Back to top

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

Az EFSA 2002-es megalapítása óta kockázatbecsléssel és kockázatkommunikációval foglalkozik, független elemzéseivel és állásfoglalásaival tudományos alapot biztosít az élelmiszerlánccal kapcsolatos európai politika kialakításához és jogalkotáshoz.

A SZIE többek között a GMO-kutatások, az élelmiszer-adalékanyagok, az allergén élelmiszer-összetevők, az állati takarmányok, a biológiai veszélyek és kémiai szennyezők, a táplálkozástudomány (diétás és új élelmiszerek), a környezeti kockázatbecslés, valamint a növényegészségügy területein tud hozzájárulni az EFSA tevékenységéhez.

Az élelmiszerláncban előforduló veszélyek – amelyek a fogyasztók egészségét is veszélyeztethetik – csak az élelmiszerlánc összes szereplőjének hatékony közreműködésével előzhetők meg. Ilyen fenyegetettségek például az afrikai sertéspestis (ASP), a madárinfluenza, az élelmiszer-eredetű járványok, mint a szalmonella jellegű fertőzések, vagy éppen a csomagolóanyagokból kioldódó kémiai anyagok rizikója, illetve a növényvédőszer-maradványok határértéken felüli jelenléte is a gyümölcsökben és zöldségekben.

A prevencióban a hatóságok, az oktató- és kutatóhelyek és az élelmiszerelőállító cégek hatékony együttműködésének kiemelt szerepe van, azonban hangsúlyozni kell a fogyasztói felelősségvállalás nélkülözhetetlen szerepét is.

Az edukáció a népesség minden korcsoportjában elengedhetetlen az élelmiszer-biztonsági kockázatok mérséklésében.

Az Egyetem Élelmiszertudományi Karának vezetősége éppen ezért hívta életre a higiéniai fókuszú szervezett képzéseket, amelyek alkalmával az ipari szakemberek és a hallgatók ehhez fűződő szemléletét igyekeztek javítani. A szakdolgozatok és szakmai gyakorlatok keretében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együttműködve a kisiskolás korosztály számára is készítettek higiéniai témakörben szemléltető anyagokat.

Az EFSA együttműködésnek további pozitív hozadékai is vannak. A SZIE hallgatóinak, fiatal kutatóinak, valamint szenior szakembereinek – az EFSA pályázatok keretein belül – lehetőségük nyílik más országok kockázatbecsléssel foglalkozó intézményében, vagy éppen az EFSA pármai központjában kutatásokat végezni.

A listára kerülés további előnye, hogy számos rövid távú továbbképzésre is lehetőség nyílik az intézmény hallgatói és kutatói számára, élelmiszer-biztonság témában.

Az EFSA Art36 nevezetű „kompetens szervezeteket” tömörítő nemzetközi listáján összesen négy magyar felsőoktatási intézmény szerepel, a Szent István Egyetemet is beleértve. A listára az az intézmény kerülhet fel, amely adatokkal alátámasztva bizonyítani tudja függetlenségét és felkészültségét az EFSA tevékenységi körein belül. Mohácsiné dr. Farkas Csilla, a SZIE Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék egyetemi tanárának elmondása szerint „a kiválasztás hosszú folyamat, az EFSA Management Board (Igazgatótanács) dönt az egyes intézmények listára kerüléséről”. Az intézmény és az EFSA között a nemzeti Focal Point-ok munkatársai segítik a kapcsolattartást és a kérdések megválaszolását. A Focal Point-ok egyfajta összekötő kapocsként működnek az Európai Unió szervezete és a különböző nemzeti élelmiszer-biztonsági szervezetek, kutatóintézetek, fogyasztók és az EFSA munkájában részt vevő szakemberek között. Hazánkban ezt a szerepet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) látja el.

Forrás: 
Szent István Egyetem

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Segélycsomag Brüsszelből

Az Európai Parlament csütörtöki rendhagyó plenáris ülése jóváhagyta a COVID-19 járvány elleni közös fellépés jegyében beterjesztett három kulcsfontosságú intézkedést.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.