Back to top

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.

Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a FAO 2020-at a Növényegészségügy Nemzetközi évének nyilvánította, melynek fő célja az idegenhonos károsítók terjedésének megakadályozása. A klímaváltozás, a szabályozások szigorodása és a világkereskedelem fölpörgése ugyanis olyan növényvédelmi kihívás elé állítja a termelőket, amit már csak nemzetközi összefogással lehet kezelni. A folyamatosan megjelenő új károsítók ellen önmagában hatósági fellépéssel nem lehet védekezni.

Az Európai Unió növényvédelmi szabályozását olyan társadalmi csoportok nyomására szigorítják, amelyek igen távol állnak a mezőgazdaságtól, nem ismerik az élelmiszer-termelés gyakorlatát. A szakszerűen folytatott mezőgazdasági tevékenység nem környezetszennyezőbb, mint más iparágak, a szigorítások pedig

gyakran valamilyen hibás szerhasználat miatt magát a hatóanyagot büntetik ahelyett, aki rosszul használta azt.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A beszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy ma a növényvédőszer-gyártók tevékenységét a fenntarthatóságra törekvés határozza meg, nagy összegeket fordítanak kutatásra biológiai módszerek, technológiai újítások és digitális megoldások kifejlesztése érdekében. Különösen a környezet védelmére rendkívül érzékeny európai fogyasztók számára lehet megnyugtató, hogy sikerült inhibitorokkal megakadályozni, hogy a műtrágyákból a talajvízbe és a levegőbe kerüljön a nitrogén, vagy hogy csávázással kiváltható az első lombkezelés gabonában. Sáv- és foltpermetezéssel, GPS alapú irányítással, precíziós technikákkal is csökkenthető a növényvédőszer-felhasználás. A nagy gyártók mind a szigorú elvárásoknak megfelelően fejlesztik az új hatóanyagaikat, tehát

maga az uniós engedélyeztetés is a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem záloga.

Ugyanakkor arra is föl kell hívni a fogyasztók figyelmét, hogy ha nem sikerül megvédeni a terményeket a kórokozóktól, az egészségünkre közvetlenül és gyorsan ható káros toxinok lehetnek az élelmiszereinkben, ami sokkal nagyobb kockázat, mint a megengedett növényvédőszer-maradék jelenléte. Ezért az információátadásra, tájékoztatásra minden komoly gyártó nagy hangsúlyt fektet. Nemcsak a termelőknek kínálnak rájuk szabott segítséget, hanem a fogyasztókat is igyekeznek megismertetni a mezőgazdaság törvényszerűségeivel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.