A BorÉRT az egyetlen borturisztikai rendezvény, mely lehetőséget teremt arra, hogy a turizmus e speciális területe évente, célzottan kiemelt figyelmet kapjon. A szakemberek konferencián találkozhatnak egymással, és információt cserélhetnek az aktuális kérdésekről. A mostani rendezvény középpontjába a Balaton Borrégió került, s az előadások mellett közel ötven kiállító termékeivel és szolgáltatásaival ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Évente 200 ezer látogatót fogadnak a Vajdahunyadvárban, amit az alapító Darányi Ignác elképzelése szerint a vidéki Magyarország városi kapujának tartanak. Mint Estók János főigazgató elmondta, a szőlő és a bor a kezdetek óta kiemelt szerepet kapott a tárlókban, ám a múltba tekintést szeretnék a jelennel és a jövővel színesebbé tenni.
„A magyar bor is piacgazdasági termék, amely folyamatos versenyhelyzetben méretődik meg”- hangsúlyozta köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára, hogy sok hozzáadott értékkel rendelkezik. Éppen ezért nagyon fontos, hogyan találkozik vele a fogyasztó, miként és kinek lehet eladni. Ebben pedig nagy szerepet játszik a helyben értékesítés, a borturizmus.
Mára a mezőgazdaság és a turizmus nagyot fejlődött, ennek köszönhetően a Magyar Turizmus Ügynökség és az Agrármarketing Centrum közösen felel a bor promóciójáért.
Jó példa erre a Balaton Borrégió, ahol a a balatoni turizmus és a balatoni bor jelent erős kapcsot. Az agrártárca segíti a rövid ellátási láncok kialakulását, s a borturizmusban nem csak maga a turizmus, hanem a vidékfejlesztés is érintett.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának – HNT – elnöke rámutatott, a borturizmusban óriási potenciál rejlik. A szakember hozzátette, a megújulás alanyai maguk az ágazat szereplői, a bor folyamatosan divatban van, de hinnünk kell benne és magunkban is, hogy a siker beérjen.
Györe Dániel, az Agrárminisztérium szőlő-bor referense a támogatási lehetőségeket vázolta. Mint elmondta,
A vidékfejlesztési források – EMVA – révén a minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási tevékenységére 7,92 milliárd forinthoz juthatnak az érintettek. Az EMGA belpiaci tájékoztatási céljai között az unió területén megvalósuló kampány a borászati termékek földrajzi árujelzői, illetve a felelősségteljes borfogyasztás szerepel. A külpiaci promóció célországai között ott találjuk az USA-t, Dél-Koreát, Indonéziát, Kínát csakúgy, mint az Egyesült királyságot. A kedvezményezettek körében találjuk a hegyközségi tanácsot, a hegyközséget, két vagy több borászat társulását. A támogatás 50 százalékos intenzitású, időtartama 1-3 év, s a tervezett benyújtási időszakot március 10 és április 30 között határozták meg.
”Minden olyan tevékenység támogatható, amely alkalmas a minőségrendszer ismertségének növelésére”- magyarázta Nagy Attila. Az Agrárminisztérium főosztályvezetője példákkal is illusztrálta előadását, ezek szerint helyi piacokon, vásárokon, kiállításokon való megjelenés ebbe a körbe tartozik, de az újsághirdetések, a TV reklámok, a kiadványok készítése vagy éppen az online megjelenések is támogathatók.A 7,97 milliárd forintos keretösszegből 2-200 millió igényelhető, amelynek intenzitása 70 százalék.
Mocsi Ádám, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat Komárom-Esztergom megyei területi felelőse néhány befejezett beruházásról is beszámolt. A kocsi Maller Zsolt – Currus Pincészet – 4,565 millió forint értékben vásárolt borászati eszközöket, de nagyobbat mert álmodni Bősze Csaba – Bősze Pincészet -, aki Ászáron található üzemének fejlesztésére 95 millió forintot nyert el.
Légli Ottó, aki nem csak HNT elnökként, de mint balatoni borász is képviseltette magát elmondta, a magyar bor hitelessége, presztizse, gazdaságossága nem ott tart, ahol kellene. Éppen ezért megérett az ágazat hosszútávú stratégiájának újragondolása. A szakember hangsúlyozta,
Meg kell érteni, hogy ez nem adó, hanem befektetés. Egyik fontos cél az elkövetkező két évben 30-50 százalékkal emelni az unió legalacsonyabb borárát. Viszont addig nem tudjuk elhitetni a világgal, hogy milyen jó a magyar bor, amíg magunk sem hiszünk benne. Emiatt is megkerülhetetlen a hazai borpiac.
A borpromóció hitelességét a HNT, a hegybírókon keresztül garantálja. A Nemzeti Tanács 150 milliós keretet különített el, melyet a fiatalok kultúrált borfogyasztására szeretnének fordítani. Előadása végén Légli Ottó felhívta a figyelmet, hogy ne keverjük össza a borpromóciót a bormarketinggel.
„A magyar bor egyenlő a magyar borásszal, aki a stílust adja”- ezt már Szabó Árontól, az MTÜ igazgatójától hallhattuk. Arra törekszenek, hogy a magyar bor által erősödjön a turisztikai országmárka, ugyanakkor szeretnének hozzájárulni a borturizmus fellendüléséhez, hogy minél több hazai és nemzetközi borturista látogasson el a borvidékeinkre.
A borturizmus élményalapú, amely személyek nélkül elképzelhetetlen. „Ma még hazánkban személyesen találkozhatunk a borásszal”- hangsúlyozta a szakember, hogy az új arculatot tavaly Düsszeldorfban mutatták be – amit átadtak az AMC-nek -, s bár az MTÜ keltette életre, de az egész magyar borász társadalomé.
Hoffmann Henrik, a Balaton Turizmus Szövetség elnöke elmondta a szervezetüket a válsághelyzet hívta életre. Régen vékony pénztárcájú NDK-s turisták és válallati üdültetések jellemezték a Balatont, ami nem segítette a fejlődést. A tó 2002-ben szinte kiszáradt, s közben a sajtó az Adrát istenítette, a turizmus feladata jellemzően az önkormányzatoknál volt, de kapacitás hiányában nem sokat kezdtek vele. Ráadásul három megye peremvidékén fekszenek, ami a közigazgatás sokszínűsége miatt tovább nehezítette a helyzetet.
Az egész Balaton egységes turisztikai fogadóterület, nem szűkül le egy településre, főleg annak tudatában, hogy a tó körül élők 70-80 százaléka érintett az idegenforgalomban. Ez hívta életre az önkörmányzatok, egyesületek szervezeteként a Balaton Turizmus Szövetséget.
Évtizedek óta beszélnek a szezon meghosszabbításáról, de a nyári fürdős időszak, a „Balaton riviera” nem meghosszabbítható, más szezonokat kellett létrehozni. Így született meg a tavaszi szezon, aminek középpontjában az aktív turizmus, a sport áll. Ám, hogy az ősz se maradjon kihasználatlanul, a gasztronómia és a bor köré fűzték fel programajánlataikat.
„Valamikr tömegturizmus jellemezte a Balatont, azon dolgozunk, hogy ez megváltozzon”- hívta fel a figyelmet Dobosi Győző. A Balaton Borrégió elnöke hozzátetet, a borászat komplex válallkozás, amiben nem csak termékelőállítás zajlik, de fogadni is kell a vendégeket.
A feladat nem egyszerű, hiszen hat borvidékről, 9179 hektár szőlőterületről, 17 hegyközségről és mintegy 10600 szőlőtermelőről van szó. Ugyanakkor általánosan jó a kapcsolat az ágazat szereplői között, viszonylag fiatal, ambíciózus a borrégió. Egyre jobbak a balatoni borok, s bár van helyi fogyasztás, azt jobban kellene irányítani. Szerencsére a Balaton már nem csak a fürdést jelenti, egy-egy őszi újboros rendezvényre meg tudják tölteni a pincéket és a szálláshelyeket.
A húsz legismertebb balatoni borász és vendéglátós 2014 március 21-én a tó közepén alakította meg a Balatoni Kört. Ezzel is szerették volna a helyi termékekre épülve magasabb szintre emelni a régióközpontú vendéglátást. Laposa Bence elnök elmondta, a mára ötven fölé emelkedett tagság a térség iránti bizalom növekedésért, a balatoni kommunikáció átalakításáért száll síkra. Céljuk között szerepel a balatoni szőlőterületek megőrzése, hogy utódaink ne nyaralókban, hanem a vizet övező ültetvényekben gyönyörködhessenek.
Gyukli Krisztián bevallása szerint tíz év, Németországban eltöltött kutató munka után hazatérve szinte azonnal megalapították a Rizling Generációt, aminek ma is az elnöke. Úgy vélték, egy borvidéken nem elegendő néhány húzó név, ha a vendég valahol rossz bort kóstol, akkor az egész régióról mond negatív véleményt. A Balaton a hekket, a lángost és a vizibiciklit jelentte sokáig, ám nem ugrott be egy borprofil. A fiatalos lendület ma is tart, sorra járják a tagok – akik között 1,5 – 150 hektáros termelőket találunk – egymás pincéit, s a kóstolásoknak, valamint az őszinte kritikáknak köszönhetően a minőség egyre jobb.
