Back to top

Kisállattenyésztés – belépő a nagyok világába? - Kitörési pont

A hazai agrárium szerkezete lassan stabilizálódik, új belépőket nem lát szívesen a rendszer. Ugyanakkor a szakmájuk iránt elkötelezett, ambiciózus és kitartó fiataloknak van lehetőségük betörni a gazdák és agrárvállalkozók világába, például a kisállattenyésztés révén – legalább is ezt mondta a közelmúltban több fórumon is Mikula Lajos. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnökét kérdeztük.

Szakmai szervezettként van arra rálátásuk, hogy a pályakezdő mezőgazdasági szakmunkások vagy friss agrármérnökök milyen pályán indulnak el? 

– A felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok kétharmada a szakmában szeretne maradni. Ez egy nagyon jó szám, más ágazatokban sokkal nagyobb a pályaelhagyók aránya. Ugyanakkor azt látom, hogy

egy középfokú végzettségű ember könnyebben tud elhelyezkedni, mint egy felsőfokú oklevéllel bíró fiatal. Ennek az oka elsősorban az, hogy a középiskolákban gyakorlatorientált oktatás folyik, és egy működő cégnél alapvetően erre van igény.

Egy jó traktoros vagy gépkezelő sokkal többet ér a piacon, mint egy „elöl doktor, hátul doktor” sok diplomás.

Alkalmazottként tehát van perspektíva. Mi van azokkal, akik működő családi gazdaságot szeretnének átvenni?

– Mindenekelőtt jó, ha tudják, hatalmas szerencséjük van, hogy termelőeszközt kapnak a kezükbe. Ugyanakkor az ő helyzetük is kettős. Az új dolgokkal – mint a digitális technikák, genomika stb. – jobban képben vannak, de hiányzik a hagyományos tapasztalat. Egy családon belül ennek a formáit kell megteremteni, kellő józansággal. Az iskolák megadják ugyan az alapot, de a cégvezetési rutin nem jön magától. A mesterfogások átadása is nagyon nehezen megy. És akkor még itt van egy pszichológiai kérdés: az öreg mennyire tudja elengedni amit felépített, a fiatal hogyan tudja bizonyítani alkalmasságát?...

Akinek nincs termelőeszköze, az bizakodhat-e önálló gazdaság létrehozásában?

– Pár éve még úgy fogalmaztam volna, hogy igen kevéssé. Ma inkább azt mondanám, hogy egyáltalán nem. Az agrárium az utóbbi időben átalakult, sőt mi több, ez a változás véget is ért. A nagy ágazatokban a kártyákat leosztották, a piac felosztása megtörtént, stabilizálódott a tulajdonosok köre. Apróbb változások persze vannak ebben, de alapvetően a rendszer már mozdulatlan. Viszont vannak belépési pontok a mezőgazdaságban.

A kisállattenyésztést és a kertészetet érezzük mi az Agryánál olyan ágazatnak, ahol be lehet lépni a rendszerbe. Elsősorban azért ezt a két ágazatot említjük, mert itt van a legkevésbé szükség a drága és szűkében lévő termőföldre.

Egy nagyon intenzív kertészeti kultúrához szükséges fél-egy hektárt még lakott területen belül sem illúzió összeszedni vidéken, sajnos a magyar falvak többsége tele van gaz felverte, hasznosítatlan földekkel. Vagy a baromfi- vagy nyúl- esetleg galambtenyésztéshez szükséges hátsó udvar néhány egyszerű épülettel szintén nem elérhetetlen.

Ez még mindig kevésnek tűnik, hiszen munka rengeteg van vele, de a nagyüzemi termeléssel szemben pedig még mindig nem versenyképes…

– Meg kell találni a réspiacokat – és ez nem a közgazdaságtan könyvből kiemelt parafrázis. Ma már igenis megvan az a vevőkör, amely tudatosan keresi a kistermelői termékeket. Az embereknek több pénz van a zsebükben mint korábban és hajlandók költeni jobb ízű, jobb minőségű vagy egészségesebb árukra. Ezeket a vevőket megtalálni valóban feladat, de ez a fiatalabbaknak könnyen megy a közösségi felületeken – legyünk őszinték ez egy generációs piac is.

Jó, de ehhez is pénz kell...

– …ezeket nagyon olcsón meg lehet csinálni! Emellett nagyon kevés kockázattal jár, hiszen ha keveset kell befektetni, keveset is lehet rajta bukni. A másik előny hogy ezek révén a fiatal szakember ki tudja magát próbálni. Megtudja, valójában mennyit ér a végzettsége. Emellett egy-két év alatt felszedi magára azokat a készségeket, amelyek majd ahhoz kellenek, hogy egyéni gazdálkodóként, agrárvállalkozóként is megállja a helyét. Gyorsan hozzáteszem, ez akkor igazán hatékony, ha az indulás éveiben van egy főállás, egy fő jövedelem, ami mellet üzemeltetni lehet a gazdaságot.

Tegye a szívére a kezét! Ez működhet?

– Ha a fentiek szerint elkezdi valaki a munkát, akkor viszonylag hamar eljön az a pillanat, amikor a mellékállás vagy hobbi családot eltartó megélhetéssé léphet elő. És erre azért vannak szép példák. Az egyik kezdeményezésünk révén olyan emberekkel lehet megismerkedni, akik sikeresen „megcsinálták magukat”. Például van egy mentőtiszt, aki a munkája mellett nyolc hektáron zöldséget termel. Ebben a csoportban mindenki 30 év alatti.

Ez a generáció tudja, mit szeretne, tudatosan építkezik, vannak céljai és halad is előre. Az ő életútjukból például lehet erőt meríteni.

Kis segítség, megerősítés bármikor kellhet!

– Így van, erre való a szaktanácsadási rendszer és persze a szakmai szervezetek felelőssége sem megkerülhető. Mi, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége is vállaljuk ezt; erről szól például a „Fiatal Gazda Klub” rendezvényünk, az „Így neveld az álmaidat” programunk, vagy a mentorálási kezdeményezésünk.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Holland porták baromfija - A fríz tyúk

Miközben a tenyésztők el vannak foglalva az ismertebb fajták változatainak kitenyésztésével (szín, alak stb.), új fajták létrehozásával, addig szinte észre sem veszik a lényegében évszázadok óta változatlanul maradt és tenyésztett fajtákat. Ez utóbbiak közé tartozik a fríz tyúk is, amely nálunk szinte ismeretlen, de Hollandián kívül is kevés helyen foglalkoznak vele.

Miért nem megy be a ló a féltető alá? - A télen-nyáron ideális beálló

Sokszor hangzik el a lótulajdonosoktól a kérdés; ott van a beálló a karámban vagy a legelőn, miért nem megy be a lovuk ítéletidőben vagy nyári hőségben sem?

Vadkár az uszódi határban

Képünk a Bács-Kiskun megyei Uszód határában készült. A fotón látható őznek vélhetően gidája született itt az árpatáblában, mert nem menekült messzire tőlünk, s ahogy távolodtunk, vissza is tért.

Galambok különös nyelőcsővel - A pomerániai begyes fajta

Valamennyi galambfajtánál előfordulnak hímek, melyek a begyüket – elsősorban turbékolás közben – megtöltik levegővel. Vélhetően ezekből az egyedekből tenyésztették ki a begyes galambokat, amelyek sajátossága, hogy a begyükbe levegőt képesek nyelni, terjedelmes begyet (golyvát) fújnak, s ezt huzamosabb ideig meg is tartják.

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

Alpesi legelők követei a Zemplénben

Épp’ mint a család régi autója… Semmi luxus, de mindenre használható, amire kell. Nem a legnagyobb teljesítményű, de biztosan hozza, amit elvárunk tőle. Nem csillog-villog, de a szemünknek mégis a legkedvesebb.

Növekedhet az uniós baromfitenyésztés

Az uniós baromfitenyésztés növekedni fog, de a koronavírus és a madárinfluenza miatt kihívásokkal néz szembe.

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.