Back to top

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Fotó: Tóth Zsigmond
A természeti erőforrások, amelyek közé a termőföldet, az erdőt és a bányakincseket soroljuk, a magyar nemzeti vagyonnak 35 százalékát jelentik. A termőföld és az erdő ennek 75 százalékát teszi ki, ez tehát a teljes vagyonnak mintegy 26 százaléka. Viszont figyelembe kell vennünk azt a fontos tényt is, hogy a nemzeti vagyon nagyobbik része – mint például a működő tőke vagy az épületvagyon – lényegében korlátozás nélkül gyarapítható, addig a termőföldre ez nem igaz.

Jelenleg hazánkban a termőterület nagysága 7,5 millió hektár, ebből mezőgazdasági terület 5,5 millió, a többin pedig erdőgazdálkodás folyik. A legtöbb mezőgazdasági terület, azaz 4,5 millió hektár szántó művelési ágba tartozik. Közel 4 millió önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik hazánk mezőgazdasági termőterülete és az erdők, s ebből 6 millió hektár 2,8 millió magánszemély tulajdonát képezi. Így ma egy átlagos magyar különálló helyrajzi számmal rendelkező földrészlet 2,2 hektár nagyságú.

Kettősség mutatkozik a birtokszerkezetben: egyrészt kevés számú a nagy területtel rendelkező nagyüzem, és olykor az életképesség küszöbén egyensúlyozó kisebb méretű, gyakorta a családtagok közvetlen munkavégzésén alapuló kisgazdaság a jellemző. A középbirtokok hiányoznak a hazai birtokszerkezetből.

Az utóbbi években növekszik az agrár-felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma. Ez azt jelenti, hogy

évente mintegy 1200-1300 frissdiplomás hagyja el az egyetemeket, főiskolákat. Jellemző rájuk, hogy magas arányban helyezkednek el végzettségük szerint, s általában azok maradnak nagyobb eséllyel az ágazatban, akiknek szülei is agrárvégzettséggel rendelkeznek,

vagy pedig családjuknak már mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozása van. A szakképezésben is évente mintegy 2600-2700 diák szerez képesítést, ők is magas százalékban dolgoznak a mezőgazdaságban. Ma jellemzően a nagyobb méretű árutermelő üzemek azok, ahol a fiatal vezetők aránya dinamikusan növekszik.

Hazánkban a termőföld ára évről évre folyamatosan és nagymértékben, átlagosan 10 százalékkal növekszik. Viszont a gazdát cserélő földterület 2013 óta csökken, illetve stagnál. Ez alól csak a 2016-os év volt kivétel, amikor a „Földet a gazdáknak” programnak köszönhetően az értékesített termőföld mennyisége lényegesen megnövekedett. 290 ezer hektárt hirdettek meg a program keretében, s ebből 185 ezer, azaz mintegy 70 százalék el is kelt. Közülük a fiatal gazdák átlagosan 41 hektár termőföldet vásároltak. Fontos megjegyeznünk, hogy napjainkban a gazdálkodóknál a generációváltás egyre sürgetőbb, miközben a fiatalabb generáció egyre gyakrabban szembesül a bérelhető vagy megvásárolható termőföld hiányával. Napjainkban a fiatal gazdák igen előnyös hitelhez juthatnak, a bankok a hitelbírálat során többek közt a munkatapasztalatokat, a menedzsment-ismereteket, a vállalkozás szerződéses kapcsolatait, az integrációban való részvételt veszik figyelembe. Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) hitel egy kedvezményes feltételrendszerű, szabad-felhasználású, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített folyószámlahitel, mely komoly segítséget nyújt a mezőgazdasági vállalkozóknak. Fontos megemlíteni, hogy az összes ASZK hitel 24,1 százalékát, azaz 25,1 milliárd forintot a 40 év alatti ASZK hitelfelvevők vették fel. E csoport 40 százaléka szántóföldi növénytermesztő. A legutóbbi NAIK AKI generációváltást kutató felmérés szerint a 10 megemlített gátlótényező között a negyedik a hitelhez jutás, mely a generációváltást nehezíti.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Az élelmiszergazdaságról és közbeszerzésekről tárgyalt a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs

Az élelmiszergazdaság erősítése és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsítása volt a központi téma a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) csütörtöki ülésén - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő budapesti sajtótájékoztatón.

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.

Gyümölcsöskertbe várják a gyerekeket a Minipoliszban

Gyerekkorban lenne fontos megalapozni az egészséges táplálkozást azzal, hogy friss zöldség és gyümölcs kerül a kicsik elé. Ezt szolgálja az iskolagyümölcs program, most pedig két tész közreműködésével a Minipoliszban nyílt új, gyümölcsös játszóhely, ahol madárcsicsergés mellett követhetik végig a gyümölcs útját az ültetvénytől az árusítóhelyig.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.