Back to top

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Fotó: Tóth Zsigmond
A természeti erőforrások, amelyek közé a termőföldet, az erdőt és a bányakincseket soroljuk, a magyar nemzeti vagyonnak 35 százalékát jelentik. A termőföld és az erdő ennek 75 százalékát teszi ki, ez tehát a teljes vagyonnak mintegy 26 százaléka. Viszont figyelembe kell vennünk azt a fontos tényt is, hogy a nemzeti vagyon nagyobbik része – mint például a működő tőke vagy az épületvagyon – lényegében korlátozás nélkül gyarapítható, addig a termőföldre ez nem igaz.

Jelenleg hazánkban a termőterület nagysága 7,5 millió hektár, ebből mezőgazdasági terület 5,5 millió, a többin pedig erdőgazdálkodás folyik. A legtöbb mezőgazdasági terület, azaz 4,5 millió hektár szántó művelési ágba tartozik. Közel 4 millió önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik hazánk mezőgazdasági termőterülete és az erdők, s ebből 6 millió hektár 2,8 millió magánszemély tulajdonát képezi. Így ma egy átlagos magyar különálló helyrajzi számmal rendelkező földrészlet 2,2 hektár nagyságú.

Kettősség mutatkozik a birtokszerkezetben: egyrészt kevés számú a nagy területtel rendelkező nagyüzem, és olykor az életképesség küszöbén egyensúlyozó kisebb méretű, gyakorta a családtagok közvetlen munkavégzésén alapuló kisgazdaság a jellemző. A középbirtokok hiányoznak a hazai birtokszerkezetből.

Az utóbbi években növekszik az agrár-felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma. Ez azt jelenti, hogy

évente mintegy 1200-1300 frissdiplomás hagyja el az egyetemeket, főiskolákat. Jellemző rájuk, hogy magas arányban helyezkednek el végzettségük szerint, s általában azok maradnak nagyobb eséllyel az ágazatban, akiknek szülei is agrárvégzettséggel rendelkeznek,

vagy pedig családjuknak már mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozása van. A szakképezésben is évente mintegy 2600-2700 diák szerez képesítést, ők is magas százalékban dolgoznak a mezőgazdaságban. Ma jellemzően a nagyobb méretű árutermelő üzemek azok, ahol a fiatal vezetők aránya dinamikusan növekszik.

Hazánkban a termőföld ára évről évre folyamatosan és nagymértékben, átlagosan 10 százalékkal növekszik. Viszont a gazdát cserélő földterület 2013 óta csökken, illetve stagnál. Ez alól csak a 2016-os év volt kivétel, amikor a „Földet a gazdáknak” programnak köszönhetően az értékesített termőföld mennyisége lényegesen megnövekedett. 290 ezer hektárt hirdettek meg a program keretében, s ebből 185 ezer, azaz mintegy 70 százalék el is kelt. Közülük a fiatal gazdák átlagosan 41 hektár termőföldet vásároltak. Fontos megjegyeznünk, hogy napjainkban a gazdálkodóknál a generációváltás egyre sürgetőbb, miközben a fiatalabb generáció egyre gyakrabban szembesül a bérelhető vagy megvásárolható termőföld hiányával. Napjainkban a fiatal gazdák igen előnyös hitelhez juthatnak, a bankok a hitelbírálat során többek közt a munkatapasztalatokat, a menedzsment-ismereteket, a vállalkozás szerződéses kapcsolatait, az integrációban való részvételt veszik figyelembe. Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) hitel egy kedvezményes feltételrendszerű, szabad-felhasználású, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített folyószámlahitel, mely komoly segítséget nyújt a mezőgazdasági vállalkozóknak. Fontos megemlíteni, hogy az összes ASZK hitel 24,1 százalékát, azaz 25,1 milliárd forintot a 40 év alatti ASZK hitelfelvevők vették fel. E csoport 40 százaléka szántóföldi növénytermesztő. A legutóbbi NAIK AKI generációváltást kutató felmérés szerint a 10 megemlített gátlótényező között a negyedik a hitelhez jutás, mely a generációváltást nehezíti.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: rendet kell tenni a borágazatban

Bortörvény-módosítási javaslaton dolgozik az agrártárca, amellyel bezárnák a most még létező kiskapukat. Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

Február végéig lehet jelentkezni az idei méhegészségügyi támogatásra

Az Agrárminisztérium a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás első évi sikere után 2020-tól megduplázta a támogatás összegét, amely 500 forint/méhcsaládról 1000 forint/méhcsaládra emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

Sikeres a székelyföldi gazdaságélénkítő program

A magyar állam támogatásának köszönhetően a Pro Economica Alapítványon keresztül 130 millió eurót sikerült tavaly a székelyföldi gazdaságélénkítő programra fordítani. Összesen 66 nyertes pályázat volt, a támogatások értéke pedig mintegy 23 milliárd forint, azaz 70 millió euró.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Támogatás és versenyképesség - További fejlesztésekre van szükség

Évek óta kiszámítható és átlátható támogatási feltételek szerint működik a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás is, amely több termékpályán jó eredményeket hozott. A jövőben azonban tovább kell erősíteni a versenyképességet és a hatékonyságot, a támogatás ugyanis elsősorban a fejlesztések erősítésére, megvalósítására szolgál.