Back to top

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Teherhordásra csak a három évnél idősebb kasztrált csődöröket használják. A legkeskenyebb hegyi ösvényeken is remekül közlekedik, jól bírja a hideget, nem agresszív. Húsát fogyasztják, gyapját feldolgozzák, trágyáját tüzelőnek használják, zsírjából pedig faggyút készítenek. Őse egy vadonélő teveféle, a guanakó, amelyből – legalábbis ma ezt feltételezik – mintegy 4500 esztendeje háziasították.

A láma évszázadok óta kedvelt állata a különféle európai állatbemutatóknak, menazsériáknak és állatkerteknek is. Magyarországon először a budapesti állatkertben tartották, majd a múlt század hatvanas éveiben Veszprémbe is került néhány egyed, ahol rövid időn belül megfelelő tenyész­állo­mányt sikerült kialakítani, az ott született csikókból jutott hazai és külföldi állatkerteknek egyaránt.

Fotó: Kovács Zsolt

Lámák a Hortobágyon (?)

A láma olyan jól akklimatizálódott a hazai körülményekhez, hogy egyik legismertebb tudósunk a múlt század hetvenes éveiben felvetette, turistacsalogató és egyéb gazdasági célzattal telepítsünk lámákat a Hortobágyra. Szerencsére ez a terv nem valósult meg.

Viszont a láma ma már csaknem minden állatkertünkben látható – és nem csak ott. Úgy huszonöt évvel ezelőtt elkezdték nálunk is házikedvencként tartani.

Beszerzése már nem okozott különösebb problémát, hiszen a hazai állatkertek, majd kisvártatva a magántenyésztők rendszeresen kínáltak eladásra lámacsikókat. Tartották nagyobb kertekben, kisebb magán-­állat­gyűjte­ményekben, s nem kis számban a mind népszerűbb lovardáknak is a „színesítő eleme” lett.

A láma ma már hazánkban is számos színváltozatban előfordul. A leggyakoribb talán a fehér, de szép számmal vannak tarka egyedek is, ám az egyszínű barnák viszonylag ritkák.

Mivel nálunk természetesen nem használják őket teherszállításra, és nem is lovagolnak rajtuk, még csak nem is fűtenek a trágyájával, ezért itthon inkább csak „díszállatnak” tekinthetők.

Egyszerűen tarthatók

A lámák elhelyezése roppant egyszerű, nem igényelnek különleges kifutót, csak egy egyszerű, bár minél nagyobb karámot, illetve egy istállót, ahová rossz idő esetén, nagy hidegben behúzódhatnak. A lámacsődörökkel nem árt vigyázni, a heréltek és a kancák szelídebbek. A lámák voltaképpen kérődznek – bár másképp fejlődött a gyomruk, mint a valódi kérődzőknek. Vérük különösen sok vörös vértestet tartalmaz, ez a magashegyi, oxigénben szegény területen nagy segítség a számukra.

A természetben nem válogatósak, így fogságban is egyszerűen táplálhatók. Abraktakarmányból napi 1,5 kg körüli mennyiséget, míg lédús takarmányból mintegy 2-2,5 kilogrammot igényelnek.

A lédús takarmány nyáron az abraktakarmányt helyettesítheti. Az ágakat és lombokat is szívesen veszik. Fontos, hogy a kifutóban legyen nyalósó, s természetesen a naponta cserélt tiszta ivóvízről se feledkezzünk el.

Szeretik a társaságot

Gyakran olvashatunk arról, hogy a lámák ragadós nyálukkal leköpik az embert. Valójában a láma nem annyira köpködő állat, mint azt sok könyvben olvashatjuk. Ugyanis nem minden láma okoz efféle atrocitást, csak jobbára a csődörök, ha felbosszantják őket. Ez a sokak számára visszataszító viselkedés egy erőfitogtatás és védekezés egyszerre.

A csődörök küzdelme a területért és a vezérségért mindig köpködéssel kezdődik. Ha ez kevésnek bizonyul, akkor jön az igazi haddelhadd.

Ám érdemes megjegyezni, hogy – ha más-más intenzitással is – minden teveféle „megcélozhatja” a mit sem sejtő embert.

A láma fogságban igen jól szaporodik. Nálunk nem tenyésztik őket fajta szerint, így csak arra kell ügyelni, hogy a szülők idegen vérvonalból származzanak. Több kanca együtt tartható egy kifutóban, s természetesen közéjük kerülhet egy csődör is, ám több hímivarú állatot – ha kanca is van a közelben – nem lehet közös férőhelyen tartani, mert annak állandó harc lenne a vége. Ne feledjük, hogy a láma őse a természetben csoportokban él, és a lámák is szeretik a társaságot! Ezért, ha lehet, több egyedet tartsunk ebből a különleges fizimiskájú párnástalpúból.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Elhalasztják a hannoveri vásárokat

A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) a két rendezvény tanácsadói testületével egyetértésben, ez év novemberéről a jövő február 9–12-re halasztotta a hannoveri EuroTier nemzetközi haszonállattartási és -tenyésztési, valamint a vele párhuzamosan megrendezésre kerülő EnergyDecentral innovatívenergia-szolgáltatási szakvásárt.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Élő nemzeti kincsünk: a pumi

A kutyák bohócaként is emlegetett magyar terelő pásztorkutyát az alkalmazkodás iskolapéldájaként tartják számon. Hosszú út vezetett a pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig, melyet ez a viszonylag kistermetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített.