Back to top

Galambseregszemle Budapesten

Országszerte tart a kisállat-kiállítási szezon. Azok az egyesületek, melyek november-decemberben még nem tartották meg éves kiállításaikat, általában januárban rendezik meg ezeket. Immár hagyomány, hogy a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület is ebben az időben, január 2. hétvégéjén tartja Budapesten éves kiállítását.

A fővárosban, illetve az agglomerációban egyre jobban koncentrálódik a szervezett kisállattartás. Azaz az elmúlt évtizedekben a helyi, illetve a kerületi szervezetek jelentős része beleolvadt az úgynevezett gyűjtőegyesületekbe. Ez utóbbihoz sorolható a B. 15. is, mely hajdan Rákospalota egyik felének galambászainak, nyulászainak és baromfitenyésztőinek szervezete volt, mára viszont nemcsak az egész fővárosból, hanem Egerszalóktól kezdve Erdőkertesen át Pilisborosjenőig, illetve Ceglédbercelig igen sok aktív tenyésztővel büszkélkedhet. Tény ugyanis, hogy

az elmúlt 30-40 évben jelentősen zsugorodott hazánkban a kisállatokkal foglalkozók tábora, viszont akik kitartanak e nemes hobbi mellett, jellemzően igen magas színvonalon művelik.

Ebben az évben 36 tenyésztő nevezett állományának 272 legszebb példányával, 34 fajtából. Legnagyobb számban postagalambok érkeztek: 25 egyed, ezt követte a strasszer holtversenyben a texánnal, 22-es egyedszámmal. A magyar fajták közül a budapesti magasröptű keringőt és a debreceni pergőt mutatták be legnagyobb mennyiségben. Különleges színváltozatokat pedig idén a mondén fajtán belül láthattunk. Igen szép volt az angol apácakeringők bemutatója is. A legfiatalabb kiállító 11 éves volt: debreceni pergővel és magyar pávagalambbal, míg a legidősebb 89 éves, strasszerokkal nevezett. A kiállítás legszebb galambja címet egy magyar szarkakeringő nyerte 97 ponttal.

Fotó: Tóth Zsigmond
Nem kis büszkeséggel tölti el a tagokat, hogy az egyesület idén ünnepli fennállásának 108. évfordulóját. Kívánjuk, hogy történetének 2. évszázada is legalább olyan sikeres legyen, mint az első, ami bizony nagy kihívást fog jelenteni a felnövekvő generációnak…

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Holland porták baromfija - A fríz tyúk

Miközben a tenyésztők el vannak foglalva az ismertebb fajták változatainak kitenyésztésével (szín, alak stb.), új fajták létrehozásával, addig szinte észre sem veszik a lényegében évszázadok óta változatlanul maradt és tenyésztett fajtákat. Ez utóbbiak közé tartozik a fríz tyúk is, amely nálunk szinte ismeretlen, de Hollandián kívül is kevés helyen foglalkoznak vele.

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Miért nem megy be a ló a féltető alá? - A télen-nyáron ideális beálló

Sokszor hangzik el a lótulajdonosoktól a kérdés; ott van a beálló a karámban vagy a legelőn, miért nem megy be a lovuk ítéletidőben vagy nyári hőségben sem?

Vadkár az uszódi határban

Képünk a Bács-Kiskun megyei Uszód határában készült. A fotón látható őznek vélhetően gidája született itt az árpatáblában, mert nem menekült messzire tőlünk, s ahogy távolodtunk, vissza is tért.

Galambok különös nyelőcsővel - A pomerániai begyes fajta

Valamennyi galambfajtánál előfordulnak hímek, melyek a begyüket – elsősorban turbékolás közben – megtöltik levegővel. Vélhetően ezekből az egyedekből tenyésztették ki a begyes galambokat, amelyek sajátossága, hogy a begyükbe levegőt képesek nyelni, terjedelmes begyet (golyvát) fújnak, s ezt huzamosabb ideig meg is tartják.

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

Alpesi legelők követei a Zemplénben

Épp’ mint a család régi autója… Semmi luxus, de mindenre használható, amire kell. Nem a legnagyobb teljesítményű, de biztosan hozza, amit elvárunk tőle. Nem csillog-villog, de a szemünknek mégis a legkedvesebb.

Növekedhet az uniós baromfitenyésztés

Az uniós baromfitenyésztés növekedni fog, de a koronavírus és a madárinfluenza miatt kihívásokkal néz szembe.

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.