Back to top

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Teherhordásra csak a három évnél idősebb kasztrált csődöröket használják. A legkeskenyebb hegyi ösvényeken is remekül közlekedik, jól bírja a hideget, nem agresszív. Húsát fogyasztják, gyapját feldolgozzák, trágyáját tüzelőnek használják, zsírjából pedig faggyút készítenek. Őse egy vadonélő teveféle, a guanakó, amelyből – legalábbis ma ezt feltételezik – mintegy 4500 esztendeje háziasították.

A láma évszázadok óta kedvelt állata a különféle európai állatbemutatóknak, menazsériáknak és állatkerteknek is. Magyarországon először a budapesti állatkertben tartották, majd a múlt század hatvanas éveiben Veszprémbe is került néhány egyed, ahol rövid időn belül megfelelő tenyész­állo­mányt sikerült kialakítani, az ott született csikókból jutott hazai és külföldi állatkerteknek egyaránt.

Fotó: Kovács Zsolt

Lámák a Hortobágyon (?)

A láma olyan jól akklimatizálódott a hazai körülményekhez, hogy egyik legismertebb tudósunk a múlt század hetvenes éveiben felvetette, turistacsalogató és egyéb gazdasági célzattal telepítsünk lámákat a Hortobágyra. Szerencsére ez a terv nem valósult meg.

Viszont a láma ma már csaknem minden állatkertünkben látható – és nem csak ott. Úgy huszonöt évvel ezelőtt elkezdték nálunk is házikedvencként tartani.

Beszerzése már nem okozott különösebb problémát, hiszen a hazai állatkertek, majd kisvártatva a magántenyésztők rendszeresen kínáltak eladásra lámacsikókat. Tartották nagyobb kertekben, kisebb magán-­állat­gyűjte­ményekben, s nem kis számban a mind népszerűbb lovardáknak is a „színesítő eleme” lett.

A láma ma már hazánkban is számos színváltozatban előfordul. A leggyakoribb talán a fehér, de szép számmal vannak tarka egyedek is, ám az egyszínű barnák viszonylag ritkák.

Mivel nálunk természetesen nem használják őket teherszállításra, és nem is lovagolnak rajtuk, még csak nem is fűtenek a trágyájával, ezért itthon inkább csak „díszállatnak” tekinthetők.

Egyszerűen tarthatók

A lámák elhelyezése roppant egyszerű, nem igényelnek különleges kifutót, csak egy egyszerű, bár minél nagyobb karámot, illetve egy istállót, ahová rossz idő esetén, nagy hidegben behúzódhatnak. A lámacsődörökkel nem árt vigyázni, a heréltek és a kancák szelídebbek. A lámák voltaképpen kérődznek – bár másképp fejlődött a gyomruk, mint a valódi kérődzőknek. Vérük különösen sok vörös vértestet tartalmaz, ez a magashegyi, oxigénben szegény területen nagy segítség a számukra.

A természetben nem válogatósak, így fogságban is egyszerűen táplálhatók. Abraktakarmányból napi 1,5 kg körüli mennyiséget, míg lédús takarmányból mintegy 2-2,5 kilogrammot igényelnek.

A lédús takarmány nyáron az abraktakarmányt helyettesítheti. Az ágakat és lombokat is szívesen veszik. Fontos, hogy a kifutóban legyen nyalósó, s természetesen a naponta cserélt tiszta ivóvízről se feledkezzünk el.

Szeretik a társaságot

Gyakran olvashatunk arról, hogy a lámák ragadós nyálukkal leköpik az embert. Valójában a láma nem annyira köpködő állat, mint azt sok könyvben olvashatjuk. Ugyanis nem minden láma okoz efféle atrocitást, csak jobbára a csődörök, ha felbosszantják őket. Ez a sokak számára visszataszító viselkedés egy erőfitogtatás és védekezés egyszerre.

A csődörök küzdelme a területért és a vezérségért mindig köpködéssel kezdődik. Ha ez kevésnek bizonyul, akkor jön az igazi haddelhadd.

Ám érdemes megjegyezni, hogy – ha más-más intenzitással is – minden teveféle „megcélozhatja” a mit sem sejtő embert.

A láma fogságban igen jól szaporodik. Nálunk nem tenyésztik őket fajta szerint, így csak arra kell ügyelni, hogy a szülők idegen vérvonalból származzanak. Több kanca együtt tartható egy kifutóban, s természetesen közéjük kerülhet egy csődör is, ám több hímivarú állatot – ha kanca is van a közelben – nem lehet közös férőhelyen tartani, mert annak állandó harc lenne a vége. Ne feledjük, hogy a láma őse a természetben csoportokban él, és a lámák is szeretik a társaságot! Ezért, ha lehet, több egyedet tartsunk ebből a különleges fizimiskájú párnástalpúból.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.

Vészhelyzet – érdemes nyúltartásba kezdeni!

Az elmúlt napok kényszerpihenője idején igen sok honfitársunknak adatott meg, hogy elgondolkodhasson lehetőségein: hogyan lehetne egészségesebben élni, és hogy lehet biztosan élelemhez jutni függetlenül a gazdasági nehézségektől. Ahhoz, hogy ne válhassunk kiszolgáltatottá, alapvető, hogy magunk legyünk képesek megtermelni saját élelmünket.

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Letaszították trónjáról 39 év után a kubai szupertejelő tehenet

Marília, egy brazil tehén fosztotta meg trónjától az eddigi rekordot tartó kubai királynőt, Fehér Tőgyet a tejelési versenyen, ezzel 39 éves Guinnes rekordot döntött meg.