A Balaton körül mintegy 1200 hektárnyi nádas található, amelyből telente 300-400 hektárról kellene levágni a növényt a megújulása érdekében, de ezt évek óta nem tudták elérni. Az elmúlt négy télen 115, 132, 80, illetve legutóbb 67 hektárról sikerült csak learatni a nádat a tó körül a vízügy adatai szerint.
Csonki István emlékeztetett arra, hogy az igazgatóság régóta tervezi saját nádarató gép és szállítójármű beszerzését, ez a 2016-os balatoni kormányrendeletben is szerepel. Hozzátette: a klímaváltozás miatt fel kell készülni arra, hogy úszó munkagépről is lehessen aratni a jövőben.
Beszámolt arról, hogy tavaly elkészült a Balaton nádgazdálkodási terve, amelynek szakmai egyeztetése jelenleg is zajlik. Ennek elfogadása után lehet meghatározni azon területeket, ahol a nádaratást folyamatosan el kellene végezni.
Az igazgatóság saját gépek hiányában pályázatot szokott kiírni vízminőség-védelmi nádaratásra, amely a vonatkozó jogszabály és a környezetvédelmi engedély értelmében február 15-ig végezhető el, indokolt esetben február 28-ig meghosszabbítják a határidőt.
Az igazgatóság adatai szerint az idén az elmúlt évekhez hasonló nagyságrendben nyújtottak be kérelmet mederkezelői hozzájárulásért, úgynevezett tisztító nádvágáshoz az önkormányzatok, a part menti ingatlanok tulajdonosai, üzemeltetői, valamint egyesületek. Tavaly mintegy 40 hektárnyi területről vágták le így a balatoni nádat.
Csonki István elmondta, hogy vízminőségi célú nádaratásra bruttó 3 millió forint jut, ennél mindenképpen több forrásra lenne szükség a nádasok minőségének megőrzéséhez.