Back to top

Vízmegőrzés szinergiával

Három hazai cég együttműködésével született meg az a világon egyedülálló komplex talajkezelési technológia, amit Nagy István agrárminiszter jelenlétében mutattak be a sajtónak. A homokhátsági talajokra kifejlesztett módszer legalább hat héten keresztül javítja a talaj vízmegtartó képességét és a talajéletet.

Nagy István: szemléletváltásra van szükség a talajápolásban
Nagy István: szemléletváltásra van szükség a talajápolásban
Szimbolikus, hogy az év első sajtótájékoztatója éppen a talajnedvesség megőrzésének javításával foglalkozik, mondta Nagy István a bemutatón. A termőföld korlátos erőforrás, ami több oldalról is veszélyben van:

a megművelhető területek nagyságát az iparosítás és a városok, utak terjeszkedése egyre csökkenti, termőképessége pedig vészesen romlik, elsősorban a talajmikrobák sokféleségének és számának döbbenetes mértékű visszaesése miatt.

Az utóbbi fél évszázadban körülbelül a tizedére csökkent a mikrobák száma. A Homokhátság most is félsivatagos terület, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy valamiképp megőrizzük rajta a mezőgazdasági termelés lehetőségét. Az új fejlesztés természetes anyagokkal teszi termővé a talajt, és javítja a vízmegtartó képességét.

Kutasi József: a talajalga hálózatos réteget alkot a homok felszínén
Kutasi József: a talajalga hálózatos réteget alkot a homok felszínén
A VízŐr technológiát többfelé bemutatják hazánkban és külföldön, ami a lényeg, sikerült vele újabb lépést tenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hangsúlyozta Nagy István. Nagyon fontos tehát felhívni a gazdák figyelmét arra, hogy a talajbaktériumok, talajalgák használata milyen hatékony módszer az aszálykár enyhítésére, kivédésére. Alkalmazásukkal összességében körülbelül 40 százalékkal több vizet lehet megőrizni a talajban, ráadásul a módszerrel kezelt területen kisebb lesz a víz- és szélerózió.

A legújabb fejlesztés az AlgaTer, amit egy magyarországi barlangban talált talaj­alga tenyésztésével készít az Albitech Kft. A cég kutatás-fejlesztési vezetője, Kutasi József elmondta, hogy

ezek a talajalgák főleg erdei talajokon, réteken fejlődnek, csapadékos időben. Nagyon kedvező hatást gyakorolnak a talajszerkezetre, mert maguk is fonalas szerkezetűek, és a fölső talajszintet 15-20 centiméter mélyen behálózva lelassítják a víz beszivárgását és kipárolgását.

Sok algafajt begyűjtöttek és azonosítottak az Albitech Kft. munkatársai
Sok algafajt begyűjtöttek és azonosítottak az Albitech Kft. munkatársai
Olyan szerkezetüket vesztett talajokon is érdemes talajalgát használni, mint a mészlepedékes csernozjom. Szövedékük emellett könnyen lebomló szerves anyagot és egyben élőhelyet jelent más mikroszervezetek számára, így élénkül a talajélet, ráadásul az általuk termelt anyagokat a növények is tudják hasznosítani. Az egysejtű moszatok ezen kívül megkötik a nehézfémeket, a mérgező anyagokat, például az arzént, amely így szerves kötésbe kerül, és elveszíti mérgező hatását.

Egy hektár földben 50-100 kilogramm alga lehet, a baktériumok tömege a kilogrammos nagyságrendet sem éri el. Növények lévén, az algák táplálkozása – és a baktériumoké is – a fő tápelemeken alapul, de nitrogén- és foszforigényük eltörpül a talajok természetes tápelemtartalma mellett. Egy hektárra 5-10 liter algakészítményt javasolt kijuttatni, amit beoltásnak lehet tekinteni, ugyanis az algák idővel elszaporodnak. Ehhez Bencsik Attila ügyvezető hozzátette, hogy

viszonylag jól tűrik az UV-sugárzást és a szárazságot, valamint elég tág hőmérsékleti tartományban megélnek, a készítményt ugyanakkor nem szabad 30 °C fölött tárolni.

Kérdésünkre Daoda Zoltán, az Agro.Bio Kft. szakmai igazgatója elmondta, hogy szántóföldi növények esetében vetéskor javasolt kipermetezni a készítményeket, és már egy kezelés átsegíti azokat a száraz időszakon. Szükség esetén a kezelés megismételhető, kisebb dózissal.

Évente kell mikroorganizmusokat a talajba juttatni, és emellett a szerves anyagot is vissza kell forgatni, hangsúlyozta. Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer hektáron használnak a gazdák különböző talajbaktérium-készítményeket. A cége által forgalmazott BactoFil® B10 egy kétszikű kultúrákra kifejlesztett baktériumkomplex, amely hét baktériumtörzsből áll. Gondoskodik a talaj mikrobiológiai harmóniájáról és a kétszikű növénykultúrák (napraforgó, repce, burgonya stb.) egészséges fejlődéséről.

A talajbaktériumok a gyökér környezetében szaporodnak el, és kölcsönösen előnyös kapcsolatba lépnek a kultúrnövényekkel. Anyagcseretermékeikkel támogatják a növények életfolyamatait, javítják a tápanyagok fölvehetőségét, a talajszerkezetet, cserébe a növényekből származó szerves anyagokhoz jutnak.

Nagy előnyük, hogy megkötik a vas-ionokat, ami visszaveti a kórokozók fertőzését, tehát a vele kezelt talajban egészségesebb lesz a növényállomány. A talajszerkezet javításával javul a művelhetőség, csökkennek a szélsőséges időjárás okozta károk, nő a talaj vízmegtartó képessége.

Az egysejtű moszatok fonalas szerkezetet hoznak létre
Az egysejtű moszatok fonalas szerkezetet hoznak létre
A technológia harmadik összetevője, a VízŐr a Water&Soil Kft. fejlesztése. Ez egy szerves eredetű talajkondicionáló készítmény, ami nagymértékben csökkenti a párolgást a talajból, használatával a felére csökkenthető az öntözés költsége szántóföldön és kertészeti kultúrákban is. Öntözés nélkül termesztett kultúrákban megőrzi a talajban meglévő nedvességet, ami ezáltal elpárolgás helyett a növények gyökerén keresztül hasznosul. Ennek eredményeként nő a növények aszálytűrő képessége, az aszálytűrés időtartama, ennek következtében pedig jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termés várható. A termék három hónapon keresztül fejti ki hatását, majd maradvány nélkül lebomlik. Dél-Afrikában, Kolumbiában, Tunéziában, Ghánában és Indiában is tervezik a VízŐr (Water Retainer) engedélyeztetését.

Mérhető a hatása

Három cég, az Albitech Kft., az Agro.Bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. együttműködésében született meg a homoktalajok vízháztartását hónapokon keresztül javító módszer. A komplex talajkezelési technológia három összetevőjének együttes hatására harmadával több víz maradhat meg a talajban, mint a használata nélkül. Ennek nemcsak a növények látják hasznát, hanem a talaj mikroorganizmusai is, hatására javul a talajélet, a talajszerkezet, hozzáférhetőbbé válnak a tápanyagok. Az első kísérletekben a VízŐr nevű, természetes összetevőkből készülő párolgáscsökkentő anyagot és egy vadonatúj hazai algakészítményt, az AlgaTert juttatták ki homoktalajra, és ezáltal 15-24 százalékkal több vizet sikerült megőrizni hat héten át. Amikor a BaktoFil B10 baktériumtrágyát is hozzáadták a kezeléshez, 35 százalékra nőtt a vízmegtakarítás. Ez azt eredményezi, hogy öntözéses gazdálkodásban kevesebb öntözővízzel is ugyanakkora terméseredményt lehet elérni, ami a vízkijuttatás költségét is csökkenti, vagyis tetemes megtakarítás érhető el. Ha nem öntözünk, a módszer alkalmazásának akkor is magasabb terméshozam és nagyobb termésbiztonság lesz az eredménye.

Számítások szerint a technológiával sokkal több öntözővíz, energia és műtrágya takarítható meg, mint amennyibe a kezelés kerül.

A hátul látható fotoreaktor a bemutatón csak „pislákolt”, amikor iparszerűen működik sokkal fényesebb
A hátul látható fotoreaktor a bemutatón csak „pislákolt”, amikor iparszerűen működik sokkal fényesebb

Algatenyésztés

A rendezvény végén betekintést nyerhettünk az algatenyésztés műhelytitkaiba. Az Albitech Kft. sok hazai eredetű algafaj fenntartásával foglalkozik. A tiszta tenyészeteket kémcsövekben láthattuk, ezek felszaporítását nagyobb lombikokban, majd még nagyobb edényekben végzik. Végül egy speciális fotoreaktorban történik a gyorsított ütemű szaporítása, ahonnan gyűjtőtartályokba kerül a tápoldat, és vele együtt a tenyésztett algák. A késztermék is vízzel együtt tartalmazza az élő algákat, aminek az az előnye, hogy az általuk kiválasztott, a kultúrnövények fejlődését serkentő anyagok is benne vannak, tudtuk meg Greipel Erikától.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Fokozódik a csapadékhiány

A szeptember eleje tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Minőségi gépek török háttérrel

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a közel 200 kiállító között a Turquagro Kft. is bemutatta termékeit. A cég az eddigi összes gazdanapokon részt vett, ugyanis Nyúl Lőrinc folyamatokért felelős vezető szerint a legnagyobb hazai mezőgazdasági rendezvényen kötelező a megjelenés.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

Tengeri hulladékból csinálnának fehérjeforrást a tudósok

Partra vetett hínár, algák, tengeri biohulladék és kagylóhéj: tudósok egy csoportja egy újfajta módszerrel tengeri hulladékból készítene értékes termékeket.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.

Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést.

A talaj tudományos faggatói

A Bábolnai Gazdanapok egyik nagy érdeklődésre számot tartó szakmai eseménye az interaktív talajszelvény bemutató. A helyszínre soha nem lehetett úgy érkezni, hogy szakemberek kisebb-nagyobb csoportja ne állna a kiásott gödörben. Egyre többen ébrednek rá, egészséges talaj nélkül nincsen gazdálkodás.