Back to top

Nimfapapagáj mindenkinek!

A nimfapapagáj az 1970-es években tűnt fel nagyobb mennyiségben hazánkban, ekkor vált igazán elérhetővé az átlagos pénztárcájú magyar madárbarát számára. Nagy áttörést jelentett, amikor a ’80-as évek elején megjelent fehér színváltozata. Ekkorra már a magyar madarászok jól ismerték a fajt, tenyésztésének mesterfogásait.

Fotó: Nényei Borbála
Nem meglepő tehát, hogy néhány év alatt oly nagy mennyiségű fehér nimfára tettek szert, hogy csillagászati ára a szürke, azaz a vadszínű árának kétszereséig zuhant.

Hogy mekkora értéket is képviselt egy nimfapapagáj, azt jól példázza, hogy 1984-ben a szürke ára 300-350 forint volt, a fehéré 700-800 között mozgott. Ekkoriban egy kiló kenyér 3 Ft 60 fillérbe, egy liter zacskós tej pedig 5 Ft-ba, egy buszjegy Budapesten pedig 1 Ft 50 fillérbe került.

Ma a szürke és a fehér madár ára közt nincsen különbség, bár a felvásárlók a vadast gyakran egyszerűen nem viszik el.

A nimfa ára ma 1500-3000 Ft között mozog. Akárhogy is számolunk, e papagájfaj ára, mint a többié is általában, a tenyésztőknél töredéke a hajdaninak. Ennek egyetlen pozitív hatása, hogy ma nem jelenthet akadályt senki számára, hogy nimfapapagájt vásároljon.

Legjobb, ha 5-6 hónapos, még kiszínezetlen fiatalokat szerzünk be. Egyesek szerint a nimfa esetében is a hímek jobb hangutánzók, s a még kiszínezetlen hímeknél a fejen valamivel több a sárga szín, az is némileg intenzívebb, mint a tojón.

Madarunk Ausztráliában honos, ahol széltében-hosszában előfordul, bár a zárt erdőségeket kifejezetten kerüli.

Különösen az eukaliptusszal vegyes mezővédő erdősávokban igen gyakori faj. Míg a vadonban a fészkek legalább 200 méterre vannak egymástól, addig a fogságban tenyésztett madaraknál a territoriális viselkedés mára olyannyira átalakult, hogy egy három köbméteres röpdében akár három párat is tudunk együtt költésre bírni. De a nimfapapagájt egyedül is tarthatjuk egy jókora kalitkában a lakásban, s ha megfelelően gondozzuk, akár 25 éven át kedves, bohókás lakótárs lehet, mely bearanyozza gazdájának mindennapjait.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

A fehér színű tojások kevésbé agresszív tyúkoktól származnak?

Egy téves hiedelem miatt a brit vásárlók évtizedek óta előnyben részesítik a barna színű tojásokat a fehér színűekkel szemben, a tojás színe az azt tojó tyúkok fajtájától függ. Általánosan fogalmazva, a fehér tollú tyúkok fehér tojást raknak, míg a barna színűek barnát, bár a fül színe megbízhatóbb indikátor.

Állatok és gazdáik egészségvédelme koronavírus-járvány idején

Az utóbbi hetekben igencsak megváltoztak mindennapjaink – állataink egészségmegőrzése szempontjából is. Akár rendelőbe vinnénk beteg jószágainkat, akár házhoz hívnánk az állatorvost, március 12-től a különleges jogrend, illetve a vészhelyzet miatt tudnunk kell, hogy megváltoztak az ilyenkor szokásos tennivalók. Mire is figyeljünk?

Csongrád megyét is elérte a madárinfluenza

Két Csongrád megyei pecsenyekacsa-tartó gazdaság állományában is kimutatta a madárinfluenza vírusát március 31-én a Nébih laboratóriuma. A két állomány összesen csaknem 200.000 állatának leölése folyamatban van.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.