Back to top

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Fotó: Bécsy László

Alsóteste rozsdás sárga, a hasoldala vörhenyesebb, barnásfekete, hosszanti foltokkal. A tojó fejtetője vonalkákkal tarkállt sötétbarna, felül sötétbarna, az egyes tollak rozsdás szegésekkel, farkán fekete keresztsávok és keskeny fehéres végszalag látható. Torka sárgásfehér, begye és melle, valamint a hasoldala barna, hosszanti foltokkal tarkállt. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak. Végleges színruhájukat csak a vedlés után kapják meg. Ez a kecses röptű ragadozó a legkisebb sólyomfaj Európában. Hossza mindössze 27-33 cm, tömege 140-210 gramm, a tojó valamivel testesebb a hímnél.

A tágas síkságok madara

A kis sólyom Észak-Európában Izlandon és Skóciában, valamint Finnországon át az Urálig, továbbá Észak- és Kelet-Ázsia tundráin él. A költőhelyen gyakran hallani ki-ki-ki-ki kiáltását, a nálunk telelők nem adnak hangot. Vonuló, Magyarországra szeptemberben, októberben érkezik, és márciusban indul vissza északi hazájába. Egyes példányokkal kivételesen még április első felében is találkozhatunk.

Hazánkban elsősorban az Alföldön, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon lehet megfigyelni, a Dunántúlon jóval ritkább, de a nyílt területeken ott is előfordul. Hazája a tundra világa, ezzel magyarázható, hogy a tágas síkságok madara, erdőbe nem megy.

Hím és tojó néha a telelőterületen is összetart, együtt marad. Néha közösen vadásznak, kora hajnaltól egészen az esti szürkületig járnak zsákmány után.

A kis sólyom apró madarakra specializált ragadozó, elsősorban énekesmadarakat zsákmányol a rigókig, de kivételesen a galambot is elkapja. A levegőben támad, hihetetlen gyorsasággal vág áldozatára. Rendszerint felülről csap le rá, máskor csak hosszas üldözés után sikerül elkapnia. Évekkel ezelőtt Apaj-pusztán figyelhettem meg egy ilyen üldözést. November végi délután volt, amikor egy leeresztett halastó medre felett észrevettem a kis sólymot, amint egy ugyancsak északi madarat, egy havasi partfutót hajszolt. A partfutók is jó repülők, a menekülő madár ide-oda cikázott, de a sólyom mindenütt a nyomában. Az üldözés végét sajnos nem láttam, mert átbuktak a halastó gátján, és eltűntek a szemem elől.

A sarki rókát is elüldözi

A kis sólyom madarakon kívül apró rágcsálókat is zsákmányol. Elsősorban pockokat és lemmingeket fog, az utóbbiakból főként a túlszaporodás, gradáció idején akár jelentős mennyiséget. Alacsonyan suhan végig a tundra felett, és ha a lemming elmélyülten rágcsál, és nem veszi észre, megragadja karmaival és a levegőbe emeli. A prédát a földön tépi szét és fogyasztja el. A nálunk telelők szinte kizárólag apró madarakat, pacsirtákat, sármányokat, mezei verebeket zsákmányolnak, de alkalmilag elfogják a télre hozzánk érkező fenyőrigókat is.

A költőhelyre általában egyen­ként, de néha már párban érkeznek. Az utóbbiak valószínűleg azok a madarak, amelyek a telelőterületen is összetartottak.

A kis sólyom a fátlan tundrán, a tengerpartok közelében, fellá­po­kon, de az erdős tundra nyíltabb részein is költ. A tojó általában májusban rakja le 4-6 (3-7), sárgásfehér alapon barnán foltos tojását. Előszeretettel költ a talajon.

A tojó a kiválasztott mélyedésbe kevés növényi anyagot húz össze, a tojásokon a pár felváltva kotlik. A hím őrzi a területet, vadul vagdos az arra tévedő ölyvekre, sirályokra, de elüldözi a hóbaglyot és a sarki rókát is. A fiókák 28-30 nap alatt kelnek ki. Anyjuk eleinte rajtuk marad, a táplálékot a hím hordja. Négyhetes korukban repülnek ki, de szüleik még ezután is önállóságukig etetik őket. Elfogott és a magasból leejtett madarakkal tanítják vadászni a fiatalokat. A kis sólyom hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Nem tudja a fák nevét? A fajok beazonosításában segít az ingyenes alkalmazás

350 képpel és csaknem 20 erdőtársulással bővítette fahatározó mobilalkalmazását az Országos Erdészeti Egyesület. Az ingyenes applikációban tovább finomodott a felhasználói élmény, teljesen megújult a megszerzett tudást ellenőrző beépített kvízjáték, és jelentősen kibővült a fényképek adatbázisa. Az az új verzió kiadása alkalmából nyereményjátékot is hirdetett az egyesület.

A természet és környezetvédelem randevúzott Gödöllőn

Összesodorta a koronavírus járvány a 2020-ra hatodszor meghirdetett gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált és a 2007-ben elindított Magyar Nemzeti Parkok Hetét. Mindkét program a tavaszhoz kötődik, de az idén a szeptemberi nyárutó verőfényes napjaira került át.