Back to top

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Ez a madár eredetileg Indiában, Nyugat- és Dél-Kínában volt honos, de feltehetőleg emberi segédlettel a XVI. században már Kis-Ázsiában is elterjedt. A Balkánon a törökök terjesztették el, védték, óvták a számukra olyan kedves vadgalambot, de amikor uralmuk megszűnt, s elhagyták a területet, a madarakat hátrahagyták. Senki se törődött velük, ennek ellenére egy kicsi, de stabil populációjuk megmaradt. A XX. század elején azonban a balkáni gerle, melynek erős szaporodási hajlama van, hirtelen újabb és újabb költőterületeket foglalt el. 1912-ben Szerbiában, 1930-ban Dél-Magyarországon, 1949-ben Hollandiában, 1957-ben Észtországban tűnt fel, ma pedig intenzíven hódítja meg Észak-Afrikát.

Azt gondolnánk, hogy ilyen sikergalamb csak a mi kontinensünkön létezik, pedig például Ausztráliában hirtelen, robbanásszerűen nagy területeket foglalt el a kontyos galamb vagy más néven ausztrál kontyos gerle.

A faj eredetileg viszonylag kis területen volt honos a keleti partvidék erdeiben, mára azonban a sivatagok és a sűrű trópusi esőerdők kivételével szinte mindenütt felbukkan – a mezőgazdasági területeken éppúgy, mint a nagyvárosok parkjaiban.

Sok Ausztráliába látogató turistának első madaras élménye, amint Sydney zöldövezetében megpillantja ezt a mintegy 35 cm testhosszal bíró, 25 dekagrammos, más fajjal tollbóbitája miatt is összetéveszthetetlen galambocskát, amint akár csupán 1-2 méterre a sétáló ember lába előtt szedegeti a magvakat, morzsákat.

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com
Madarunk igen jól tartható fogságban is. Már a XVIII. században szaporították Angliában. S hogy mennyire ellenálló, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a frankfurti állatkertben 1890-1891 kemény telén egy szélnek kitett fészekben költött, és egy fiókát fel is nevelt. Ezután nem meglepő, hogy a berlini állatkertben a XX. század elején megkísérelték a madarat szabadon tartani. Ugyanekkor Európa más országaiban is próbálták meghonosítani. E kísérletek kezdetben sikeresnek tűntek, de mivel egy-egy területen viszonylag kevés egyedet engedtek el, az állományok – feltehetően a beltenyészet miatt – idővel felmorzsolódtak.

Nálunk elterjedését az is korlátozta, hogy a ragadozók, különösen a baglyok nagy vámot szedtek közöttük. Viszont a díszmadárkedvelők körében igen nagy népszerűségnek örvend, bár saját fajtársaival vagy rokonfajokkal nem lehet egy röpdében költetni, de díszpintyekkel, foglyokkal, fürjekkel problémamentesen együtt tartható.

Megfelelő elhelyezés esetén évente 4-5 fészekaljjal hálálja meg a gondoskodást, ennél többet ne engedjünk meg számára, hogy ki ne zsigereljük.

Hazánkban közgyűjteményekben is előfordul, így a Fővárosi Állat- és Növénykertben Ausztráliában őshonos papagájokkal együtt már hosszú évek óta bemutatják a fajt.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.