Back to top

Méhészet - Előrelépés „címkézés” ügyben!

Mint köztudott, január 27-én több nemzet méhészei békés demonstrációt tartottak Brüsszelben az Európai Unió Tanácsa épülete előtt. Nem volt véletlen az időzítés, hiszen fontos, ágazatunkkal kapcsolatos témát tárgyaltak az agrárminiszterek az épületben. Dr. Nagy István az ülés előtt meglátogatta a demonstrálókat és személyesen mondott köszönetet a jelenlévő méhészek kitartásához.

Nyilván nehéz megítélni a Tanács ülés eredményének alakulásában a méhészek jelenlétének jelentőségét, de egy biztos: még soha ilyen egyértelműen nem állt ki a Tanács a Mézdirektíva újratárgyalása, módosítása mellett!

Az írásbeli javaslat szerint, a 110/2001/EK Tanácsi rendelet (Mézdirektíva) azon részét, mely a kiszerelt mézek eredetének feltüntetéséről rendelkezik, oly módon kell módosítani, hogy a fogyasztó egyértelmű információval rendelkezzen az üvegben lévő méz eredetéről! Ez pedig csak abban az esetben valósulhat meg, ha megnevezik a címkén a származási országot, országokat. A jelenlegi szabályozás nem tájékoztatja kellőképpen a fogyasztót a méz eredetéről.

A méz eredetének pontos ismerete lehetőséget nyújt a mézpiacon a mézárak differenciálásra, ugyanis a fogyasztók számára egyértelművé válik, hogy egyes mézek miért drágábbak (pl. mert EU-ban termett méz) vagy éppen miért olcsóbbak (pl. mert ázsiai méz).

Így a Tanács javaslata a Mézdirektíva újratárgyalására lehetőséget biztosít az uniós méhészek számára egy magasabb mézár eléréséhez, így lehetőséget kapnak vállalkozásaik biztosabb működtetésére.

A javaslatot, előzőleg írásban 16 tagország (!) támogatta: MAGYARORSZÁG, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Ciprus, Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Románia, Szlovákia. A Tanács ülésén pedig szóban további 6 tagország képviselője adta támogatását: Ausztria, Dánia, Luxemburg, Málta, Németország, Svédország. Így összesen 22 tagország (28-ból) minisztere támogatta a Mézdirektíva címkézésről szóló részének újratárgyalását!

A jelenlévő lengyel Wojciechowski Úr, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke, ígéretet tett a javaslat gyakorlati megvalósítására, mely a „Termőföldtől az asztalig” (From Farm to Fork) nevű stratégiai project része lesz.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

„Ünnepeljünk malaccal!”

Az ünnepek közeledtével immár 8. alkalommal indult útnak a minőségi sertéshúsfogyasztást népszerűsítő kampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége jóvoltából. Idén az „Ünnepeljünk malaccal!” szlogennel hirdették meg a kampányt december 7-én, amelynek elsődleges célja az adventi időszakban a sertéshús fogyasztásának növelése.

A kis liliket és a vörösnyakú ludat is veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon

Két világszerte veszélyeztetett faj, a vörösnyakú lúd és a kis lilik több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben az országos vadlúdszinkron felmérései szerint.

Ötven magyar bort mutattak be a Berlini Magyar Szüreten

A magyar borok egyik legjelentősebb exportpiacán, Németországban mutatkoztak be a magyar borok az Agrármarketing Centrum (AMC) és Magyarország Berlini Nagykövetsége együttműködésével a Berlini Magyar Szüreten - közölte az AMC pénteken az MTI-vel.

Az Unióban 1,1%-kal nőtt a tejtermelés

Az Eurostat új adatai szerint az Európai Unió gazdaságaiban a tejtermelés tavaly 1,1%-kal, 160,1 millió tonna nyers tejre nőtt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladatunk - közölte Nagy István agrárminiszter az András napi bormester találkozón, pénteken, Somlójenőn.