Az összeírás célja, hogy megfelelő minőségű adatok álljanak a gazdálkodók, illetve a hazai és az európai uniós döntéshozók részére. A jó döntések előkészítéséhez ugyanis pontos, megbízható, hiteles, naprakész és nagyon részletes területi szintű adatok szükségesek.
A kijelölt adatszolgáltatóknak a válaszadás kötelező.
Az összeírást az EU bizottsági rendelete írja elő a tagállamokban, így a gyűjtött adatok – a 2018. évi Gyümölcsös ültetvények összeíráshoz hasonlóan – EU szinten is összehasonlíthatók és elérhetők lesznek az Eurostat honlapján. Emellett a 10 évenkénti összeírás része a FAO ajánlásának, így 2020-ban a világ minden táján zajlanak hasonló mezőgazdasági célú adatgyűjtések.
Az összeírandó adatok körét uniós szinten határozták meg, de a hazai igények kielégítése is fontos szempont volt a kérdőív kialakításakor. A fejlesztéspolitikai tervezés érdekében ezért üvegházakkal, fóliaházakkal, fóliasátrakkal kapcsolatos kérdések is szerepelnek benne. A 2020 utáni közös agrárpolitika tervezete, és az elmúlt években felgyorsult technikai fejlődés pedig indokolttá teszi, hogy külön kérdéscsoport foglalkozzon az agrárdigitalizációval. Ezért a gazdaságban használt digitális eszközökre, precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközökre vonatkozóan is gyűjtenek adatokat.
Az Agrárcenzus 2020 két szakaszból fog állni. Május 15-től 31-ig tart az online kitöltési időszak, majd június folyamán közel hatezer összeíró járja majd a vidéket, és felkeresi azokat, akik nem küldték el az adataikat elektronikusan.
Kiemelt cél, hogy a gazdálkodók az adatgyűjtés első szakaszában minél nagyobb arányban éljenek az online kitöltés lehetőségével. Az érintettek postai úton vagy e-mailben fogják megkapni a szükséges tudnivalókat május elején. A kitöltésben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, közvetlenül a támogatási kérelmek beadását követő időszakban.
A kérdőívet a teljes gazdaságra vonatkozóan kell kitölteni, hogy követni lehessen a gazdaságszerkezetben bekövetkezett változásokat és a szakpolitikai tervezés során a különböző gazdaságméretek figyelembevételével is lehessen számolni.
Az adatszolgáltatásra kijelöltek szerepelnek a KSH mezőgazdasági regiszterében, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vagy egyéb szervezet adatbázisában. A kérdőíven szerepelnek a gazdasághoz kapcsolódó személyek ügyfél-azonosítói, őstermelői igazolványszámai és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai azonosítói. Célszerű ezeket ellenőrizni, mert a jövőben az ezen szervezeteknek szolgáltatott adatokkal kiválthatók lehetnek adatgyűjtések, így a KSH-nak nem kell majd külön adatot szolgáltatni, hívja fel a figyelmet közleményében a Központi Statisztikai Hivatal.