten

Országszerte tart a kisállat-kiállítási szezon. Azok az egyesületek, melyek november-decemberben még nem tartották meg éves kiállításaikat, általában januárban rendezik meg ezeket. Immár hagyomány, hogy a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület is ebben az időben, január 2. hétvégéjén tartja Budapesten éves kiállítását.

A fővárosban, illetve az agglomerációban egyre jobban koncentrálódik a szervezett kisállattartás. Azaz az elmúlt évtizedekben a helyi, illetve a kerületi szervezetek jelentős része beleolvadt az úgynevezett gyűjtőegyesületekbe. Ez utóbbihoz sorolható a B. 15. is, mely hajdan Rákospalota egyik felének galambászainak, nyulászainak és baromfitenyésztőinek szervezete volt, mára viszont nemcsak az egész fővárosból, hanem Egerszalóktól kezdve Erdőkertesen át Pilisborosjenőig, illetve Ceglédbercelig igen sok aktív tenyésztővel büszkélkedhet. Tény ugyanis, hogy

az elmúlt 30-40 évben jelentősen zsugorodott hazánkban a kisállatokkal foglalkozók tábora, viszont akik kitartanak e nemes hobbi mellett, jellemzően igen magas színvonalon művelik.

Ebben az évben 36 tenyésztő nevezett állományának 272 legszebb példányával, 34 fajtából. Legnagyobb számban postagalambok érkeztek: 25 egyed, ezt követte a strasszer holtversenyben a texánnal, 22-es egyedszámmal. A magyar fajták közül a budapesti magasröptű keringőt és a debreceni pergőt mutatták be legnagyobb mennyiségben. Különleges színváltozatokat pedig idén a mondén fajtán belül láthattunk. Igen szép volt az angol apácakeringők bemutatója is. A legfiatalabb kiállító 11 éves volt: debreceni pergővel és magyar pávagalambbal, míg a legidősebb 89 éves, strasszerokkal nevezett. A kiállítás legszebb galambja címet egy magyar szarkakeringő nyerte 97 ponttal.

Fotó: Tóth Zsigmond
Nem kis büszkeséggel tölti el a tagokat, hogy az egyesület idén ünnepli fennállásának 108. évfordulóját. Kívánjuk, hogy történetének 2. évszázada is legalább olyan sikeres legyen, mint az első, ami bizony nagy kihívást fog jelenteni a felnövekvő generációnak…

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Nagyanyáink sajtja nem oltóanyaggal készült

Ugyan gépész az eredeti szakmája, ám már gyermek korától hozzászokott a jószág körüli és a földeken való mindennapi munkához. Napjaikban biotakarmányt állít elő, amelyet szarvasmarhái etetésére használ. A tehéntejből sajtot készít, a legősibb módon.

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

A rendőrlóból lett olimpikon

Épp a minap olvastam egy érdekes cikket George és Monica Theodorescuról, amikor egy orosz barátomtól jött a hír, elment az orosz csoda, az orlov trotter, a gyönyörű szürke Balagur, akit még volt szerencsém fotózni 2005-ben, éppen akkor, amikor lovasával, Alexandra Korelovával először feltűnt Aachenben. A tökéletes piaffot bemutató ló nagy szenzáció volt.