Back to top

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

Nem csupán sok példány hangutánzó képessége hagy kivetnivalót maga után, hanem tartásának vannak egyéb, nemkívánatos hátulütői is. És nincs ez másképp a legtöbb más seregélyfélével, így a mejnókkal sem. A mejnók Ázsia lakói, bár több helyen is meghonosították őket. Így például a pásztormejnó (Achidotheres tristis) Ausztráliában, Madagaszkáron, Dél-Afrikában és számos kisebb-nagyobb szigeten is gyakori madár lett, kiszorítva ezzel több őshonos fajt. Ám ugyanez a faj természetes úton is terjeszkedik, északkeletre például már elérte Kazahsztán déli részét, így például Almatyban az egyik leggyakoribb madárrá vált.

Bóbitás mejnó
Bóbitás mejnó
Fotó: Kovács Zsolt
Ők is seregélyek

A mejnók a seregélyekkel tartanak rokonságot. Igen életrevaló madarak, egy részük a hidegre sem különösebben érzékeny, és többnyire a táplálék tekintetében sem válogatósak.

Csaknem mindent elfogyasztanak, amit a természet felkínál számukra; szeretik a gyümölcsöket, bogyókat, kisebb állatokat egyaránt. Sőt, még kukáznak is, a konyhahulladékot sem vetik meg!

A városi mejnók nem félnek az embertől, épp oly bizalmasak, mint mondjuk a mi parkjaink feketerigói. Gyakran hallatják nem túl dallamos, olykor bizony fülsértő hangjukat. A szaporodási időszakon kívül csoportban járnak, az éjszakát a fák lombkoronájában töltik, jelenlétükre az is utal, hogy sokáig rikoltoznak.

A mejnók tartása látszólag egyszerű, hiszen erőteljes madarak, táplálásuk sem ördöngösség, és még szaporítani is lehet őket. Tehát jól ellehetnek velünk. És mi velük? Nos, ez már összetettebb kérdés. Lakásba, kalitkába már csak méretük miatt sem valók. Ürülékük, mivel úgynevezett lágyevő madarak, híg, nagy mennyiségű, a kalitkát illetve inkább a szobaröpdét és környékét gyorsan összepiszkolják. Gyakran hallatják nem éppen szép hangjukat. Így, ha valaki mejnó­tartásra szánja el magát, a legjobb, ha egy kerti volierben helyezi el madarait. Mivel minden mejnó társas madár, legalább egy párt tartsunk belőlük. Mozgékony fajok, ezért férőhelyük legyen minél nagyobb, tudjanak benne repülni. Mivel szívesen tartózkodnak a talajon, a röpde alja ne legyen betonos; vagy – a rágcsálók miatt – süllyesszünk vastag dróthálót a talajba, vagy pedig a betonra kerüljön földréteg. Az ülőrudakat különféle magasságokban helyezzük el.

A röpde inkább hosszú és széles, mint magas legyen, ugyanis a mejnók a nap jelentős részében, ha biztonságban érzik magukat, a talajon tartózkodnak.

Természetesen a mej­nók szálláshelyének macska- és patkánybiztosnak kell lennie. Mivel madaraink zajosak, legyünk figyelemmel szomszé­daink tűrőképességére is! A mejnók tartása mellett szól, hogy egyáltalán nem unalmas madarak. Egész nap mozognak, tevékenykednek, társas viselkedésük könnyen megfigyelhető. A röpdéhez kapcsolódjon egy telelőházikó is, a benne lévő hőmérséklet attól függ, hogy az ott tartott mejnófaj mennyire hőigényes. A már említett, és talán legkönnyebben tartható pásztormejnónak elegendő temperálni.

Pásztormejnó
Pásztormejnó
Fotó: Kovács Zsolt
Kutyatáp és mazsola

A mejnók táplálása nem ördöngösség. Kaphatnak (jó minőségű!) kutya- és macskatápot, gyári nagy testű lágyevő madarak számára előállított speciális tápot, mindenféle gyümölcsöt, bogyókat, mazsolát, sajtot, darált, friss marhahúst, a legkülönfélébb rovarokat, lisztkukacot stb. Fiókanevelési időszakban a rovaroké a főszerep, melyből igen nagy mennyiség szükséges a fiókák felneveléséhez.

A pásztormejnó – de néhány más faj is – hímjei nász idején felborzolják homlokuk tollait, s így udvarolnak a tojóknak. Odúban költenek, néha az épületek réseiben is.

Akad egy olyan, a pásztormejnóhoz nagyon hasonló faj is, a parti majna­sere­gély (Acridotheres ginginianus), amely a megfigyelések szerint a folyópartok oldalába, az agyagos, lejtős területeken üreget is ás. A mejnók fészküket gyökérrel, fűvel, gallyakkal bélelik. Fészekaljuk 3-5 halványkék tojásból áll, melyekből a fiókák 14-18 nap után kelnek ki és kb. 3 hetes korukra lesznek röp­képesek. Évente akár háromszor is költhet. Fogságban, jól tartva akár 12 évig is elélhet. 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kinek a húsos, kinek a zsíros: házias ízekkel jövedelmezőbb a vállalkozás

Horváth Zoltán szerint a hozzáadott munka jelenti az igazi értéket, és úgy találta, hogy ez a sertésfeldolgozásra is igaz. Ugyanis amikor különböző termékeket készített a húsból, jövedelmezőbbnek bizonyult a vállalkozás.

Hétmillió egy kutyáért?

Emma Gray pásztor bocsátotta árverésre a két és fél éves Megant, aki pásztorkutyák tenyésztésével és képzésével foglalkozik. Gray saját korábbi rekordját döntötte meg, tavaly egy hasonló kutyát 15 ezer fontért adott el. A kiképzett pásztorkutyák átlagosan kétezer fontba kerülnek.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Kuvaszok segítik a polgárőrök munkáját

Újabb öt kuvaszkölyköt kapott az Országos Polgárőr Szövetség. A kutyák kiképzésük után a bűnmegelőzési célú járőrszolgálatokban vesznek majd részt. Az 2018-ban indult program részeként az Agrárminisztérium és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége évente több kuvasz kiképzését támogatja.

Hasít az uniós tejipar

Jó évet zártak az Európai Unió tejfeldolgozói és az európai tejipari exportőrök többsége, hiszen 2019-ben több árut tudtak eladni harmadik országokban, mint az előző évben. A legkeresettebb a sovány tejpor és a sajt.

KAP: egyszerűbb biztos nem lesz

Elfogadhatatlan, hogy a brit kilépés által indokoltnál nagyobb összeget vonjanak el az agrár­támogatásokra szánt összegből az Európai Unió következő hétéves, 2021–2027 közötti költség­vetésében. Több tagállammal együtt hazánk is ezt az álláspontot képviseli Brüsszelben.

Magyarország tagja lett a Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetségnek

A Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetség (FEIF) január végi, Izlandon rendezett közgyűlésén teljes jogú tagként felvette a Magyar Izlandi Lovas Egyesületet. Az immár 22 tagállamot számláló világszövetségnek így Magyarország is tagja lett.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

A méhek képesek „kiszimatolni” a betegségeket

A méhek megfelelően kell kondicionálni, hogy felismerjék a betegségeket. Susanna Soares portugál származású dizájner tudományos vizsgálatokra alapozva alkotta meg azt az üvegből készült szerkezetet, mellyel méheket lehet felhasználni különböző súlyos betegségek (köztük a rák legelterjedtebb változatainak) korai diagnosztizálására.

Rendkívül szokatlan helyen bukkant fel egy "rejtélyes" madár

Évről-évre egyre több guvat telel a magyarországi halastavakon, mocsarakban. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai azonban most szokatlan helyen, egy keskeny vízfolyásban, a királyhegyesi Száraz-érben bukkantak rá a faj egy példányára.