Back to top

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Nagy István
Nagy István
Fotó: Fekete István
A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.

A vidékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok kihirdetése.

Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg idén a termelői csoportok újabb támogatására, az öntözési közösségek együttműködésének és a csemetekertek gépbeszerzésének támogatására.

Emellett – bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen visszahulló források figyelemmel kísérésével új pályázatokat is meghirdetnének idén. Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre – tette hozzá a tárcavezető. Nagy István kiemelte, hogy idén a többi között támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatják a vidékfejlesztési programot, és folytatódnak a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások is.

A jogalkotási feladatok között van a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra szoruló” szabályozási környezetének rendezése, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása, valamint a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása – jelezte a miniszter.

Nagy István fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelőknek az időjárás okozta tavalyi veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-éig kifizessék a kárenyhítési alapból. Előzetes becslések szerint mintegy 15 milliárd forintot folyósíthatnak majd mintegy 7500 gazdálkodónak. Idén is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait. Várakozásaik szerint 2020-ban teljes egészében lekötik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programjának forrásait. Folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, így a vállalkozások továbbra is csaknem kamatmentesen jutnak a napi működésüket finanszírozó hitelekhez – jegyezte meg.

A tárcavezető kiemelte, hogy január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely szerint az öntözés közérdek, az ahhoz való hozzájutást igyekeztek egyszerűbbé, átláthatóvá, olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tenni.

A cél, hogy a jelenlegi 87,5 ezer hektáros öntözött terület nagyságát két év alatt 200 ezer hektárra növeljék. Ennek elérése érdekében ösztönöznék az öntözési közösségek, együttműködések kialakulását, valamint elérnék, hogy ne lehessen a mozaikos földszerkezetből adódóan megakadályozni az öntözési szándékot.

Nagy István beszélt arról is, hogy a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ idén a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti az engedélyezést gyorsító dokumentumokat. Ez a központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is. Az agrártárca elkészítette és tervei szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza, és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

A miniszter az idei év egyik legfontosabb témájának nevezte a generációváltás kérdését. Ezért olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti, hogy a gazdaságokat az idősebb generációk átadják a fiatalabbaknak. 2020-ban hangsúlyosan törekszenek arra, hogy a gazdatársadalom figyelmét ráirányítsák a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpálya népszerűsítésére, ezért kommunikációs kampányt indítanak. Nagy István szerint az élelmiszergazdaságban nem megoldható a károsanyag-kibocsátás mérséklésére a termelés mértékének csökkentése, ezért az agráriumban kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást a klímavédelem érdekében.

Magyarország mezőgazdaságában klímapolitikai szempontból a miniszter kiemelt jelentőségűnek tartja például a fejlesztést az öntözés, a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság, az állattartótelepek, a trágyakezelés, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, az agrárkörnyezeti és klímakutatási, innovációs és tudásátadási rendszerek területén.

Kitért arra is, hogy a klímavédelmi célokat szolgálva idén is folytatódik az országfásítási program, valamint hangsúlyos a talajvédelem kérdése. Mindezek mellett hatékony eszközökkel lépnének fel az élelmiszerpazarlás ellen, továbbá a tervek között szerepel a beporzók védelme, valamint megoldások keresése fontos és aktuális mezőgazdasági kihívásokra is.

A generációváltás kapcsán a szakminiszter lapunknak elmondta: a közelmúltban többször is tapasztalhattuk, hogy nemzetközi szinten környezetvédők részéről súlyos és megalapozatlan támadások érték az európai mezőgazdasági termelést és a gazdálkodókat. Ennek az élelmezésbiztonságra és érdekes módon, pont a környezetre gyakorolt hatása mellett jelentős agrártársadalmi vetülete is van, hiszen elveszi az emberek kedvét.

Nagy István szerint egyrészt fontos a társadalom szemléletformálása, az élelmiszertermelés, a természeti erőforrások és a vidéki tájkép megőrzése értékének a tudatosítása. Másrészt

nélkülözhetetlen az agráréletpálya fiatalok körében való népszerűsítése. Ez utóbbi csak akkor lehet hatékony, ha a mezőgazdaság a nemzetgazdaság többi ágazatával versenyképes jövedelmet kínál.

„Ezért a gazdálkodók versenyképességének növelése és jövedelmezőségük javítása az Agrár­minisztérium stratégiai célkitűzései között szerepel, és többek között támogatáspolitikai, birtokpolitikai eszközökkel, valamint a digitális technológiák használatának fejlesztésével dolgozunk ennek javításán. Az említett digitalizáció könnyíti a fizikai munkavégzést és új, innovatív technológiák használatát kínálja, ennek köszönhetően javít az ágazat presztizsén és növeli a vonzerejét. Bízom benne, hogy a fentiek hozzájárulnak a sikeres generációváltáshoz is” – tette hozzá a tárcavezető.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.

Állattartás és kézművesség

Előfordul, hogy nem kizárólag nyereségcélú gazdasági tevékenységként műveli valaki a mezőgazdaságot, hanem hagyományőrzésként, mint olyan foglalkozást, amire az elődök tisztelete kötelezi – még úgy is, hogy néha több benne a keserűség, mint az öröm. A bivalytenyésztés ilyen Romániában, Erdélyben.