Back to top

Így lehet talpon maradni kistermelőként a mezőgazdaságban

Domanyik András 1962-től a mezőgazdaságban dolgozik. Volt a Mezőfalvi TSZ főállattenyésztője. 1986-től a saját gazdaságát viszi.1200 anyajuhhal kezdett, egy juhhodályból és juhászlakásból álló telepet bérelve a tsz-től. Vallja a korszerűsítést szolgáló pályázatok lehetőségeivel élni kell.

Fotó: BNE

Saját gazdaságát 1200 anyajuhhal indította, egy juhhodályból és egy juhászlakásból álló telepet bérelve  a tsz-től. Mára két juhhodály, két sertéstartó épület, egy marhaistálló, magtár, takarmánytároló, adagoló rendszer, trágyatároló, és egy naperőmű is a része a Ménes majorbeli gazdaságának.

Amikor elkezdte a saját gazdaságát még a gyapjúnak is nagyon jó ára volt. Sokat fordult azóta a világ?

A gyapjú akkoriban hihetetlenül értékes volt. Közel 300 forintot kaptunk kilójáért. Ez fedezte az anyajuh tartásának költségeit, ami 1200 forint volt. A bárány kevesebbet jövedelmezett. Mára megfordult a helyzet. Egy kiló gyapjúért jó, ha 60 forintot kapunk, míg a bárány ára 1000 forint között van kilónként. A felvásárlóink az olaszok, akik augusztusban és karácsonykor veszik leginkább a bárányt.

Változott az évek során az is, hogy milyen fajtákat tartott a birkából?

Először tiszta merinó fajtákat tartottunk. Az kisebb testű birka volt, kevesebb takarmányból, kevesebb legelőből megélt. Annak idején sokat jártuk a nyájjal a kukorica, búza tarlókat aratás után. De nem adott olyan minőségű bárányt, mint amit most megkíván a piac. Először a jó tejelő lakon fajtával kereszteztük. De túl sok volt a tej, a bárányoknak annyi nem kellett ezért gyakori volt a tőgygyulladás. Ezt követően az ile de france fajtát próbáltuk ki, és ez bevált. A bárányok jó formájúak, korán elkészülnek. Igaz erősebb vázú állatok, mint a merinó, vagy a lakon volt. De most már csak 200 birkám van. Szint csak hobbiból tartom őket, holott korábban 3000 anyajuhom is volt.

Ha napjainkban a birka csak hobbi, akkor mi szolgálja a megélhetést, mi a gazdaság alapja?

Tartunk ötven darab anyakocát. A malacaikat meghizlalva értékesítjük a Kaposvári Kométa Zrt.-nek. Korábban 110 kilósakat szállítottunk, de manapság inkább a 130-140 kilósat kérnek. Nagyfehér szer lapály F1 es kocákat tartok. Ezeket búgatom pindúr durock pietrain kan keverékkel. A végtermék így 57-62% közötti vágási százalékkal vágódik, amivel a vágóhíd elégedett. Évente 8-900 darab hízósertést tudunk értékesíteni. Ezzel elégedettek vagyunk.

De van 60 darab húsmarhánk is. Ezzel a fiam foglalkozik, ami azzal a reményt is jelenti, hogy lesz, aki továbbviszi a gazdaságot. Pedig napjainkban se könnyű az állattartás. A tsz idejében is szinte minden nap dolgozni kellett, de most is alig akad olyan nap, hogy ne lennék itt a telepen, hogy lássam, rendesen el vannak látva az állatok. Mert akármennyit fizetünk is alig találunk olyan munkásokat, akik megbízhatóan ellátnák az állatokat.

Az általános munkaerőhiány a probléma, a szakképzettség hiánya, vagy az, hogy a fiatalok már nem akarnak ezzel foglalkozni?

A fiatalok, ha belekóstolnak abba, hogy milyen lekötöttséggel jár a jószágtartás, szinte azonnal könnyebbet keresnek. De gond az is, hogy egyáltalán alig van, aki az állattok körüli munkát vállal. Sőt más a munkához való viszony is manapság. Most 3 ember látja el azt a feladatot, amire régebben kettő is elég volt. Öt embert alkalmazok, közülük hárman több mint 400 kilométerről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jöttek, roma származásúak.

A faluban mivel foglalkoznak az emberek? Nincs senki, aki értene az állattartáshoz és ide jött volna dolgozni?

Az a típusú ember, aki régebben az állattenyésztésbe jött volna dolgozni, most inkább beül a kocsmába fröccsözni. Bár mennyit ígérek, hogy jöjjenek el dolgozni, nem állnak kötélnek. Azt mondják, hogy kijönnek a 22 000 forintos támogatásból, így inkább elüldögélnek egy fröccs mellett szinte egész nap. A munkaerőhiány miatt kellett a gazdaságot is átalakítani. Nem volt megfelelő juhász a legeltetéshez és a juh ápolásához. Ezért fokozatosan eladtam az anyajuhokat. Az árukból szarvasmarhát vettem. Először tejelő állományt tartottunk. Palackoztuk a tejet és fiamék hordák ki naponta a megrendelőkhöz. De nem jött be belőle annyi, hogy megérte volna, így áttértünk a húsmarhára. Amikor belekezdtünk akkor a törökök 1000-1200 forinttért vásárolták fel a 280-300 kilós borjakat. Két évvel ezelőtt 6-800 forintért tudtuk kilóját eladni. Most megint kicsit kedvezőbb az áruk.

E mellett növénytermesztéssel is foglalkozik?

Mindent magunknak termesztünk meg. A szemes, a szálas és a silótakarmányt is. Csak szóját és koncentrátumokat vásárolunk. Ezeken felül búzát, kukoricát, repcét termesztünk. Ha rossz idő jár az állattenyésztésre, akkor a növénytermesztés pótolja a kiesést, de ha rossz idő van a növényekre, akkor mindig bízunk abban, hogy az állattenyésztés kipótolja majd a hiányt.

Fotó: BNE

Nagyobb beruházásokat is megejtett a gazdaságban. A legutóbbi az állattartó telep fejlesztése volt. Mennyire segítette ez a gazdálkodását?

Nagyon nagy segítség egy 40-50%-os támogatású vissza nem térítendő pályázat. Legutóbb a sertéstelep technológiai fejlesztésére pályáztunk. Teljesen gépesítettük a takarmánykészítést. Ez több, mint 11 millió forintos támogatás volt. Nem csak a kézi munkaerőt váltotta ki, hanem a tápot is precízen készíti el. Csak be kell táplálni a komputerbe, hogy milyen fajtát akarunk és a silótól a darálóig mindent megcsinál. Korábban mérés nélkül lapoltuk a darálóba a takarmányt, szemre. Most minden precízen ki van adagolva, mérve, így a disznók az igényeinek legmegfelelőbb összetevőjű takarmányt kapják. Korábban a betegségek is gyakoribbak voltak, de most szemmel láthatóan is jobban fejlődnek egészségesebbek.

Két éve pedig egy 20 KW teljesítményű naperőmű fejlesztés valósítottunk meg pályázat segítségével. Ez 12-14 millió forint értékű volt. Gyakorlatilag fedezi a telep energiaellátását. Korábban ezért havonta egymillió forintot fizettünk.

Mi lesz a jövő? Tervez újabb fejlesztést, vagy a gazdaság bővítését?

Nem tudunk bővíteni a munkaerőhiány miatt. 76 éves vagyok, nem tudom, meddig bírom még a napi munkát. Utána a fiam majd eldönti, hogy mit akar továbbvinni. De én nem csak dolgozni jövök ki a tanyára. A karámra támaszkodva el tudom nézni fél órákat is az anyajuhokat, vagy a kocákat. A jószágot szeretni is kell. Persze meg is élünk belőle rendesen. Ezt a szakmát választottam, ebben dolgoztam eddig 58 évet. Nem bántam meg, és remélem, még sokáig győzöm erővel.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

A szőlőültetvények fele megújult Magyarországon

A szőlőültetvények fele az elmúlt 10 évben megújult Magyarországon, így megvan a minőségi alapanyag előállításának lehetősége - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a 9. Borkonferencia megnyitóján, ahol az új bortörvényről is beszélt.

Tarjánban fákat ültettek a Településfásítási Program keretében

A magyar vidék, a magyar emberek többsége bízik a jövőben, ezt üzeni a Településfásítási Program sikere és egyben a mai faültetés is- emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára Tarjánban, a Településfásítási Program őszi ültetésének újabb állomásán.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Elismeréseket adott át az agrárminiszter

A tét a magyar mezőgazdaság erősödése, illetve, a szuverenitás, az önrendelkezés, az egészséges, biztonságos magyar élelmiszerek védelme. Ehhez olyan elkötelezett és lelkes emberekre van szükség, akik munkájukat hivatásnak élik meg, és feladataikat szenvedéllyel és szorgalommal látják el. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadott elismerések kapcsán.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk

Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.