Back to top

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

Zambó Péter államtitkárt arról kérdeztük, hol tartanak a célok megvalósításában.

Tavaly, a második félévben ismét elindította a szaktárca a több támogatott kezdeményezést is magába foglaló Országfásítási Programot. Mennyire népszerű a gazdálkodók körében a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítésre irányuló felhívása?

– Látványosan nőtt a gazdálkodók érdeklődése a pályázat iránt, miután fölülvizsgáltuk és 80–130 százalékkal megnöveltük az elnyerhető támogatásokat. A megemelt egységárakkal és hosszabb támogatási, illetve megvalósítási időszakkal ugyanis már a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken is versenyképes az erdőtelepítés. A legutóbbi összesítés szerint 11 ezer hektárra érkezett be támogatási igény, és 6500 hektárra már megítélte a támogatást az Irányító Hatóság. A 2021. december 31-éig nyitva álló pályázatokra még négy benyújtási idő van hátra, a legközelebbi 2020. június 30-a. Összesen 40 milliárd forint áll rendelkezésre, de ha a fokozott érdeklődés miatt ez kevésnek bizonyulna, további pénzek átcsoportosításával növelhető a keret.

Mik az eddigi tapasztalatok, főként az ország mely részein létesítenek új erdőket a gazdálkodók?

– A rendszerváltozás óta Szabolcs- Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyékben telepítették a legtöbb erdőt, és így volt ez az előző években is.

Szeretnénk azonban, ha a dombvidéki területeken (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében) is nagyobb hangsúlyt kapna az erdősítés. Mindenütt vannak erdőnek való, parlagon heverő területek. Alapvetően ugyanis a gyengébb termőképességű térségek erdősítése a cél, amivel nem csökkentjük az ország élelmiszer-termelő képességét, javítjuk viszont a klímát, és persze gazdasági hasznot is termelünk.

A VP keretében az erdőtelepítés mellett ipari célú fás szárú ültetvények létrehozására is lehet támogatást igényelni. Mire pályáznak többen?

– Mindkét tevékenységnek megvan a létjogosultsága, de örömmel látjuk, hogy az erdőtelepítés több gazdálkodó érdeklődését keltette fel. Bár ezzel hosszú távra elkötelezik magukat, hiszen az erdőnek örökre erdőnek kell maradnia, a gazdasági és környezeti hasznát is sokáig élvezhetik.

Az ipari fás szárú ültetvények létrehozásakor nagyobb a gazdálkodók szabadsága, annak területét ugyanis visszavezethetik a mezőgazdasági művelésbe.

A települések mikroklímáját a belterületi fasorok, zöldfelületek is jelentősen javítják. Igényelhető támogatás ezek létrehozására is?

– Valóban, a parkok, fasorok, emlékerdők kialakítása is fontos, ezért is szeretek inkább úgy fogalmazni, hogy az ország fával borított területének a növelésére törekszünk. Az Agrárminisztérium alapvetően a termőterületeket érintő programokért felel, de rendszeresen egyeztetünk egyebek közt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint a Belügyminisztériummal az önkormányzati és útfásítási programok kidolgozásáról. Saját hatáskörben pedig 500 millió forintos kerettel indítunk programot, amire a 10 ezer fő alatti települések és azok intézményei pályázhatnak. A vissza nem térítendő támogatással egyebek közt közterületek, játszóterek, iskola és óvoda udvarok fásítása valósulhat meg, remélhetően már ősszel.

Felkészültek-e a csemetekertek az erdősítési hullámra?

– Magyarországon tavaly 400 csemetekertben mintegy 152 millió erdészeti facsemetét neveltek, ami elegendő az Országfásítási Program elindításához.

Tény azonban, hogy a szaporítóanyag-termelésben 3–4 évre előre kell tervezni, ezért tavaly rendeletmódosítással egyszerűsítettük a szaporítóanyag-termelésre vonatkozó eljárásrendet, és dolgozunk az erdészeti csemetetermelés gépesítését, öntözésfejlesztését könnyítő támogatásokon. A terület fontosságát érzékelteti az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanáccsal kötött stratégiai megállapodás.

Az állami erdőgazdaságok csak korlátozottan pályázhatnak a Vidékfejlesztési Program forrásaira. Az erdőtervekben szabályozott erdőfelújításokon túl van-e lehetőségük növelni az általuk kezelt erdőterületeket?

– A korlátozott lehetőség miatt saját forrásból indítottak tavaly ősszel minta­programot, melynek keretében tavasz végére 550 hektár új erdőt ültetnek 2 millió csemete és 100 tonna makk felhasználásával. Kezdeményezésük 86 települést érint. Emellett keressük a további területeket, ahol folytathatnánk a beruházásokat, erdőtelepítéseket az állami erdőgazdaságok bevonásával, például felhagyott honvédségi területeken, lő- és gyakorlótereken. Komoly lehetőséget látok az önkormányzatok és az erdőgazdaságok együttműködésében is, az erdészetek szakértelmükkel, infrastruktúrájukkal segíthetik a települések erdőterületeinek növelését. Részt vállalhatnak a pályázatok előkészítésében, a kivitelezésben, majd a területek kezelésében is.

Az állami erdőgazdálkodóknak abban is kulcsszerepük van, hogy a jelenlegi mintegy 2 millió hektár hazai erdő területe ne csökkenjen és az egészségi állapota ne romoljon.

A fenntartható erdőgazdálkodás fontosságát, súlyát mutatja, hogy az államtitkárság szervezetén belül létrejött az erdőkért felelős helyettes államtitkári poszt. Március 1-jétől pedig a Nemzeti Földügyi Központhoz kerül a kormányhivataloktól az erdőtervezés, ami kiegészíti a Nébihtől már idekerült erdészeti igazgatóság munkáját.

Az országfásítás, az erdőterületek növelése mellett az öntözés klímapolitikai szerepe sem elhanyagolható. Ráadásul már törvény rögzíti, hogy az öntözés közérdek, és a pályázati feltételek egyszerűsítésével, az elnyerhető támogatások felső határának emelésével is ösztönzik az öntözésfejlesztést. Nőtt a beruházási kedv?

– Tavaly első félévben a kormány létrehozta a Nemzeti Földügyi Központot, 2020. január 1-jétől pedig az öntözési törvény is életbe lépett, a munka tehát most indul gőzerővel. Cél, hogy a mostani mintegy 85 ezer hektár öntözésre alkalmas területet 2030-ra 200 ezer hektárra, majd hosszabb távon 400 ezer hektárra növeljük. Az Agrárminisztérium idén 5,5 milliárd forint fölött rendelkezik, ebből a kidolgozás alatt álló mintaprogramok révén szeretnénk bemutatni a gazdáknak, hogyan képzeljük el az öntözési közösségek kialakítását, melyek a jogszabályban és támogatásokban rejlő lehetőségek. Időközben készülnek a végrehajtási rendeletek, amelyek például ahhoz kellenek, hogy a gazdák átvezethessék az öntözőcsatornát társaik földjén. Az NFK pedig felméri a csatornarendszerek állapotát.

Az 50 milliárd forintos VP-keret felhasználása érdemben akkor kezdődhet, ha megszületnek a végrehajtási rendeletek, és a mintaprogramok lezajlanak.

Az öntözésfejlesztési beruházásokat is könnyítené a mintegy 2,5 millió hektárt kitevő osztatlan közös földtulajdonok régóta húzódó rendezése. Hogyan látja, lehet tartani a birtokrendezés tervezett ütemét?

– Az osztatlan közös tulajdonforma felszámolására irányuló önálló törvényjavaslatot tavasszal terjesztjük be az Országgyűlés elé. Az év második felében a gazdák már konkrét intézkedésekkel találkoznak, és akkorra várható az örökléssel kapcsolatos törvénycsomag tárgyalása is. Az osztatlan közös megszüntetésénél olyan megoldásokat keresünk, amelyekben nem az állam a főszereplő, azaz az állam nem sajátítja ki a területeket, inkább a gazdáknak adunk lehetőséget, hogy egymás közti megegyezéssel, fölvásárlással kialakíthassák az 1/1 tulajdonarányt. Ehhez az MFB-vel állami hitelkeret biztosításán dolgozunk. A rendezéssel több évtizedes gondok oldódhatnak meg.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület
Szemléletformáló küldetés

Jó, ha a fiatalok is tisztában vannak az erdők megtartásának, területük növelésének fontosságával, klímavédelmi, szénmegkötő tulajdonságával. Az állami erdőgazdaságok a felnövekvő nemzedék környezeti nevelésében is aktívan részt vállalnak.

„A hazai erdőgazdálkodási ágazat számára három feladatot határoztunk meg: a meglévő erdők megőrzését és felkészítését a klímaváltozásra, a fával borított területek növelését és a lakosság szemléletformálását. Tavasszal ezért több erre irányuló programot is támogatunk, fontosnak tartjuk a fiatalok bevonását a fásításokba, és a civil szervezetekkel való partnerség erősítését is. Ennek megfelelően az állami erdőgazdaságok számára is kiemelt feladat marad a szemléletformálás, környezeti nevelés, amihez kellő infra­struktúrával rendelkeznek. Az erdei iskolákban évente körülbelül 100 ezer gyermeket fogadnak, az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében pedig tavaly 4 ezer gyerek járta be képzett pedagógusok kíséretében az erdei vándortáborok 7 útvonalát. Úgy vélem, hogy ha csupán a 10 százalékukat sikerül megfertőzni a természet szeretetével, védelmével, már nagyot lépünk előre, és az erdészek munkáját is másként értékelik, akik eltöltenek néhány napot az erdei táborokban vagy iskolákban. Az újabb közjóléti beruházások helyett az állami erdőgazdálkodók idén főként a meglévő létesítmények színvonalas működtetését, fenntartását vállalják az eredményeik terhére, illetve folytatódik a lakosság körében igen népszerű kisvasutak fejlesztése” – mondta Zambó Péter.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kora tavaszi virágpompa a Kiskunságban

Az enyhe tél következtében számos növényfaj a megszokotthoz képest korábban borul virágba. Nincs ez másképp a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területein sem, ahol a többi közt hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állományát is megcsodálhatjuk.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.