Lynne Carpenter-Boggs, a washingtoni állami egyetem talajtudományi és fenntartható mezőgazdasági tanszékének professzora egy konferencián beszélt arról, a kísérleti projektről, amelyben holttestekből komposztot „állítottak elő” – adja hírül a The Guardian.
A seattle-i székhelyű Recompose jövőre tervezi megnyitni a világ első emberi komposztáló létesítményét. Egy kísérleti projektben hat testet komposztáltak, hogy teszteljék a rendszer hatékonyságát és a biztonságot – mindezt Carpenter-Boggs tudományos felügyelete mellett.
A folyamatot így írják le: „A testet újrahasznosítható hatszögletű acéltartályba helyezzük, mellé faforgács, lucerna és szalma kerül. A páratartalom, valamint a szén-dioxid, a nitrogén és az oxigén arányának gondos ellenőrzésével a rendszer tökéletes feltételeket teremt a hőkedvelő (termofil) mikrobák számára, amelyek drámai módon felgyorsítják a normál bomlási sebességet.”
„Kicsit meglepő, hogy amikor a mikrobiális aktivitás elindul és elegendő alapanyag van, akkor a különféle termofil organizmusok teljes osztálya aktívvá válik” – mondta Carpenter-Boggs.
A projekt lezárásaként megállapították, hogy mindent, beleértve a csontokat és a fogakat is, a baktériumok megbízhatóan átalakítják komposzttá
(a nem természetes anyagok, például a szívritmus-szabályozók és a csípőprotézis érintetlenek maradtak, átvizsgálás, ellenőrzés után akár újrahasznosíthatók).
Méréseik szerint a talajban alacsony a koliform baktériumok szintje, vagyis nem hordoznak biológiai veszélyt, így a rokonok biztonságosan szétszórhatják szeretteik maradványait, vagy felhasználhatják akár egy rózsabokor ültetésére vagy a zöldségeskertben.