Back to top

Több tucat madarat pusztítottak el a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc állatkertjében

Negyvenegy ott élő madarat pusztítottak el a hétvégén a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc (Bojnice) állatkertjében, és a létesítményt lezárták a látogatók elől - jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség hétfőn.

ezustrece2.jpg

Fotó: wikipedia.org/BS Thurner Hof
Az állatkertben – ahol jelenleg 158 madárfaj közel ötszáz példánya él – azt követően intézkedtek, hogy a hétvégén egy ezüstrécénél és egy kanalas gémnél kimutatták a megbetegedést. Az intézkedés keretében elpusztított madarak egy helyen éltek azokkal, amelyeknél a megbetegedést kimutatták.

Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet (SVPS) szerint a megbetegedést legnagyobb valószínűséggel vadon élő madaraktól kapták el az állatkerti madarak. Az intézmény bezárásán kívül további óvintézkedésekről is határozott a felügyelet, köztük a fertőzés 3 kilométeres körzetében a betegség további terjedését megelőző intézkedéseket vezetett be, tíz kilométeres körzetben pedig megfigyeléseket rendelt el.

A bajmóci állatkert Szlovákiában már a harmadik helyszín, ahol az idén kimutatták a madárinfluenza megjelenését.

A betegség először január elején egy nyitrai járásban lévő település kistenyésztőjének csirkeállományában bukkant fel. Az ott elpusztult állatoknál egy a madárinfluenza vizsgálatra szakosodott zólyomi központú laboratórium a madárinfluenza erősen fertőző H5N8 altípusát mutatta ki, ugyanazt, amelyet korábban már Lengyelországban is. A következő megbetegedést ugyancsak egy kistenyésztő baromfiállományában, a nagyszombati megyében lévő Cífer településen mutatták ki egy héttel ezelőtt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nemespapagájok két évtizede hazánkban

Mintegy húsz ével ezelőtt igen nagy lendületet vett a hazai díszállattenyésztés: hónapról hónapra érkeztek addig nálunk szinte ismeretlennek számító madár- és kisemlősfajok hazánkba, melyek tartása, tenyésztése nagy és izgalmas kihívást jelentett, még a tapasztalt szakemberek számára is. Ekkor tűntek fel a nemespapagájok is.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Elmarad a milánói Myplant & Garden a koronavírus miatt

Sajtóközleményt adott ki a Milánóban február 26-28-ára tervezett nagyszabású dísznövényexpó, a Myplant & Garden a koronavírus miatt. Az Észak-Olaszországból érkező hírek miatt több nemzetközi kiállító visszamondta részvételét, ezért a szervezőbizottság úgy döntött, szeptemberre halasztják az eseményt.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.