Back to top

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

A Balaton körül mintegy 1200 hektárnyi nádas található, amelyből telente 300-400 hektárról kellene levágni a növényt a megújulása érdekében, de ezt évek óta nem tudták elérni. Az elmúlt négy télen 115, 132, 80, illetve legutóbb 67 hektárról sikerült csak learatni a nádat a tó körül a vízügy adatai szerint.

Az igazgató kifejtette, természetvédelmi előírás, hogy a jégről arassák a nádat a növény tövének védelme, a taposási károk megelőzése érdekében. Az idén csak a szárazföldön lévő nádasokat tudják vágni, miután a Balaton nem fagyott be.

jeges_nad.jpg

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Csonki István emlékeztetett arra, hogy az igazgatóság régóta tervezi saját nádarató gép és szállítójármű beszerzését, ez a 2016-os balatoni kormányrendeletben is szerepel. Hozzátette: a klímaváltozás miatt fel kell készülni arra, hogy úszó munkagépről is lehessen aratni a jövőben.

Beszámolt arról, hogy tavaly elkészült a Balaton nádgazdálkodási terve, amelynek szakmai egyeztetése jelenleg is zajlik. Ennek elfogadása után lehet meghatározni azon területeket, ahol a nádaratást folyamatosan el kellene végezni.

Az igazgatóság saját gépek hiányában pályázatot szokott kiírni vízminőség-védelmi nádaratásra, amely a vonatkozó jogszabály és a környezetvédelmi engedély értelmében február 15-ig végezhető el, indokolt esetben február 28-ig meghosszabbítják a határidőt.

Az igazgató tájékoztatása szerint az idén három vállalkozó kapott ajánlatkérési felhívást, de még kérdéses, sikerül-e szerződést kötni mindegyikkel. Tavaly egy vállalkozóval tudtak mindössze 27 hektárnyi terület learatására szerződést kötni.

Az igazgatóság adatai szerint az idén az elmúlt évekhez hasonló nagyságrendben nyújtottak be kérelmet mederkezelői hozzájárulásért, úgynevezett tisztító nádvágáshoz az önkormányzatok, a part menti ingatlanok tulajdonosai, üzemeltetői, valamint egyesületek. Tavaly mintegy 40 hektárnyi területről vágták le így a balatoni nádat.

Csonki István elmondta, hogy vízminőségi célú nádaratásra bruttó 3 millió forint jut, ennél mindenképpen több forrásra lenne szükség a nádasok minőségének megőrzéséhez.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.