Back to top

Veszélybe került a tőkehal állomány - most tilos halászni

A tőkehalállomány szinte egész Európában egyre rosszabb helyzetbe került, mivel túlhalászott, és a populáció nem tud regenerálódni. A Balti-tengeren halászati tilalmat vezettek be.

Az EU halászatért felelős miniszterei ősszel megállapodtak Luxemburgban a tőkehalhalászat szinte teljes tilalmáról a Balti-tenger keleti részérén. Csak az úgynevezett járulékos (véletlenszerű) fogások engedélyezettek 2000 tonnára korlátozva.

A tilalom célja az állomány szaporodásának növelése.

Az alacsony sótartalmú Balti-tengeri vizekben a tőkehal általában több, mint 1 méter hosszúra nőhet. A tudósok viszont megfigyelték, hogy ebből az állományból származó egyedek csak 20 cm-es méretet érnek el. A rendelkezésre álló tudományos adatok szerint a populáció szaporodása 1946 óta a legalacsonyabb szinten van.  

A szabályozás szerint a tőkehal halászható mérete a Balti-tengeren 35 cm, de a halászoknak egyre nagyobb problémájuk van a megfelelő méretű halak megtalálásával.

A Balti-tengeri keleti tőkehalállomány romló állapotára évek óta figyelmeztetnek a tudósok, de az EU-miniszterek korábban úgy döntöttek, hogy a tudósok által javasolt mértéken felül engedélyezik a halászatot.

Ezért mára a Balti-tengeri nyugati tőkehalállomány populációja nagyon alacsony, a keleti állomány pedig végveszélybe került.

A Balti államok nem értettek egyet a tőkehalra vonatkozó védőintézkedések mértékével kapcsolatban, ennek ellenére az Európai Bizottság 2019. júliusában sürgősségi intézkedéseket fogadott el, és az év végéig betiltotta a keleti tőkehal halászatát. Októberben a Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsa megállapodott abban, hogy ez a tilalom 2020-ban is alkalmazandó lesz.

A túlhalászás mellett az emberi tevékenységekhez kapcsolódó egyéb környezeti hatások is negatívan hatottak a tőkehalállományra.

A Balti tenger alján az úgynevezett „halott övezetek" aránya kb. 18 %-ra növekedett.  Ezeken a helyeken gyakorlatilag nincs oxigén. Az ilyen zónák a természetes folyamatokon túl akkor alakulnak ki, amikor túl sok nitrogéntartalmú szennyvizet engednek a tengerbe. Ezt a turizmus is megérzi, a Balti-tenger partján pihenő turisták is egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy, olyan cianobaktériumok jelennek meg a vízben, ami miatt tiltják a fürdőzést a tengerben.

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

Mi lenne, ha a napelem éjszaka is működne?

Mi lenne, ha a napelemek éjszaka működnének? Egy amerikai egyetem professzora és végzős hallgatója egy tanulmányban írja le az első hallásra mulatságos és ellentmondásos ötletet, mely lehet új távlatokat nyit a megújuló energiaforrások felhasználásának területén.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Elsődleges célunk az élelmiszerbiztonság biztosítása

Az európai élelmiszer-ellátási lánc szereplői szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány idején Európában mindenki biztonságos, minőségi és megfizethető élelmiszerekhez jusson – áll három, az élelmiszer-ellátási lác szereplőit tömörítő szervezet közleményében.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

Majd’ elfeledett gyümölcsfajtáknak viszik hírét

Alighanem sokan vannak azok, akik számára feladná a leckét, ha ötnél több almafajtát kellene felsorolniuk, éppen ezért elgondolkodtató a tény: az Őrségben majd’ 200 található belőlük, ugyanakkor körte-, vagy éppen cseresznyefajból sincs híján a térség. Ezen hagyományos fajták megőrzése, népszerűsítése és szaporítása hosszú évek óta kiemelt feladata az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak.