Back to top

Négy kerékkel a világ tetején

A Mercedes Unimog U 5023-as járműve a világon az eddig legmagasabbra jutott négykerekű. A mezőgazdaságban is jól ismerik a bivalyerős járművet.

A Mercedes Unimog U 5023 járműve a világrekordot döntött, a jármű képességeinek tesztelése közben. Tíz fős expedíciós csapat indult az Ojos de Salado vulkánhoz Chilébe Matthias Jeschke vezetésével és két Unimogs U 5023-as járművel. A csoport feladata az volt, hogy négy vészhelyzeti rádióállomást telepítsen különböző tengerszint feletti magasságokban, amelyek célja a hegymászók és a kutató tudósok biztonságának javítása.

Miután az expedíció ezekkel a járművekkel elérte az Amistad tábort, amely 6100 méteren található, és befejezte az utolsó, negyedik rádióállomás telepítését, a csapat tagjai úgy döntöttek, hogy egy lépéssel tovább mennek, és megdöntik a kerekes járművek magassági világrekordját.

A cél elérése érdekében a két Unimog U 5023 teherautó egyikét a

chilei Atacama sivatagon keresztül az Ojos de Salado vulkán peremére vezették, ami 6694 méter magasan van a tengerszint felett.

Természetesen annak érdekében, hogy járműveket ilyen rendkívüli magasságokba tudják vinni, személyzettel és felszereléssel együtt, speciális gumiabroncsokkal, erős csörlőkkel és változó súlypontú speciális karosszériával tervezték meg a szakemberek.

Az univerzális Unimog járműveket 1945 óta a Daimler gyártja Mercedes-Benz márkanév alatt. Ezek jelentősen hozzájárultak a német vidék gépesítéséhez a második világháború után.

Az első verziókat mezőgazdasági célokra gyártották, és csak később változott jelentősen az alkalmazások köre.

Az Unimog név a Universal-Motor-Gerät német kifejezés rövidítése, amely szó szerint univerzális motoros készülék. A specifikációktól függően ezeket a gazdaság különböző ágazataiban használják. Németországban tavaly 375 Mercedes Unimogot értékesítettek mezőgazdasági célokra.

 

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Nagy licitcsatákat hozott az élő mezőgazdasági aukció

A vártnál is nagyobb sikert hozott az Intergavel Kft. által szervezett élő mezőgazdasági gépárverés a Somogy megyei Kéthelyen: az árverésre bocsátott 70 tétel több mint 90%-a talált új gazdára. A kialakuló „licitcsatáknak” köszönhetően az árak szépen felkúsztak, a megbízó megelégedésére – ezzel együtt, minden vevő elégedetten távozhatott az eseményről, amely egész biztosan nem az utolsó ilyen alkalom volt.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Permeteződrónokkal a koronavírus ellen

A világ egyik vezető ipari­drón-gyártója, a pekingi TTA ezer fürge és sokoldalú légi járműből álló flottával küzd a Kínában terjedő koronavírus ellen. A TTA M6E-1 típusú, 10 literes tartállyal rendelkező permeteződrónok klórtartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékét szórják ki a vírus által érintett falvak fölött.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.