Back to top

Méhészet - Előrelépés „címkézés” ügyben!

Mint köztudott, január 27-én több nemzet méhészei békés demonstrációt tartottak Brüsszelben az Európai Unió Tanácsa épülete előtt. Nem volt véletlen az időzítés, hiszen fontos, ágazatunkkal kapcsolatos témát tárgyaltak az agrárminiszterek az épületben. Dr. Nagy István az ülés előtt meglátogatta a demonstrálókat és személyesen mondott köszönetet a jelenlévő méhészek kitartásához.

Nyilván nehéz megítélni a Tanács ülés eredményének alakulásában a méhészek jelenlétének jelentőségét, de egy biztos: még soha ilyen egyértelműen nem állt ki a Tanács a Mézdirektíva újratárgyalása, módosítása mellett!

Az írásbeli javaslat szerint, a 110/2001/EK Tanácsi rendelet (Mézdirektíva) azon részét, mely a kiszerelt mézek eredetének feltüntetéséről rendelkezik, oly módon kell módosítani, hogy a fogyasztó egyértelmű információval rendelkezzen az üvegben lévő méz eredetéről! Ez pedig csak abban az esetben valósulhat meg, ha megnevezik a címkén a származási országot, országokat. A jelenlegi szabályozás nem tájékoztatja kellőképpen a fogyasztót a méz eredetéről.

A méz eredetének pontos ismerete lehetőséget nyújt a mézpiacon a mézárak differenciálásra, ugyanis a fogyasztók számára egyértelművé válik, hogy egyes mézek miért drágábbak (pl. mert EU-ban termett méz) vagy éppen miért olcsóbbak (pl. mert ázsiai méz).

Így a Tanács javaslata a Mézdirektíva újratárgyalására lehetőséget biztosít az uniós méhészek számára egy magasabb mézár eléréséhez, így lehetőséget kapnak vállalkozásaik biztosabb működtetésére.

A javaslatot, előzőleg írásban 16 tagország (!) támogatta: MAGYARORSZÁG, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Ciprus, Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Románia, Szlovákia. A Tanács ülésén pedig szóban további 6 tagország képviselője adta támogatását: Ausztria, Dánia, Luxemburg, Málta, Németország, Svédország. Így összesen 22 tagország (28-ból) minisztere támogatta a Mézdirektíva címkézésről szóló részének újratárgyalását!

A jelenlévő lengyel Wojciechowski Úr, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke, ígéretet tett a javaslat gyakorlati megvalósítására, mely a „Termőföldtől az asztalig” (From Farm to Fork) nevű stratégiai project része lesz.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paradicsom íze

Többen úgy vélik, hogy a kertjükben termett paradicsom sokkal jobb, kellemesebb ízű, mint a kereskedelmi forgalomban kapható. Ennek hallatán leginkább az a válasz, hogy mindenkinek más ízlik, ezért nem lehet egységes véleményt alkotni a paradicsom ízéről sem.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Pizza, hamburger - házhoz rendelve tesztelt a Nébih

Öt termékkategóriában összesen 26 készételt rendelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) termékteszt programja. Pizzák, tészták, frissensültek, hamburgerek és a távol-keleti konyha levesei kerültek a Szupermenta virtuális kosarába.

Tesco: erős a magyar pozíció, és jók a kilátások

Alaptalanok a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy többlépcsős leépítés következhet a Tescónál - reagált az ezzel kapcsolatos sajtóhírekre a Világgazdaságnak a Tesco-Global Áruházak Zrt. sajtóosztálya.

Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is - tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

A járvány előtti szintre emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az euróövezetben

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 5,7 százalékkal, éves szinten pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

KSH: nem változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Megkérdeztük a méhészt: Hogyan gyéríti az atkát nyáron?

Itt a nyár, véget érnek a pörgetések, amikor is az atkagyérítés és -írtás valamilyen formáját el kell végezni ahhoz, hogy a méhek a beteleléskor a lehető legkevesebb atkaszúrást kapják. Az atkagyérítés fontosságának megértése és az egész évet átfogó gyérítési stratégia kulcsfontosságú a méhek életben tartásához és a méhészkedés sikeréhez. Erről kérdeztük a méhészeket.

Az EU mézpiacának helyzetértékelése 2. rész

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására. Ennek adjuk most közre előző havi számunkban megjelent folytatását.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.