Back to top

Az otthon melege – A tüzelés praktikái

Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.

A tűzifa megújuló energiaforrás, a fenntartható, törvényekkel szabályozott erdőgazdálkodásnak, fakitermelésnek köszönhetően nem csökken a felhasználható mennyisége. Az égés során pedig csak annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, amennyit a fa élete során megkötött. Ha nem tüzeljük el a fát, hanem hagyjuk az erdőben elkorhadni, akkor szintén hasonló mennyiségű szén-dioxid szabadul fel.

Az állami erdőgazdaságok országos átlagban a kitermelt fa 65 százalékából vastag tűzifát, darabolt-hasított tűzifát vagy aprítékot készítenek. A készletezésnek köszönhetően akkor is kiszolgálják a vásárlókat, ha a kedvezőtlen időjárás akadályozza a fakitermelést. Különböző fafajokból kínálnak tűzifát, ezek fűtőértéke között nincs jelentős különbség. Az azonban

nagyon fontos, hogy csak száraz fával tüzeljünk, mert annak fűtőértéke akár a kétszerese is lehet a nedvesének, ugyanis az utóbbi égetésekor sok energia elmegy a faanyagban lévő víz elpárologtatására.

Az a legjobb, ha a télen termelt tűzifát tavasszal hazavisszük és feldarabolva, hasítva tároljuk a felhasználásig, jól szellőző, esőtől védett helyen.

Hegyvidéken főként bükkel, tölggyel, cserrel és gyertyánnal tüzelnek, mert igen jó a fűtőértékük, a vékony kérgű bükk ráadásul frissen vágva nagyon jól hasad. Az Alföldön az akác érhető el a legkönnyebben, könnyű hasogatni, a száradáskor lepotyogó vastag kérge pedig nagyon jó gyújtós. A nyírfa elégetése különösen nyitott kandallókban hangulatos, kékes lángja kellemesen bevilágítja a helyiséget. Fenyővel nem célszerű tüzelni, mert gyantás, így tönkreteheti a kályhát. A nyár pedig könnyű fa, hirtelen lobban el, nem tartja a parazsat.

Ha erdészetektől vásároljuk a tűzifát, nemcsak abban lehetünk biztosak, hogy a kifizetett mennyiséget kapjuk, de a faanyag kiváló minősége is garantált, korhadt faanyagot nem raknak a sarangokba.

Egy átlagos méretű családi ház éves fűtési energiaigényét mintegy 7 köbméter jó minőségű száraz tűzifával kielégíthetjük. Persze az sem mindegy, hogy milyen berendezésekkel fűtünk. A nyitott kandalló hatásfoka 10-30 százalék, a zárt rendszerű ennek akár a kétszerese, amíg a cserépkályháé ennél is nagyobb, és nagyon jól tartja a meleget. De meg kell tanulni tüzelni! A tűzteret ne rakjuk tele, és figyeljünk arra, hogy a hasábok között járhasson a levegő, hiszen az égéshez arra is szükség van. A néhány darabból álló gyújtóst pedig a máglya tetejére tegyük, így a tűz felülről lefelé, füst nélkül terjed. Mivel nem kell áthatolnia a lángnak a rakaton, nem hűl le nagyon, tökéletesebb, jobb hatásfokú lesz az égés. Sose használjunk színes, fényes reklámújságot a begyújtáshoz, mert ezek károsíthatják a berendezést, nem mellesleg mérgező vegyületek kerülhetnek a levegőbe égésükkor. Az arra kialakított kazánokban fapellettel és faaprítékkal is tüzelhetünk, ezeknek jóval magasabb a hatásfoka.

Nincs mindenkinek lehetősége fatüzelésű kályhával tüzelni. Ha azonban a téli kirándulásokon betérünk az erdészetek vendégházaiba, szinte biztos, hogy befűtött kályha mellett melegedhetünk.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.