Back to top

Vágtatempóban halad a lóversenysport népszerűsítése

„Onnan, a túlsó sarokból, kezemben egy hatalmas távcsővel, a törzsfogadók élcelődései közepette igyekeztem közvetíteni a galoppversenyeket” – emlékezett vissza találkozásunkkor a kezdeti szárnypróbálgatásaira Pécsi István.

Fotó: Elek Ferenc, Feith Sándor, Fodor Jenő, Kovács Gábor, Kincsem Park
Mostanra eltelt bő negyed évszázad, az akkori huszonéves lóversenyszpíkerből pedig mára a Kincsem Park ügyvezető igazgatója lett, akinek „lovi” iránti szenvedélye távolról sem kopott meg – sőt. A többi közt arról beszélgettünk vele, vezetésével hogyan s milyen eszközökkel igyekszenek megismertetni ezt az érzést a mostaninál is szélesebb körben.

Mikor kezdődött, illetve minek köszönhető a lóversenysport iránti szeretete?

A szenvedélyemet édesapámtól örököltem, aki a hatvanas években, fiatal öttusázóként kezdett kilátogatni lóversenyekre, s szerzett azokon olyan élményeket, melyek végérvényesen megpecsételték sorsát. Mindez távolról sem volt véletlen, hiszen azokban az időkben versenyzett a korszak legkiemelkedőbb magyar versenylova, Imperiál is, akinek futásait látva szeretett bele édesapám a sportba. Éppen ezért aztán engem is gyakran vitt magával lóversenyekre, amelyek akkor kezdtek rám igazán nagy hatással lenni, miután – szintén öttusázóként – magam is elsajátítottam a lovaglás alapjait. Ámulatba ejtett a látvány, ahogy angol telivéreik hátán száguldottak a zsokék a pályán, így azon kaptam magam, hogy könyvekből és szaklapokból kezdtem összeszedni minden, a lóversenyekkel kapcsolatos tudnivalót.

Hogyan került kapcsolatba a kommentátori hivatással?

1993-ban, a katonaságot követően beiratkoztam Komlósi Gábor médiaiskolájának sportújságíró-képzésére, és az első félév elvégzését követően már a Kincsem Parkban „találtam magam”: közöltem az akkori igazgatóval, hogy szívesen közvetítenék futamokat, és mivel a galopp szakágban épp nem volt szpíker, megkaptam a lehetőséget tőle. Akkoriban videokazettán néztem az angol, ausztrál és német futamokat, s igyekeztem ellesni a kommentátorok pergő ritmusát, mely akkoriban hazánkban még szokatlannak számított.

Az 1994. március 15-i debütálásomkor próbálhattam ki magam először élesben: egymagamban, egy távcsővel a lelátó tetején igyekeztem követni az eseményeket.

Az első néhány hónap nehéz volt, idővel azonban rengeteg tapasztalatra tettem szert, a tv-közvetítés és a fejlettebb technika megjelenésének idején pedig már egészen könnyedén ment.

Fotó: Elek Ferenc, Feith Sándor, Fodor Jenő, Kovács Gábor, Kincsem Park
Melyek a legkedvesebb emlékei a Kincsem Parkban eddig eltöltött bő 25 esztendőjéből?

Különösen kedves emlék számomra a 2000-es esztendő galopp Magyar Derbyje. Ekkor rendeztünk versenyt utoljára a régi pályán, ráadásul az állományban két szuperló – Rodrigo és Akito – is ott volt, nyergükben két rendkívüli zsokéval, Kállai Pállal és Kovács Sándorral. Mivel 1999-től kezdve a PR- és marketingigazgatói feladatokat is elláttam a Kincsem Parkban, ez volt az első Derby, amit az én vezetésemmel készítettünk elő. Az ilyenkor megszokottnál jóval több néző előtt, hatalmas versenyben nyert Rodrigo, hátán az akkor 67 éves Kállai Pál – a futamot a Magyar Televízió élőben közvetítette. Ez volt az első igazán nagy fellépésem lóversenyszpíkerként is.

Ekkoriban – egészen pontosan ’99-ben – fogant meg bennem az Ügetőszilveszter gondolata is, melyet abban az évben meg is szerveztünk. Nem sejtettük, hogy a jelenlegi magyar lóversenyzés legnagyobb brandjét, egy mára Európa-szerte ismert kezdeményezést indítottunk útjára.

S ha már mérföldkövek: szakmai pályafutásának legfontosabb állomása volt a 2014-es év, amikor is a Kincsem Park ügyvezető igazgatójának választották. Milyen feladatokkal járt a kinevezése?

Mondhatni szerencsés helyzetben voltam, hiszen részvételemmel 2009-től kezdődött a Kincsem Nemzeti Lovas Program előkészítése, melyet a kormány 2012-ben el is fogadott, s amely a lóhasználat és a lovas tevékenység feltételeinek javítását, fejlődési pályára állítását, a fenntarthatóság alapjainak megteremtését tűzte ki célul. A kinevezésemet követően ennek megfelelően tudtam, milyen változtatások szükségesek a magyar lóversenysport fellendítése érdekében. Ahogy annak idején a programban is leírtuk:

a többi közt „divatossá” kell tenni a lóversenyzést, ehhez pedig erős médiajelenlét szükségeltetik, s fontos volt egyértelműsíteni azt is, hogy a lóversenyzést a fogadásokból kell finanszírozni.

A Kincsem Nemzeti Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. éppen ezért mindig is egy menedzsment alá tartozott, hiszen a két terület egymásra épül, egymástól nem elkülöníthető. Ezek vezetőjeként az elmúlt években fontos sikereket tudtunk elérni mind a verseny-, mind pedig a fogadásszervezés terén, de persze akadnak még tennivalók.

Egy korábbi interjújában olvastam: a cél, hogy Magyarországot Közép-Európa lóversenyközpontjaként tartsák számon. Mennyire vagyunk közel ehhez a ranghoz?

Azt hiszem, mostanra kiérdemeltük ezt a titulust. A régióban sehol másutt nincs példa arra, hogy mind a galopp, mind pedig az ügető szakág ilyen méretekben működne: A Kincsem Parkban csak előbbiből 32, utóbbiból 47 versenyt szervezünk egy évben, immáron Közép-Európa legjobb minőségű futópályáin. Amiben azonban a legtöbbet léptünk előre, az a lóversenysport népszerűsítése, a Kincsem Park ismertségének növelése. Mindehhez szükség volt arra, hogy a nagy eseményeinket fesztiválrendszerben kezdjük el szervezni: így indítottuk útjára a Tavaszi Lóverseny és Food Truck Show-t, a nyári Derby- és Divatfesztivált, valamint a szeptemberi Nemzetközi Lóverseny és Food Truck Show-t is. A többi közt ezeknek a rendezvényeinknek is köszönhető, hogy a csúcseseményünk, az Ügetőszilveszter látogatottsága időközben duplájára – 10 ezerről 20 ezer főre – nőtt.

Fotó: Elek Ferenc, Feith Sándor, Fodor Jenő, Kovács Gábor, Kincsem Park

Milyen főbb fejlesztéseket valósítottak meg az elmúlt időszakban?

A Kincsem Nemzeti Kft. vagyonkezelésébe tartozik a dunakeszi-alagi versenyló tréningközpont is, amely több mint 100 hektáron terül el, s ahol 350 galoppló edz. Itt az egyéb fejlesztések mellett felújítottuk a műemlékistállókat és a tréningpályát is, professzionálisabbá és komfortosabbá téve a felkészülést. A 88 hektáros Kincsem Park 300 ügetőló felkészülését biztosítja, illetve itt tartjuk a versenyeinket és a nagyobb rendezvényeinket is, éppen ezért nemcsak a lovasok, hanem a nézők körülményein is sokat javítottunk.

Célunk volt, hogy egy családbarát létesítményt hozzunk létre, ahová vissza tudjuk csábítani a korábbi évtizedekben távolmaradt korosztályokat – különös tekintettel a gyerekekre, a fiatal felnőttekre.

Ha ugyanis valaki kiskorban kerül kapcsolatba a lóversennyel, nagy valószínűséggel felnőttként is visszatérő vendég lesz. Fontos megemlíteni azt is, hogy a 2019-es év végén elkészült az új Nemzeti Agárstadionunk, ami egy multifunkciós létesítmény, s ahol szilveszterkor telt ház előtt száguldoztak az agarak. A futópálya közepén rögbipálya található; hetes rögbit lehet rajta játszani. Ez a létesítmény egyébként a rögbisek – olimpiai sportról van szó – nemzeti stadionja, és már több válogatott mérkőzést is rendeztek rajta.

Ahogy ön is említette, a lóversenyzés és a fogadás „kéz a kézben járnak”. Kívánnak-e változtatni utóbbi rendszerén, s ha igen, akkor hogyan?

Évek óta együttműködünk a Szerencsejáték Zrt.-vel, amely a Kincsem+ TUTI termékünk fő értékesítője, a játékhoz mindemellett a saját online csatornánkon, a bet.lovi.hu-n, illetve az irodahálózatunkban és egyéb értékesítőhelyeken is hozzá lehet jutni. Jelenleg napi egy futamunkra, a Kincsem+ futamra fogadhatnak a játékosok országosan, a célunk viszont az, hogy a lottózókban az összes magyar futamot – köztük az Ügetőszilvesztert – lehessen játszani, emellett pedig kerüljön be a játék a TippmixPro többi sportfogadási terméke közé.

A lóversenysport népszerűsítése ugyanis a játékkal együtt lehetséges. E téren leginkább Japán és Hongkong lehet követendő példa: az elmúlt három évtized munkájával rávilágítottak arra, hogy az vezet eredményre, ha monopolhelyzetbe kerül az állami fogadásszervező, hiszen ekkor térül meg leginkább a lóversenyzés számára a játékba fektetett pénz, s így lehet igazán profin fenntartani az egész rendszert.

S ha már profizmus: fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2019-ben bevezettük 135 millió forintos keretösszeggel a Kincsem Életpálya Modellt, ami a lovas szakemberek itthon tartásában, illetve hazacsábításában hozhat eredményeket. Nélkülük ugyanis sosem derül ki egy lóról, hogy az valójában mire is képes, ellenben kellő felkészültséggel nem rendelkező lovak érkezhetnek a pályára. Éppen ezért minőségi lóversenyzésről kizárólag akkor lehet szó, ha profi szakemberek foglalkoznak a lovakkal.

Mikortól indul be az idei szezon a Kincsem Parkban?

Hagyomány, hogy az első jelentősebb eseményünk az évben a szezonnyitó galoppversenyünk, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend, amit a nézőszámok és a fogadási forgalom is bizonyít. Ez április első vasárnapján lesz, de az ügető már február 1-jén elindul. A pályamunkások persze a téli időszakban sem pihennek, hiszen a lovak folyamatosan tréningeznek. A tavasszal kezdődő csúcsidőszakban aztán az agarak is bekapcsolódnak a versengésbe, minden eddiginél több futammal.

Mindent megteszünk azért, hogy ismét láthassa a közönség a magyar tulajdonban lévő Nanchót, aki mostanra a galopp szakág nemzetközi klasszisává nőtte ki magát, ezzel együtt már most nagy erőkkel készülünk a fesztiváljainkra, illetve a legnagyobb nemzetközi versenyünkre, a szeptember 6-i Kincsem Díjra is.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állatok és gazdáik egészségvédelme koronavírus-járvány idején

Az utóbbi hetekben igencsak megváltoztak mindennapjaink – állataink egészségmegőrzése szempontjából is. Akár rendelőbe vinnénk beteg jószágainkat, akár házhoz hívnánk az állatorvost, március 12-től a különleges jogrend, illetve a vészhelyzet miatt tudnunk kell, hogy megváltoztak az ilyenkor szokásos tennivalók. Mire is figyeljünk?

Különleges lovasélmények a Szigetközben

Mihelyst feltűntek a Mosoni-Duna vadregényes kanyarulatai, úgy vált egyfajta kalandos utazássá az addig egyhangúnak ható autózásunk: a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyként számon tartott Szigetköz a szélvédőn keresztül is megannyi látnivalót kínált, ami nem csoda, hiszen a térség a természetjárók egyik legkedveltebb célpontja.

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztása titkos szavazással történt.

A KWS gazdálkodóknak készült digitális megoldása design-díjat kapott

A myKWS mezőgazdasági termelők számára készült digitális megoldás, szolgáltatás kategóriában elnyerte a 2020-as iF Design Award díjat. A díj számos tudományágban, egyebek mellett a belsőépítészet, a csomagolás és a szolgáltatások területén ismeri el a kivételes tervezési eredményeket.

Kedvenc hungarikumunk, a Kadarka

Borversenyt szervezni bizony fáradságos, sokszor hálátlan szakmai feladat. Ezt igazán azok tudják, akik szerveztek már pár borversenyt.

Letaszították trónjáról 39 év után a kubai szupertejelő tehenet

Marília, egy brazil tehén fosztotta meg trónjától az eddigi rekordot tartó kubai királynőt, Fehér Tőgyet a tejelési versenyen, ezzel 39 éves Guinnes rekordot döntött meg.

Az izlandi lovak közösségteremtő ereje

A Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetség (FEIF) január végi közgyűlésén, Izlandon teljes jogú tagként felvette a Magyar Izlandi Lovas Egyesületet. A 22 tagúra bővült világszövetségnek így Magyarország is tagja lett.

Kínában a galambtenyésztés is sok évszázados hagyomány

Az elmúlt két évtizedben Kínában az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan egyre nagyobb számban és javuló minőségben tenyésztenek különféle díszgalambokat is. Így az ott kitenyésztett állatfajták is egyre közismertebbek – nem meglepő, hogy hazánkban is ismertté, sőt keresetté válnak a kínai fajták.