Back to top

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

kis_solyom_falco_colu_opt.jpeg

Fotó: Bécsy László

Alsóteste rozsdás sárga, a hasoldala vörhenyesebb, barnásfekete, hosszanti foltokkal. A tojó fejtetője vonalkákkal tarkállt sötétbarna, felül sötétbarna, az egyes tollak rozsdás szegésekkel, farkán fekete keresztsávok és keskeny fehéres végszalag látható. Torka sárgásfehér, begye és melle, valamint a hasoldala barna, hosszanti foltokkal tarkállt. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak. Végleges színruhájukat csak a vedlés után kapják meg. Ez a kecses röptű ragadozó a legkisebb sólyomfaj Európában. Hossza mindössze 27-33 cm, tömege 140-210 gramm, a tojó valamivel testesebb a hímnél.

A tágas síkságok madara

A kis sólyom Észak-Európában Izlandon és Skóciában, valamint Finnországon át az Urálig, továbbá Észak- és Kelet-Ázsia tundráin él. A költőhelyen gyakran hallani ki-ki-ki-ki kiáltását, a nálunk telelők nem adnak hangot. Vonuló, Magyarországra szeptemberben, októberben érkezik, és márciusban indul vissza északi hazájába. Egyes példányokkal kivételesen még április első felében is találkozhatunk.

Hazánkban elsősorban az Alföldön, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon lehet megfigyelni, a Dunántúlon jóval ritkább, de a nyílt területeken ott is előfordul. Hazája a tundra világa, ezzel magyarázható, hogy a tágas síkságok madara, erdőbe nem megy.

Hím és tojó néha a telelőterületen is összetart, együtt marad. Néha közösen vadásznak, kora hajnaltól egészen az esti szürkületig járnak zsákmány után.

A kis sólyom apró madarakra specializált ragadozó, elsősorban énekesmadarakat zsákmányol a rigókig, de kivételesen a galambot is elkapja. A levegőben támad, hihetetlen gyorsasággal vág áldozatára. Rendszerint felülről csap le rá, máskor csak hosszas üldözés után sikerül elkapnia. Évekkel ezelőtt Apaj-pusztán figyelhettem meg egy ilyen üldözést. November végi délután volt, amikor egy leeresztett halastó medre felett észrevettem a kis sólymot, amint egy ugyancsak északi madarat, egy havasi partfutót hajszolt. A partfutók is jó repülők, a menekülő madár ide-oda cikázott, de a sólyom mindenütt a nyomában. Az üldözés végét sajnos nem láttam, mert átbuktak a halastó gátján, és eltűntek a szemem elől.

A sarki rókát is elüldözi

A kis sólyom madarakon kívül apró rágcsálókat is zsákmányol. Elsősorban pockokat és lemmingeket fog, az utóbbiakból főként a túlszaporodás, gradáció idején akár jelentős mennyiséget. Alacsonyan suhan végig a tundra felett, és ha a lemming elmélyülten rágcsál, és nem veszi észre, megragadja karmaival és a levegőbe emeli. A prédát a földön tépi szét és fogyasztja el. A nálunk telelők szinte kizárólag apró madarakat, pacsirtákat, sármányokat, mezei verebeket zsákmányolnak, de alkalmilag elfogják a télre hozzánk érkező fenyőrigókat is.

A költőhelyre általában egyen­ként, de néha már párban érkeznek. Az utóbbiak valószínűleg azok a madarak, amelyek a telelőterületen is összetartottak.

A kis sólyom a fátlan tundrán, a tengerpartok közelében, fellá­po­kon, de az erdős tundra nyíltabb részein is költ. A tojó általában májusban rakja le 4-6 (3-7), sárgásfehér alapon barnán foltos tojását. Előszeretettel költ a talajon.

A tojó a kiválasztott mélyedésbe kevés növényi anyagot húz össze, a tojásokon a pár felváltva kotlik. A hím őrzi a területet, vadul vagdos az arra tévedő ölyvekre, sirályokra, de elüldözi a hóbaglyot és a sarki rókát is. A fiókák 28-30 nap alatt kelnek ki. Anyjuk eleinte rajtuk marad, a táplálékot a hím hordja. Négyhetes korukban repülnek ki, de szüleik még ezután is önállóságukig etetik őket. Elfogott és a magasból leejtett madarakkal tanítják vadászni a fiatalokat. A kis sólyom hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Uniós tanács: a 2021-es költségvetésben megfelelő tartalékra is szükség van

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a héten elfogadott álláspontja szerint az unió 2021-es költségvetésének realisztikusnak kell lennie, összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint biztosítania kell, hogy megfelelő tartalék álljon rendelkezésre az előre nem látható kihívások kezelésére.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.

MAZARS: Banális hibán múlhat az unión belüli ügyletek áfamentessége

A legtöbb, uniós értékesítésben érintett vállalkozás életében kiemelt adókockázat az áfa, hiszen a magyar áfakulcs kiemelkedően magas, az áfa rendszere pedig rendkívül bonyolult.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Pompázik a kikeleti hóvirág a Duna-menti ligeterdőkben

A legtöbb kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó társához hasonlóan a hóvirág virágzása is erősen függ az időjárástól. Az idei enyhe tél hatására a Kiskunság ártereiben is a szokásosnál hamarabb kezdett nyílni a kikeleti hóvirág, meseszép szőnyeggel borítva be az erdők alját.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.