hogy ezen időszakban a víz mozgása dominánsan a gravitációt követve lefelé irányul – írja a nak.hu. Azaz ilyenkor töltődhetnek fel talajaink vízzel, ha azt az agrotechnikai hibák nem akadályozzák meg (pl. eketalpréteg). A tilalmi időszakban tehát a csapadék a mélyebb rétegekbe juthat, s magukkal viheti a mobilis tápanyagokat, mint pl. a nitrát ionok. A növényzettel borított, magasabb hőmérsékletű időszakban – amikor a trágyakijuttatás nem tiltott – a kimosódás kockázata nem jellemző, hiszen a növényi gyökérzet szívó hatása illetve a párolgás felfelé irányuló vízmozgást eredményezhet. (Természetesen a tilalmi időszak módosítása igényként merül fel, de a jelenlegi szabályozás szerinti időszak a fenti.)
A nitrátrendelet módosításához kapcsolódóan a NAK kezdeményezte valamennyi őszi vetésű kultúra esetében a február 1-től történő fejtrágyázás lehetőségét, azonban az Európai Bizottság a tilalmi időszak ilyen jellegű rövidítését akkor fogadja el, ha tényekkel alátámasztottan bizonyítható, hogy ez nem okozza, nem okozhatja a környezet nitrát-terhelését. A vizsgálatok elkészítése indokolt tehát.