Back to top

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

Zambó Péter államtitkárt arról kérdeztük, hol tartanak a célok megvalósításában.

Tavaly, a második félévben ismét elindította a szaktárca a több támogatott kezdeményezést is magába foglaló Országfásítási Programot. Mennyire népszerű a gazdálkodók körében a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítésre irányuló felhívása?

– Látványosan nőtt a gazdálkodók érdeklődése a pályázat iránt, miután fölülvizsgáltuk és 80–130 százalékkal megnöveltük az elnyerhető támogatásokat. A megemelt egységárakkal és hosszabb támogatási, illetve megvalósítási időszakkal ugyanis már a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken is versenyképes az erdőtelepítés. A legutóbbi összesítés szerint 11 ezer hektárra érkezett be támogatási igény, és 6500 hektárra már megítélte a támogatást az Irányító Hatóság. A 2021. december 31-éig nyitva álló pályázatokra még négy benyújtási idő van hátra, a legközelebbi 2020. június 30-a. Összesen 40 milliárd forint áll rendelkezésre, de ha a fokozott érdeklődés miatt ez kevésnek bizonyulna, további pénzek átcsoportosításával növelhető a keret.

Mik az eddigi tapasztalatok, főként az ország mely részein létesítenek új erdőket a gazdálkodók?

– A rendszerváltozás óta Szabolcs- Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyékben telepítették a legtöbb erdőt, és így volt ez az előző években is.

Szeretnénk azonban, ha a dombvidéki területeken (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében) is nagyobb hangsúlyt kapna az erdősítés. Mindenütt vannak erdőnek való, parlagon heverő területek. Alapvetően ugyanis a gyengébb termőképességű térségek erdősítése a cél, amivel nem csökkentjük az ország élelmiszer-termelő képességét, javítjuk viszont a klímát, és persze gazdasági hasznot is termelünk.

A VP keretében az erdőtelepítés mellett ipari célú fás szárú ültetvények létrehozására is lehet támogatást igényelni. Mire pályáznak többen?

– Mindkét tevékenységnek megvan a létjogosultsága, de örömmel látjuk, hogy az erdőtelepítés több gazdálkodó érdeklődését keltette fel. Bár ezzel hosszú távra elkötelezik magukat, hiszen az erdőnek örökre erdőnek kell maradnia, a gazdasági és környezeti hasznát is sokáig élvezhetik.

Az ipari fás szárú ültetvények létrehozásakor nagyobb a gazdálkodók szabadsága, annak területét ugyanis visszavezethetik a mezőgazdasági művelésbe.

A települések mikroklímáját a belterületi fasorok, zöldfelületek is jelentősen javítják. Igényelhető támogatás ezek létrehozására is?

– Valóban, a parkok, fasorok, emlékerdők kialakítása is fontos, ezért is szeretek inkább úgy fogalmazni, hogy az ország fával borított területének a növelésére törekszünk. Az Agrárminisztérium alapvetően a termőterületeket érintő programokért felel, de rendszeresen egyeztetünk egyebek közt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint a Belügyminisztériummal az önkormányzati és útfásítási programok kidolgozásáról. Saját hatáskörben pedig 500 millió forintos kerettel indítunk programot, amire a 10 ezer fő alatti települések és azok intézményei pályázhatnak. A vissza nem térítendő támogatással egyebek közt közterületek, játszóterek, iskola és óvoda udvarok fásítása valósulhat meg, remélhetően már ősszel.

Felkészültek-e a csemetekertek az erdősítési hullámra?

– Magyarországon tavaly 400 csemetekertben mintegy 152 millió erdészeti facsemetét neveltek, ami elegendő az Országfásítási Program elindításához.

Tény azonban, hogy a szaporítóanyag-termelésben 3–4 évre előre kell tervezni, ezért tavaly rendeletmódosítással egyszerűsítettük a szaporítóanyag-termelésre vonatkozó eljárásrendet, és dolgozunk az erdészeti csemetetermelés gépesítését, öntözésfejlesztését könnyítő támogatásokon. A terület fontosságát érzékelteti az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanáccsal kötött stratégiai megállapodás.

Az állami erdőgazdaságok csak korlátozottan pályázhatnak a Vidékfejlesztési Program forrásaira. Az erdőtervekben szabályozott erdőfelújításokon túl van-e lehetőségük növelni az általuk kezelt erdőterületeket?

– A korlátozott lehetőség miatt saját forrásból indítottak tavaly ősszel minta­programot, melynek keretében tavasz végére 550 hektár új erdőt ültetnek 2 millió csemete és 100 tonna makk felhasználásával. Kezdeményezésük 86 települést érint. Emellett keressük a további területeket, ahol folytathatnánk a beruházásokat, erdőtelepítéseket az állami erdőgazdaságok bevonásával, például felhagyott honvédségi területeken, lő- és gyakorlótereken. Komoly lehetőséget látok az önkormányzatok és az erdőgazdaságok együttműködésében is, az erdészetek szakértelmükkel, infrastruktúrájukkal segíthetik a települések erdőterületeinek növelését. Részt vállalhatnak a pályázatok előkészítésében, a kivitelezésben, majd a területek kezelésében is.

Az állami erdőgazdálkodóknak abban is kulcsszerepük van, hogy a jelenlegi mintegy 2 millió hektár hazai erdő területe ne csökkenjen és az egészségi állapota ne romoljon.

A fenntartható erdőgazdálkodás fontosságát, súlyát mutatja, hogy az államtitkárság szervezetén belül létrejött az erdőkért felelős helyettes államtitkári poszt. Március 1-jétől pedig a Nemzeti Földügyi Központhoz kerül a kormányhivataloktól az erdőtervezés, ami kiegészíti a Nébihtől már idekerült erdészeti igazgatóság munkáját.

Az országfásítás, az erdőterületek növelése mellett az öntözés klímapolitikai szerepe sem elhanyagolható. Ráadásul már törvény rögzíti, hogy az öntözés közérdek, és a pályázati feltételek egyszerűsítésével, az elnyerhető támogatások felső határának emelésével is ösztönzik az öntözésfejlesztést. Nőtt a beruházási kedv?

– Tavaly első félévben a kormány létrehozta a Nemzeti Földügyi Központot, 2020. január 1-jétől pedig az öntözési törvény is életbe lépett, a munka tehát most indul gőzerővel. Cél, hogy a mostani mintegy 85 ezer hektár öntözésre alkalmas területet 2030-ra 200 ezer hektárra, majd hosszabb távon 400 ezer hektárra növeljük. Az Agrárminisztérium idén 5,5 milliárd forint fölött rendelkezik, ebből a kidolgozás alatt álló mintaprogramok révén szeretnénk bemutatni a gazdáknak, hogyan képzeljük el az öntözési közösségek kialakítását, melyek a jogszabályban és támogatásokban rejlő lehetőségek. Időközben készülnek a végrehajtási rendeletek, amelyek például ahhoz kellenek, hogy a gazdák átvezethessék az öntözőcsatornát társaik földjén. Az NFK pedig felméri a csatornarendszerek állapotát.

Az 50 milliárd forintos VP-keret felhasználása érdemben akkor kezdődhet, ha megszületnek a végrehajtási rendeletek, és a mintaprogramok lezajlanak.

Az öntözésfejlesztési beruházásokat is könnyítené a mintegy 2,5 millió hektárt kitevő osztatlan közös földtulajdonok régóta húzódó rendezése. Hogyan látja, lehet tartani a birtokrendezés tervezett ütemét?

– Az osztatlan közös tulajdonforma felszámolására irányuló önálló törvényjavaslatot tavasszal terjesztjük be az Országgyűlés elé. Az év második felében a gazdák már konkrét intézkedésekkel találkoznak, és akkorra várható az örökléssel kapcsolatos törvénycsomag tárgyalása is. Az osztatlan közös megszüntetésénél olyan megoldásokat keresünk, amelyekben nem az állam a főszereplő, azaz az állam nem sajátítja ki a területeket, inkább a gazdáknak adunk lehetőséget, hogy egymás közti megegyezéssel, fölvásárlással kialakíthassák az 1/1 tulajdonarányt. Ehhez az MFB-vel állami hitelkeret biztosításán dolgozunk. A rendezéssel több évtizedes gondok oldódhatnak meg.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület
Szemléletformáló küldetés

Jó, ha a fiatalok is tisztában vannak az erdők megtartásának, területük növelésének fontosságával, klímavédelmi, szénmegkötő tulajdonságával. Az állami erdőgazdaságok a felnövekvő nemzedék környezeti nevelésében is aktívan részt vállalnak.

„A hazai erdőgazdálkodási ágazat számára három feladatot határoztunk meg: a meglévő erdők megőrzését és felkészítését a klímaváltozásra, a fával borított területek növelését és a lakosság szemléletformálását. Tavasszal ezért több erre irányuló programot is támogatunk, fontosnak tartjuk a fiatalok bevonását a fásításokba, és a civil szervezetekkel való partnerség erősítését is. Ennek megfelelően az állami erdőgazdaságok számára is kiemelt feladat marad a szemléletformálás, környezeti nevelés, amihez kellő infra­struktúrával rendelkeznek. Az erdei iskolákban évente körülbelül 100 ezer gyermeket fogadnak, az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében pedig tavaly 4 ezer gyerek járta be képzett pedagógusok kíséretében az erdei vándortáborok 7 útvonalát. Úgy vélem, hogy ha csupán a 10 százalékukat sikerül megfertőzni a természet szeretetével, védelmével, már nagyot lépünk előre, és az erdészek munkáját is másként értékelik, akik eltöltenek néhány napot az erdei táborokban vagy iskolákban. Az újabb közjóléti beruházások helyett az állami erdőgazdálkodók idén főként a meglévő létesítmények színvonalas működtetését, fenntartását vállalják az eredményeik terhére, illetve folytatódik a lakosság körében igen népszerű kisvasutak fejlesztése” – mondta Zambó Péter.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Fejlesztés, munkahelyvédelem - Támogatás a kertészeteknek

Október közepén indul az az új fejlesztési támogatás, amely 30 milliárd forintot biztosít a kertészeti ágazat versenyképességet és hatékonyságot szolgáló beruházásaihoz.

Csontos Péter: Gerinctúra

"Hatéves korom óta van saját fényképezőgépem. Az NDK-s kitekerhető optikájú Pouva Starttal kezdődött a fotós pályafutásom, mint oly sokaknak, akinek a szülei nem a Szmenát választották akkoriban. ​​​​Gimnáziumi éveimben 5 perc alatt „sötétkamrává” lehetett alakítani a szobámat, mert a délelőtt készített képeket estére már kinagyítva szerettem látni."

Kikapcsolódás biztonságban? Irány az erdő!

Az idegenforgalom egyike a pandémia által leginkább sújtott ágazatoknak, nem csoda, hogy sok országban kihívást okoz a turizmus vonzerejének visszaállítása. Magyarországon azonban az eddiginél is nagyobb érdeklődés övezi a természetközeli pihenési formákat, így az erdei turizmust is.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

150 éve segítik mindennapjainkat

150 év. Ennyi idő telt el, hogy 1870-ben Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet néven, a mai Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jogelődjeként megalakuljon az intézményesített időjárás-előrejelzés. Ennek évfordulójára emlékeztek meg a szakemberek, politikusok, valamint a Meteorológiai Világszervezet elnöke szeptember 25-én, a Várkert Bazár előadótermében.