Back to top

Az italgyártók növelik az újrahasznosított műanyagok arányát

Az ásványvíz- és üdítőital gyártók 2030-ig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyag alapanyagok arányát a palackokban, és valamennyi cég saját kampányt indít az italcsomagolások szelektív gyűjtésének népszerűsítésére.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség keddi bejelentése szerint a magyarországi élelmiszergyártó ágazatok közül elsőként tettek fenntarthatósági vállalásokat.

A szövetség indokoltnak tartja, hogy uniós és kormányzati segítséggel egy PET palack újrahasznosító üzem is létrejöjjön Magyarországon, amelynek termékeit ismét italpalackok gyártására lehetne felhasználni. A szövetség javasolja az újrahasznosított csomagolóanyagok térnyerését támogató ösztönzők bevezetését is.

Közleményében a szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy

az elmúlt évek innovációs tevékenységének köszönhetően 2010-hez képest az ásványvizes és üdítőitalos műanyag palackok átlagsúlya 20 százalékkal csökkent, a PET palackok így az összes magyarországi csomagolási hulladék mindössze 3 százalékát teszik ki.

A szövetség tagjai az államnak fizetett környezetvédelmi termékdíjjal évente mintegy 3 milliárd forinttal járulnak hozzá az italcsomagolások minél nagyobb arányú szelektív gyűjtéséhez és hasznosításához.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség a magyarországi ásványvíz-palackozók több mint 95 százalékát, az üdítőital- és a gyümölcslégyártók mintegy 80 százalékát képviseli. Tagvállalatai évi mintegy 250 milliárd forint termelési értéket állítanak elő és közvetlenül 4 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

A kertészek így segítenek. Köszönjük!

Nemcsak a Dél-pesti Centrumkórházba, hanem más egészségügyi intézmény dolgozóinak is szállítanak ingyen friss és felfoldozott zöldséget és gyümölcsöt a kertészek, hogy hozzájáruljanak egészségük megőrzéséhez és megköszönjék fáradságos munkájukat.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Mi lenne, ha a napelem éjszaka is működne?

Mi lenne, ha a napelemek éjszaka működnének? Egy amerikai egyetem professzora és végzős hallgatója egy tanulmányban írja le az első hallásra mulatságos és ellentmondásos ötletet, mely lehet új távlatokat nyit a megújuló energiaforrások felhasználásának területén.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

Majd’ elfeledett gyümölcsfajtáknak viszik hírét

Alighanem sokan vannak azok, akik számára feladná a leckét, ha ötnél több almafajtát kellene felsorolniuk, éppen ezért elgondolkodtató a tény: az Őrségben majd’ 200 található belőlük, ugyanakkor körte-, vagy éppen cseresznyefajból sincs híján a térség. Ezen hagyományos fajták megőrzése, népszerűsítése és szaporítása hosszú évek óta kiemelt feladata az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak.

Csirkelábból lábbeli a hulladék csökkentéséért

A csirkelábra általában úgy gondolunk, mint étel-alapanyagra, pedig lábbeli is készülhet belőle. A csirkelábból, pontosabban annak gyakran hulladékként végző bőréből készült cipő a legújabb divat Indonéziában. Az egyedi viselet ötlete mögött egy 25 éves vállalkozó, Nurman Farieka Ramdhany áll.

Elhelyezzük vagy hasznosítsuk a hígtrágyát?

Erre az alapvető kérdésre különféle válaszokat adtak a Bauer Hungária Kft. által rendezett szakmai napon. Természetesen mindenki a hasznosítás mellett tette le a voksát – minden józan gondolkodású ember így tenne. Az előadásokban a hígtrágya hasznosításának leginnovatívabb módjait mutatták be, a talaj tápanyagpótlásától a hulladékból közvetlenül előállított termékekig.