Back to top

A szalagpinty és a fészekrombolás

A díszpintytartók táborának nagysága az utóbbi években jelentős hullámzást mutat: nagymértékben divatfüggő, hogy kik és milyen fajok tartására vállalkoznak. Így nem meglepő, hogy a hazánkban fellelhető szalagpintyek állománya is jelentősen ingadozik. Madarunk az utóbbi időben meglehetősen ritkának számít.

Nem egy országos börzén előfordul, hogy egyáltalán nem kínálnak eladásra ebből a mintegy 11-13 centiméter hosszúságú madárkából egyetlen példányt sem. Pedig az ezredforduló előtt az első tíz leggyakrabban tartott díszpintynek számított Magyarországon. Ez könnyű tenyészthetőségével és igen nagy ellenálló képességével, valamint szerény igényeivel magyarázható. A nemek már a néhány hetes állatok esetében is megkülönböztethetők: a tojó torkát nem ékesíti vörös szalag.

Fotó: Nényei Borbála

Madarunk Afrikában, a Szaharától délre, hatalmas területen honos, ezzel magyarázható, hogy több alfaja alakult ki. De az Európában tartott állomány alfajhibridnek tekintendő, mivel exportjuk idején nem fordítottak elég figyelmet arra, hogy a tenyésztők a különböző alfajokat tisztán szaporítsák.

Madarunk viselkedéséről megoszlanak a vélemények: költési időn kívül általában jámbor, békés, hiszen ebben az időszakban a vadonban is hatalmas, olykor több ezres csapatokba is verődik – nemcsak saját fajtársaival, hanem távolabbi rokonaival is jól megfér.

A szalagpinty viszont hírhedt fészekromboló hírében áll a díszmadártartók körében, talán az évek során emiatt is csökkent népszerűsége. Valóban, ha kevés fészkelőhely áll rendelkezésükre a röpdében, hajlamosak más lakótársak fészkeit feldúlni, onnan a tojásokat vagy a fiókákat kidobálni. Ezt legkönnyebben úgy tudjuk megelőzni, hogy a szalagpintyeket engedjük be először a röpdébe, megvárjuk, míg megépítik fészküket, majd ezt követően fokozatosan telepítjük be a férőhelyre a nála békésebb, nyugodtabb fajokat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között egy 32 országot érintő műveletben az Európai Unió rendőri együttműködését koordináló szervezete, az Europol szerdai tájékoztatása szerint.

Gyuricza Csaba: rendkívül szétaprózódott a magyar agrár–felsőoktatás

A magyar agrár–felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát illetően is rendkívül szétaprózódott – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Szavazzon az Európai Natura 2000 díj 2020. évi döntőseire!

Az Európai Bizottság büszkén jelenti be a Natura 2000 díj 27 döntősét, amelyeket a huszonhat uniós tagállam és az Egyesült Királyság a nevezési feltételeknek megfelelő 79 pályázata közül választottak ki.

Európa legnagyobb műtrágyaszóró tesztcsarnoka a Rauchnál

A jövőre 100 éves, az 1921-ben alapított Fabrik für landwirtschaftliche Maschinen Gebrüder Rauch, a röpítőtárcsás műtrágyaszórók egyik legnagyobb gyártója Európában. A Rauché az egyik legnagyobb méretű és kapacitású műtrágyaszóró-tesztelő csarnok a kontinensen, ahol gépek mellett a különböző műtrágyák kijuttatásának ideális beállításait is folyamatosan tesztelik.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.