Back to top

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Nem akármilyen túrát kínál, az érdeklődők kutyafogattal járhatják be az Egererdő Zrt. kezelésében lévő erdőrészt.

„Minden négy éve kezdődött. Először egy 601-es Trabantból vágtunk ‚fogatot’, azzal vittem az ismerőseimet és közeli barátaimat fogatozni a Mátrába. Majd idővel egyre nagyobb lett az érdeklődés” – meséli Hering Tamás. Olyannyira, hogy a Trabantot leváltotta két 100 százalékban környezetbarát elektromos autó, amelyek nemcsak biztonságosabbak, hanem a kutyáknak is segítenek az emelkedőkön, illetve elinduláskor. A pálya nagy részén azonban a kutyák dolgoznak. A fogatot húzó tíz állat az utasokkal együtt nagyjából 1 tonnát mozgat.

Mára sokan megismerték Hering Tamást, a környékbeli szállodák és hotelek is szívélyesen ajánlják a kutyafogatozást a vendégeiknek.

A szolgáltatás egész évben igénybe vehető, egyedül a kánikulai hőségben nem indulnak az átlagosan 45-50 perces túrakörök. Ennyi idő elégséges ahhoz, hogy a kutyák kifáradjanak, miközben a túrázók gyönyörködnek az erdőben.

A kutyafogatozás ötlete nem véletlenül pattant ki Hering Tamás fejéből, hiszen már 25 éve foglalkozik szánhúzó kutyákkal. Fiatalon kutyatenyésztő szeretett volna lenni, de mikor megszületett az első alom, nem volt szíve eladni őket, így hamar befejeződött tenyésztői pályafutása. Kutyaszeretete azonban nem hagyott alább, így épített egy szánt, amely elé befogta kutyáit és túrázgatott velük a Mátrában.

Később, 1997-ben egy újságcikkben figyelt fel a Szentendrei-szigeten rendezett kutyaszánhúzó versenyre. Összeszedte hozzá a szükséges eszközöket, benevezett, és rögtön megszerezte a második helyet. Az előkelő helyezés megadta a lendületet a továbbiakra. Immáron 22 éve versenyzik: Szlovákiában, Csehországban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is megmérettette magát és a kutyáit.

„Már több mint 170 alkalommal álltam a dobogón, de nem a számok a lényegesek, hanem az, hogy mindig sikerült összerakni egy ütőképes „kutyafalkát”, és folyamatosan magas színvonalat tudtunk nyújtani a versenyeken”

– mondja szerényen. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy 2009-ben Donovalyban 8 kutyás husky fogattal 18 kilométeren Európa-bajnok, Olaszországban a világbajnokságon pedig 4 kutyás husky fogattal 8 kilométeren harmadik lett, csakhogy a legkiemelkedőbb eredményeket említsük.

Hering Tamás a kutyák rendszeres edzése miatt költözött ki Gyöngyösről Mátrafüredre. Egy szánhúzó kutya kinevelése korántsem egyszerű feladat. A kölyköket három hónapos korukban viszik ki először a terepre, félévesen bekötik őket a fogatba. Eleinte csak rövid szakaszon, majd egyre hosszabb távon, hogy a kutya megszokja a szánhúzást.

„Lényeges, hogy ne szegje a kutya kedvét a fogatba való bekötés, az a jó, ha azt játéknak fogja fel, különben elképzelhető, hogy nem lesz hajlandó dolgozni a későbbiekben”

– hangsúlyozza Hering Tamás. A jó vezérkutya kiválasztása is kulcsfontosságú. Vannak született vezérkutyák és tanított vezérkutyák. A kettő között lényeges a különbség: előbbi magáért és a falkáért megy és küzd, míg a tanítottak főképp a gazdájuk miatt. A vezérkutya nem mindig falkavezér. Az utóbbi ugyanis nem szeret a fogat elején lenni és a hátát mutatni a többi kutyának. A vezérkutyát a társai kölyök koruk óta tisztelik, így később is ő irányít a vezényszavakat hallva. „Ritkaságszámba megy egy vérbeli vezérkutya, a versenyzői időszakom alatt mindössze három ilyen kutyám volt. Az egyik, a most 17 éves vezérszuka vitt győzelemre az Európa-bajnokságon” – meséli. Majd elérkezik a kutyák nyugdíjazása, amikor már csak otthon vannak vagy sétálnak a fogat körül.

Jól megválasztott sebesség

Európában a leghosszabb kutyaszánhúzó verseny az 1200 kilométeres norvégiai Finnmarsklöpet, az alaszkai Iditarod pedig 1700 kilométer. Amíg a sprintversenyeken induló 2, 4, 6, 8-as kutyafogatok hajtói nagyjából 30 km/h átlagsebességet diktálnak, hosszú távon a 15 km/h-es sebességet igyekeznek tartani, hogy a kutyák ne fáradjanak el a verseny végére. Ezeknél viszont akár 12-16 kutyát is befognak a szán elé. Az ilyen távokon a hajtó és a 12 kilogrammos szán súlyán kívül a felszerelésekkel is számolni kell. A szánzsákban jó, ha van balta, gyújtószerkezet, kutyazokni, -cipő és -táp. Sőt, utaznak a szánzsákban „cserekutyák” is, ők lépnek a fáradt társuk helyére.

Nemcsak a kutyáknak, hanem a hajtóknak is jócskán vannak feladataik.

Mindegyik kutya más egyéniség, ezért az edzéseken külön-külön kell foglalkozni velük, hogy a ragaszkodás, illetve kötődés létrejöjjön és fennmaradjon.

A versenyen az edzések során befektetett munka eredménye köszön vissza. A futamok a fogathajtónak is megterhelők: az emelkedőknél le kell szállni a fogatról és futni mellette, hogy a kutyáknak kevesebb súlyt kelljen húzniuk.

A túravezetőnek 39 szánhúzó kutyája van. Többségük munka vérvonalú szibériai husky, de vannak greysterei is, illetve nemrég vásárolt két alaszkai husky szukát és egy kant, és a fedeztetésből már kölykök is születtek, melyekkel szó szerint hosszú távú tervei vannak Hering Tamásnak.

Az alaszkai huskyk ugyanis inkább a hosszabb versenyeken, míg a szibériai huskyk a rövid távú, sprintversenyeken teljesítenek jobban, és a hajtó úgy tervezi, hogy ezentúl inkább a több mint 300 kilométeres versenyekre fókuszál. A sprintversenyeken tízéves lánya veszi majd át a helyét, ugyanis a szabályok alapján éppen ettől a kortól lehet kétkutyás fogattal a startvonalra állni.

Addig is, amíg el nem kezdődnek a versenyek, Hering Tamást biztosan megtaláljuk kutyáival a Mátra szívében, nincs más dolgunk tehát, csak a kutyacsaholás hangorkánját követni a mátrafüredi erdő sűrűjében.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.