Back to top

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

Nem csupán sok példány hangutánzó képessége hagy kivetnivalót maga után, hanem tartásának vannak egyéb, nemkívánatos hátulütői is. És nincs ez másképp a legtöbb más seregélyfélével, így a mejnókkal sem. A mejnók Ázsia lakói, bár több helyen is meghonosították őket. Így például a pásztormejnó (Achidotheres tristis) Ausztráliában, Madagaszkáron, Dél-Afrikában és számos kisebb-nagyobb szigeten is gyakori madár lett, kiszorítva ezzel több őshonos fajt. Ám ugyanez a faj természetes úton is terjeszkedik, északkeletre például már elérte Kazahsztán déli részét, így például Almatyban az egyik leggyakoribb madárrá vált.

Bóbitás mejnó
Bóbitás mejnó
Fotó: Kovács Zsolt
Ők is seregélyek

A mejnók a seregélyekkel tartanak rokonságot. Igen életrevaló madarak, egy részük a hidegre sem különösebben érzékeny, és többnyire a táplálék tekintetében sem válogatósak.

Csaknem mindent elfogyasztanak, amit a természet felkínál számukra; szeretik a gyümölcsöket, bogyókat, kisebb állatokat egyaránt. Sőt, még kukáznak is, a konyhahulladékot sem vetik meg!

A városi mejnók nem félnek az embertől, épp oly bizalmasak, mint mondjuk a mi parkjaink feketerigói. Gyakran hallatják nem túl dallamos, olykor bizony fülsértő hangjukat. A szaporodási időszakon kívül csoportban járnak, az éjszakát a fák lombkoronájában töltik, jelenlétükre az is utal, hogy sokáig rikoltoznak.

A mejnók tartása látszólag egyszerű, hiszen erőteljes madarak, táplálásuk sem ördöngösség, és még szaporítani is lehet őket. Tehát jól ellehetnek velünk. És mi velük? Nos, ez már összetettebb kérdés. Lakásba, kalitkába már csak méretük miatt sem valók. Ürülékük, mivel úgynevezett lágyevő madarak, híg, nagy mennyiségű, a kalitkát illetve inkább a szobaröpdét és környékét gyorsan összepiszkolják. Gyakran hallatják nem éppen szép hangjukat. Így, ha valaki mejnó­tartásra szánja el magát, a legjobb, ha egy kerti volierben helyezi el madarait. Mivel minden mejnó társas madár, legalább egy párt tartsunk belőlük. Mozgékony fajok, ezért férőhelyük legyen minél nagyobb, tudjanak benne repülni. Mivel szívesen tartózkodnak a talajon, a röpde alja ne legyen betonos; vagy – a rágcsálók miatt – süllyesszünk vastag dróthálót a talajba, vagy pedig a betonra kerüljön földréteg. Az ülőrudakat különféle magasságokban helyezzük el.

A röpde inkább hosszú és széles, mint magas legyen, ugyanis a mejnók a nap jelentős részében, ha biztonságban érzik magukat, a talajon tartózkodnak.

Természetesen a mej­nók szálláshelyének macska- és patkánybiztosnak kell lennie. Mivel madaraink zajosak, legyünk figyelemmel szomszé­daink tűrőképességére is! A mejnók tartása mellett szól, hogy egyáltalán nem unalmas madarak. Egész nap mozognak, tevékenykednek, társas viselkedésük könnyen megfigyelhető. A röpdéhez kapcsolódjon egy telelőházikó is, a benne lévő hőmérséklet attól függ, hogy az ott tartott mejnófaj mennyire hőigényes. A már említett, és talán legkönnyebben tartható pásztormejnónak elegendő temperálni.

Pásztormejnó
Pásztormejnó
Fotó: Kovács Zsolt
Kutyatáp és mazsola

A mejnók táplálása nem ördöngösség. Kaphatnak (jó minőségű!) kutya- és macskatápot, gyári nagy testű lágyevő madarak számára előállított speciális tápot, mindenféle gyümölcsöt, bogyókat, mazsolát, sajtot, darált, friss marhahúst, a legkülönfélébb rovarokat, lisztkukacot stb. Fiókanevelési időszakban a rovaroké a főszerep, melyből igen nagy mennyiség szükséges a fiókák felneveléséhez.

A pásztormejnó – de néhány más faj is – hímjei nász idején felborzolják homlokuk tollait, s így udvarolnak a tojóknak. Odúban költenek, néha az épületek réseiben is.

Akad egy olyan, a pásztormejnóhoz nagyon hasonló faj is, a parti majna­sere­gély (Acridotheres ginginianus), amely a megfigyelések szerint a folyópartok oldalába, az agyagos, lejtős területeken üreget is ás. A mejnók fészküket gyökérrel, fűvel, gallyakkal bélelik. Fészekaljuk 3-5 halványkék tojásból áll, melyekből a fiókák 14-18 nap után kelnek ki és kb. 3 hetes korukra lesznek röp­képesek. Évente akár háromszor is költhet. Fogságban, jól tartva akár 12 évig is elélhet. 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Uniós tanács: a 2021-es költségvetésben megfelelő tartalékra is szükség van

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a héten elfogadott álláspontja szerint az unió 2021-es költségvetésének realisztikusnak kell lennie, összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint biztosítania kell, hogy megfelelő tartalék álljon rendelkezésre az előre nem látható kihívások kezelésére.