Back to top

Indítótrágyázás

A hagyományosnak számító trágyázási rendszerekben a növények számára szükséges tápanyagokat legalább három részletben juttatjuk ki. Ősszel, a talajforgatás előtt az alaptrágyázással kezdünk, majd a tavaszi talaj-előkészítő munkák során dolgozzuk be a talajba az indítótrágyát.

A fönnmaradó mennyiséget akkor adjuk ki, amikor a növények a területen vannak; vegetációs időben, a növényféleségtől, a talajtulajdonságoktól és az öntözési lehetőségektől függően általában több részletben. Intenzívebb feltételek között ma az a tendencia, hogy az alaptrágyázás – legalábbis a műtrágyák kijuttatását nézve – visszaszorul, s az indítótrágyázás és a fejtrágyázások között osztják meg az évi tápanyag-szükségletet. Bár az indítótrágyázásnak is többféle módja van, így vagy úgy, de szinte minden esetben érdemes alkalmazni.

Mi a különbség?

A szerves trágyát az őszi talajforgatással juttatjuk a talajba
A szerves trágyát az őszi talajforgatással juttatjuk a talajba
Alaptrágyázással azokat a tápanyagokat juttatjuk a talajba, amelyek lassan mozognak, a műtrágyákban levő tápanyag föltáródásához több idő kell. Ekkor adjuk ki azokat a trágyaféleségeket is, amelyek a talaj szerkezetére nagyobb hatást gyakorolnak, vagy a talaj szervesanyag-tartalmát hivatottak növelni. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy

az őszi munkák során talajjavító anyagokat, szervestrágyákat, valamint a kálium- és a foszfortartalmú műtrágyák jelentős részét juttatjuk ki.

Mivel számítunk a téli csapadék időnként jótékonynak is tekinthető kimosó hatására, kálium-trágyából használhatunk klórtartalmút is, azaz kálisót, amit a legtöbb őszi összetett műtrágya tartalmaz. Noha a növények nagy része érzékeny a klórra, a tavaszi vetésre vagy ültetésre kevés marad belőle a gyökérzónában.

Mivel a kálium, de főként a foszfor nagyon lassan mozog a talajban, a legmélyebben elvégzett, őszi talajműveléssel tudjuk a gyökérzóna mélyebb rétegébe juttatni. Az ásás vagy a szántás főként „forgató” művelet: a művelés mélységének megfelelő méretű talajrögök zömmel fejjel lefelé, vagy ahhoz nagyon közeli módon esnek vissza a talajra, így az előtte a felszínre került trágya döntő része a forgatás mélységébe, az azzal művelt réteg aljára vagy ahhoz nagyon közel kerül. Ez a trágya nagyon jó tápanyagbázist ad a vegetációs idő jelentős részében, de előbb a növények gyökerének le kell érniük ehhez a réteghez.

Helyrevetésnél az indítótrágyát a tavaszi talajelőkészítés előtt szórjuk ki a talajfelszínre
Helyrevetésnél az indítótrágyát a tavaszi talajelőkészítés előtt szórjuk ki a talajfelszínre
Részben ennek az időszaknak az áthidalására alkalmas az indítótrágya:

ott van és akkor, ahol és amikor a növényeknek a kezdeti időszakban szükségük van rá. Ennek megfelelően kell megválasztani a műtrágyát és annak mennyiségét.

Az indítótrágyát két fő módszerrel juttathatjuk ki. Helyrevetésnél a tavaszi talajelőkészítés (vető- vagy ültetőágykészítés) előtt kiszórjuk a talajfelszínre, majd a talajműveléssel bedolgozzuk. Palántázásnál az indítótrágyát a palánták kiültetéskori beöntözéskor, tápoldat formájában adjuk ki. A vetőágykészítés során a műtrágyák a talaj felső rétegébe kerülnek, és mivel az előkészítés során a jó, aprómorzsás, egyenletes magágy készítése a cél, a megművelt felső rétegbe keverve (egyenletesen elosztva) kerül be a tápanyag.

Az indítótrágya mennyisége és kijuttatása

Fontos!

Nitrogént ősszel csak nagy szármaradvány-mennyiség bedolgozásához érdemes adni a következő kultúrnövény igényein felüli adagban. Ezt is csak akkor célszerű kijuttatni, ha ősszel viszonylag korán elvégezzük a beforgatást, és a talaj még elég meleg a lebomló folyamatok megindulásához. Ha a növények fejlődéséhez elengedhetetlen nitrogént ősszel juttatnánk ki műtrágya formájában, az tavaszra – a klórhoz hasonlóan – kimosódna, illetve elillanna a növények elől.

Tekintettel arra, hogy a magok csírázásához általában nem kedvező a magas sótartalom, amelyet a műtrágyák nem megfelelő használatával könnyen előidézhetünk, ügyelni kell a kijuttatott mennyiségre és az egyenletes eloszlatásra is. Nitrogén hatóanyagból legföljebb 50 kg/ha (5 g/m2), míg káliumoxid hatóanyagból 100 (esetleg sóra kevésbé érzékeny növényeknél 150) kg/ha (10-15 g/m2) mennyiséget szabad használnunk. Ez a mennyiség ammónium-nitrátból 15 g/m2 (gyártótól függően 14,7-15,4 g/m2), kálium-szulfátból 20-30 g/m2. Ha összetett műtrágyát használunk, ajánlott a nitrogéntartalomra tekintettel számolnunk, és a maximálisan kijuttatható nitrogénadagot figyelembe vennünk. Például a leggyakrabban használt 15:15:15 összetételű műtrágya esetében 33 g/m2 a megfelelő maximális dózis.

Mivel a foszfornak nincsen káros sóhatása, ebből a tápanyagból ilyen szempontból nincs meghatározva a legmagasabb egyszeri adag. Természetesen gazdasági okokból nem fogunk feleslegesen nagy dózisokat használni, de ez nem jelenti azt sem, hogy ennek a tápelemnek a szerepét alá kell becsülnünk:

éppen a kezdeti időszakban, a gyökerek megfelelő fejlődéséhez van rá nagy szükség, miközben számolnunk kell azzal, hogy a hideg talajban az egyébként is lassan mozgó foszfor nagyon nehezen elérhető a növények számára.

Palántázásnál az indítótrágyát beöntözéskor tápoldat formájában adjuk ki
Palántázásnál az indítótrágyát beöntözéskor tápoldat formájában adjuk ki
Indítótrágyázáskor ügyelni kell a kijuttatás egyenletességére is. Ha még nincs elegendő gyakorlatunk, és kis felületen kézi kiszórást alkalmazunk, érdemes először kimérni egy 1x1 méteres területet, kiszórni rá az egy négyzetméterre tervezett dózist, és látva a szemcsék sűrűségét, ez alapján folytatni a kiszórást az ágyások egész területére.

Nagy térigényű növények esetében, ahol nagy a sortávolság, vagy a sor- és tőtávolság egyaránt (pl. tökfélék, dinnyék) a sortrágyázás vagy a fészektrágyázás módszerét is használhatjuk. Ekkor a talajelőkészítés előtt már tudnunk kell a növények pontos helyét, és az imént javasolt maximális dózisoknak csak egy részét juttathatjuk ki, különben a növények közvetlen környezetében túl magas lesz a koncentráció.

Ha az indítótrágyák vetőágyba való bedolgozását választjuk, szilárd műtrágyák használatakor a trágya káros sóhatásának elkerülését az is segíti, ha a nedves magágyban a trágyaszemcséknek van idejük feloldódni.

Ahogy korábban említettem, a palánták kiültetésekor a beiszapoló öntözést végezhetjük tápoldattal, így juttatva ki az indítótrágyát. Szálas és kis tápkockás palánták esetében általában egy alkalommal 2-2,5 dl tápoldatot adunk ültetőlyukanként, nagyobb tápkockás vagy cserepes palántáknál 3-4 dl lehet az adag. Általában érdemes 1-2 nap, de legkésőbb 1 hét múlva megismételni a beöntözést.

Nagy térigényű növényeknél a fészektrágyázást is alkalmazhatjuk
Nagy térigényű növényeknél a fészektrágyázást is alkalmazhatjuk

Mivel első lépésben a fő célunk az, hogy a palánták a talajban begyökeresedjenek, foszfortúlsúlyos tápoldatot kell készítenünk. Legegyszerűbb a dolgunk, ha vízoldható komplex műtrágyát használunk, pl. olyat, aminek az összetétele 15:30:15 (N:P2O5:K2O). Ha ilyen műtrágyából készítünk 2 ezrelékes oldatot (10 liter vízbe 20 g – kb. egy csapott evőkanál műtrágya), azzal semmiképpen nem követünk el hibát. Ugyanilyen oldattal az ültetést megelőző napokban érdemes beöntözni a palántákat is, hogy azok felkészüljenek a begyökeresedésre.

Tápoldattal vagy talajba keverve?

Fejtrágyázásra hosszú tenyészidejű zöldségféléknél, illetve intenzív termesztésben van szükség
Fejtrágyázásra hosszú tenyészidejű zöldségféléknél, illetve intenzív termesztésben van szükség
A 10 liter vízben feloldott 20 g műtrágyában 3 g nitrogén van. Ha egy négyzetméterre 6 paprika- palántát ültetünk, és mindegyiket beöntözzük 3-3 dl tápoldattal, akkor négyzetméterenként 1,8 liter vízzel 0,54 g hatóanyagot juttatunk ki. Ha kétszer öntözzük be a növényeket, akkor 1 g körüli mennyiséget juttatunk ki négyzetméterenként. Az ültetést követő hetekben még heti 1-2 alkalommal folytathatjuk a tápoldatozást, mindig kicsit növelve a tövenkénti adagot, majd áttérve egy általános összetételű (N:P:K arány körülbelül 2:1:3) műtrágyára. Ily módon az ültetéstől számítva kb. 4-5 hét alatt adjuk ki a növényeknek az egyébként vető-, illetve ültetőágyba javasolt maximális dózist.

A két technológia között különbség van a munkamennyiségben, valamint a műtrágyák árában. Olcsóbb és egyszerűbb a szilárd műtrágyák kiszórása és bedolgozása a talajba, és nem kell feltétlenül öntöznünk.

A palántaültetésnél az intenzívebb, tápoldatozó beöntözéses módszer munkaigényesebb, jó vízoldhatóságú műtrágyára van szükség, de egyértelműen jobb eredményt érünk el vele.

Fejtrágyázás

Hagyományos trágyázási rendszerben, a hosszú tenyészidejű zöldségfélék esetében indítótrágyázással általában a növények évi nitrogén- és foszforszükségletének 10-20 százalékát, káliumszükségletének 20-25 százalékát adjuk ki. Rövid tenyészidejű fajok esetében a fejtrágyázásra viszonylag kevés idő áll rendelkezésre, így sokszor nem is alkalmazzuk. Ezeknél a fajoknál a talaj korábbi raktárkészletén kívül csak az alap- és indítótrágyázásra számíthatunk biztonsággal, a fejtrágyázás során leginkább egyszeri nitrogén-kijuttatás történik.

Olyan intenzív technológiák mellett, ahol a rendszeres fejtrágyázás és az indítótrágyázás is hatékonyan megoldható, az őszi alapműtrágyás aránya csökken, homoktalajon ma már egyre többször el is marad. Természetesen azonban a szerves trágyázás fő időpontja az ősz marad, és ezeknek a trágyáknak a tápanyagbázisával, valamint szerkezetjavító hatásával számolhatunk.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövényipar: csökken a gyűjtés, döcög a termesztés

A gyógynövényipar az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület, hiszen más kertészeti ágazatokhoz képest nagyobb a fajgazdagság, valamint a termesztés mellett gyűjtésből is származik alapanyag. Emellett a gyógynövényeket a gyógy-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a vegyipar is hasznosítja.

ModulaJet ültetőgép: segít a gyomok elleni küzdelemben is

A biológiailag lebontható műanyag fóliák használata nagy hagyományokkal bír a kapásnövények termesztésében. A sor műanyag fóliával való fedése a gyomirtás igen praktikus módja. Ezenkívül a fólia csökkenti a víz párolgási sebességét, és melegíti a talajt, ami mind elősegíti a korai kelést és csökkenti a vegetációs időszakot.

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

Allergiásnak is lehet kertje

Akik allergiások, bizonyos pollenek kapcsán úgy érezhetik, hogy házhoz mennek a pofonért, ha kertészkedni kezdenek. Némi tervezéssel azonban lehet olyan kertet kialakítani, ami nem rontja az ott élők egészségi állapotát.

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

Az oroszok már a spájzban vannak

A tavasz szerencsére nem állítható meg! Most éppen jókor jön, hogy elfoglalhatjuk magunkat a szabadban, és alkalmazhatjuk a kertterápiát. Számtalan időszerű teendőt kell elvégeznünk ezekben a hetekben, amiben érdemes megfogadni Bálint gazda bölcs tanácsait, aki azt mondja, ne késlekedjünk, mert „az oroszok már a spájzban vannak.”

Virágos erkély mozgalom a kertészetek megmentéséért

Interneten lehet megrendelni és házhoz szállítják a növényeket annak, aki részt vesz a most meghirdetett Virágos erkélyek elnevezésű mozgalomban, Olaszországban. A kampányt azzal a céllal indították, hogy színt, szépséget és reményt vigyenek a nehéz napokba és enyhítsék a virágkertészek veszteségeit.

Váratlan hideg idején – Növényvédelmi előrejelzés 14. hét

Nagy károkat okozott a markáns hidegfront, a növények kondíciójának javításával menthetjük, amit lehet. A monília elleni permetezést is folytatni kell, őszibarackban pedig a hidegben újra aktuális lett a tafrina elleni védekezés. Az alma most fogékony a varasodásra, a szőlőben pedig most érdemes az atkák ellen fellépni.

Szőlészeti melléktermékből sikeres vállalkozás

A Kertészet és Szőlészet 14. heti számában azon kívül, hogy fontos híreket olvashatnak a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről és változásokról, bemutatunk többek között három sikeres vállalkozást. a néhány hete Szegeden megrendezett Zsendülés kertészeti konferenciáról szóló tudósításunkban.