Back to top

A kőbányák madara volt - A kövirigó

A kövirigó énekes rigó nagyságú, de rövidebb farkú madár. A kiszínezett nászruhás hím egyike a legszebb hazai madaraknak. Feje, nyaka és torka hamvas palakék, hátának felső része kékes árnyalatú szürkésfekete, alsó fele fehér. Faroktollai a két középsőt kivéve rozsdavörösek, hasonló színű a begye és egész alsóteste is.

Fotó: Bécsy László
A tojó egyszerűbb színezetű, faroktollai, mint a hímé, felül szürkés árnya­latú, barna, félhold alakú sárgásfehér foltokkal, torka fehéres, alsóteste rozsdás sárga alapon hullámos keresztsávokkal mintázott. A fiatalok felül szürkébbek halvány sárgásbarna foltokkal, alul rozsdás sárgák sötétebb kagylós foltozással. A kövirigóra jellemző, hogy faroktollait sűrűn rezegteti.

Más fajok énekét is utánozza

A hím éneke hangos, dallamos, flótázó, s különösen a hajnali órákban sok, a közelben élő madaraktól átvett utánzást is tartalmaz. A meleg nappali órákban strófái rövidebbek, egyszerűbbek. Vártamadár, mindig valami kiemelkedő ponton, sziklacsúcson, száraz faágon, oszlopon ülve énekel, közben gyakran nászrepül a revír felett.

Az erdei pintytől átvett strófákat szinte valamennyi hím énekében fel lehetett ismerni, de gyakran utánozták a kerti rozsdafarkú, a fülemüle, az erdei pacsirta és a fitiszfüzike énekét is.

A fiatalokat féltő öreg madarak izgatott „djü” hangot hallatnak.

A kövirigó Európa déli felén honos, hazánkban a számára alkalmas élőhelyeken mindenütt előfordult, a kőbányákban szinte mindenütt költött. A pilisi bányákban az ott dolgozók jól ismerték, és mint bányarigót emlegették. Mindenkinek feltűnt, amikor például a duna­bogdányi kőbányában a nászrepülő hím a bánya egyik pereméről indulva, hangosan flótázva, nagy ívben, alacsonyan szállt, majd felemelkedve a másik oldalon lévő vártájára ült. Sajnos mindez már a múlté, a kövirigó mint fészkelő eltűnt hazánkból. Feltevéseim szerint a nálunk is sok sáskát fogyasztó madár az afrikai telelőterületen végzett vegyszeres sáskairtás áldozata lett. Magam utoljára a tokaji kőbányákban láttam két éneklő hímet 1995. június 11-én.

Revírharcok

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Ahogy már említettem, szinte valamennyi bányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, amikor is a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírhar­cokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni, később, amikor az egyes területek már kialakultak, többnyire jól megfértek egymással. Amikor a tojók is megérkeznek, a hímek látványosan dürögnek körülöttük. Fejüket hol a magasba nyújtják, hol ismét előrehajolva, szinte a földre fektetik, és felborzolt fehér háttollaikat mutatják párjuk felé.

A fészek helyét sok más madárhoz hasonlóan a tojó választja. Hosszasan keresgél, a hím szikláról sziklára repülve, énekelve követi

– Budaörsön, ahol közvetlenül a szélső házaknál költött egy pár, ezt több ízben viszonylag közelről figyelhettem meg.

A fészek legtöbbször sekély sziklaüregben, szélesebb repedésben, sziklatömbök között nőtt nagyobb fűcsomó védelmében, kőbányákban gyakran az ott álló épületek zugában, szőlőben a présházak gerendáin épült. A fészekanyagot a tojó egyedül hordja, elsősorban a hajnali és korareggeli órákban, párja ekkor is követi.

Fokozottan védett!

A fészek maga a közelben gyűjtött száraz fűszálakból, mohából, vékony gyökérdarabkákból áll, az igazi rigók fészkeihez képest csészéje kevéssé mély. Bélése finom növényi szálakból, rostokból, ritkán kevés szőrszálból és pihetollakból áll. A párok évente csak egyszer költenek. Az általában 5 tojáson a tojó egyedül kotlik, a hím a közelben őrködik. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, anyjuk eleinte rajtuk marad, melengeti őket, később már mindkét szülő etet.

A fiatalok 13-14 napos korukban kiugrálnak a fészekből. Ekkor még nem tudnak repülni, egyenként rejtőznek el a sziklák között, hollétüket jelzőhangokkal tudatják. Szüleik rovarokkal etetik őket. Sok sáskát hordanak, de például Budaörsön gyakran pannongyíkokat vagy fiatal faligyíkokat hoztak nekik. Önállósodásuk után szétszélednek, és szeptemberben indulnak Afrika felé. A kövirigó fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 ezer Ft.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Király Attila: A természet búcsúja

Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.

Madárinfluenza gyanúja miatt számoltak fel egy kacsaállományt Békés megyében

Madárinfluenza gyanúja merült fel egy Békés megyei, pusztaföldvári kacsaállományban, az állományt vasárnap felszámolták, a későbbi vizsgálati eredmények szerint azonban az állatok nem voltak fertőzöttek - közölte hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI megkeresésére.

Online térképpel segítik a medvehagyma „vadászokat”

Lassan ellepi a Mecseket a jellegzetes fokhagyma illatú, vér- és vesetisztító gyógynövény, a medvehagyma. Az ország legismertebb termőterületén, a Mecsekben előszeretettel szüretelik az erdőben járók.

Medveepe-kereskedelem dobhat mentőövet a koronavírus ellen?

A kínai Nemzet Egészségügyi Bizottság által publikált listában számos nyugati és hagyományos kínai orvoslási gyógymódot is közzétettek, melyek enyhíthetik, esetleg meggyógyíthatják a koronavírussal fertőzött betegeket. A Tan Re Qing (TRQ) névre hallgató, injekciós formában alkalmazható kínai gyógykezelési eljárás többféle állati szervet is tartalmaz.

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Nébih: szigorú feltételekkel vágható a madárinfluenzás területről a baromfi

Madárinfluenza miatt korlátozás alatt álló területről csak szigorú szabályokkal fogadhatnak baromfit azonnali vágásra a vágóhidak, és a húsértékesítésre is rendkívüli előírások érvényesek – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatóból.

Csongrád megyét is elérte a madárinfluenza

Két Csongrád megyei pecsenyekacsa-tartó gazdaság állományában is kimutatta a madárinfluenza vírusát március 31-én a Nébih laboratóriuma. A két állomány összesen csaknem 200.000 állatának leölése folyamatban van.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.