Back to top

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.

A világ népességének több mint a fele él városokban, úgyhogy a városi fák nagyon nagy jelentőségűek a lakosok egészségének és jóllétének megőrzésében. A fák árnyékot adnak, csillapítják a heves esők hatását, megkötik a szén-dioxidot, kiszűrik a levegőből a káros anyagokat, mindezeken felül pedig rovarok, madarak, emlősök és más növényfajok is élnek rajtuk.

A St. James parkban
Fotó: Pixabay

Legutóbb éves szinten 130 millió fontra becsülték a londoni fák ökoszisztéma szolgáltatásának (vagyis az ismertetett kedvező hatások) értékét. Ez egy fára számítva nem egészen 20 font, de a valós érték ennél több lehet.

Egy életerős, nagy fa pótlása hasonló korúval font tízezrekbe kerül, ha viszont egy vagy több fiatal növényt ültetünk a helyébe, évtizedek múlva kapunk csak hasonló környezeti hatást.

A városi fák különösen hatékonyak a szén-dioxid megkötésében, mert nagyon közel vannak a kibocsátókhoz, vagyis a fosszilis energiát felhasználó közlekedéshez és az ipari tevékenységekhez. A mennyiség pontos meghatározása azonban nem könnyű. A becsléshez azt kell figyelembe venni, hogy

egy 120 éves londoni platán 30 méter magas lehet, a súlya pedig meghaladhatja a 40 tonnát,

amiben a beépült szén még a Viktória-kori tüzelésből származik. Igencsak nehéz megmérni egy kifejlett fa magasságát, a tömegét pedig még nehezebb megbecsülni. Általában a törzskörméret alapján számolják ki egy korábban kivágott és lemért, azonos fajú fa adatai alapján. A számítást az is bonyolítja, hogy a fák rugalmasan alkalmazkodnak a termőhelyükhöz, tehát nem biztos, hogy egy erdőben élő egyed hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy városi.

Londoni utcakép
Fotó: Pixabay

Most az egyetem munkatársai úgynevezett lidar lézerrel tapogatták le a várost és benne a fákat, amivel háromdimenziós képet tudnak alkotni róluk. Ezzel a módszerrel már lemérték a Föld néhány legnagyobb termetű fáját. A legújabb mérések lehetővé tették, hogy összehasonlítsák a városi és a vidéki fák törzsátmérő és tömeg arányát, amivel támpontot adnak a további kutatásokhoz.

Megállapították, hogy London Camden negyedében az átlagos hektáronkénti beépített szénmennyiség 50 tonna, de fölmehet 380 tonnára is a sűrűbben beültetett részeken, például a temetőkben.

Ez a mennyiség pedig már megegyezik az esőerdőkben megkötött szén tömegével.

Forrás: 
Independent

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezetbarát termékekkel aspirál az MP Motor

Az idén 38. AGROmashEXPO közel 350 kiállítója között megtalálhattuk a magyar tulajdonban lévő MP Motor Kft.-t is, amely 29 éve van jelen a piacon. Fő tevékenységük a Honda termékeinek forgalmazása, azonban saját márkás termékek is megtalálhatók a cég termékpalettáján, melyek a Honda termékcsaládjából hiányzó árucikkek közötti űrt hivatottak betölteni.

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

Lángoló kaptárak Versailles-ban

Második tüntetését tartotta meg az Egyesület az Európai Méhekért (eubee.eu) Versailles-ban a napokban. A tiltakozáson nagy számban vettek részt európai méhészek, köztük magyarok. Kaptárakat égettek el, hogy ezzel demonstrálják a reménytelen helyzetüket.

Sok kukorica, kevés búza?

Várhatóan kínálati piac lehet idén kukoricából és keresleti búzából – hangzott el csütörtökön az AGROmashEXPO keretében megrendezett gabonafórumon.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Átadták a Zöld Óvoda címeket – 235 intézmény kapta meg az elismerést

Már tizenharmadik alkalommal ítélték oda a Zöld Óvoda és az Örökös Zöld Óvoda címeket, idén összesen 235 intézménynek. Az okleveleket László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára adta át.

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.