Back to top

Hatalmas fejlődési potenciál rejlik a kertészeti ágazatban

A magyar kertészeti ágazatban nagyon komoly fejlődési lehetőség rejlik, teljesítőképességének évek óta csak a 30-40 százalékát éri el. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a stratégiai partner szakmai szervezetekkel közösen – nagy erőkkel dolgozik a fejlődést hátráltató tényezők kezelésén.

A kormányzat kiemelten segíti az öntözésfejlesztést, ami javít az ágazat versenyképességén. A kertészeteket fokozottan sújtja a munkaerőhiány, erre egyebek közt a precíziós gazdálkodás elterjedése lehet válasz.

A NAK Kertészeti és Beszállítóipari Osztálya 2020. február 26-án ülésezett, Dunaharasztiban. Mint dr. Mártonffy Béla, az osztály elnöke hangsúlyozta: a NAK a stratégiai partner szervezetekkel együttműködve, összehangoltan végzi a tevékenységét, a hazai termelők, élelmiszer-előállítók érdekeinek képviseletét. Ismertette: a kamara az elmúlt időszakban górcső alá vette a működési és adózási rendszert, s feltárta annak hátulütőit, ennek nyomán kidolgozott egy javaslatot, ami többek közt a „családi mezőgazdasági vállalkozás” működési forma bevezetését tartalmazza.

A NAK – a szakmai szereplőkkel egyetértésben – támogatja azt, hogy hosszabb távon csökkenjen a kertészeti termékek áfája, ami jelentős lendületet adhatna az ágazatnak.

A köztestület minden lehetséges eszközzel elő kívánja segíteni az ágazat szereplői technológiai és technikai lemaradásának leküzdését, a precíziós gazdálkodás által nyújtott lehetőségek megismerését, elterjedését, ami a fokozott munkaerőhiányban is előremutató segítség lehet, ahogy a mezőgazdasági közmunkaprogramok ésszerűbb mederbe terelése is.

veresi_paradicsom_071.jpg

Fenntartható, precíziós termesztésbe vont üvegház
Fotó: csatlós Norbert
A kamara mindemellett közreműködik abban, hogy a Vidékfejlesztési Program és a 2020 utáni Közös Agrárpolitika hatékonyan támogassa a kertészeti fejlesztéseket, az üzemfejlesztésekhez minél több forrás legyen elérhető.

Ugyanakkor szükséges az öntözés fejlesztése, ami terén nagyon jelentős lépések történnek, és komoly kormányzati figyelmet és forrásokat kap

– emelte ki az osztályelnök, aki szerint érdemes lenne a kertészeti tevékenységre igénybe vett mintegy 300 ezer hektár terület gyakorlatilag egészének öntözését megoldani, hogy versenyképes legyen az ágazat. Emellett nagyon fontos a növényvédelmi szerek engedélyezésének rugalmasabbá, gyorsabbá tétele, mivel egy-egy újabb kártevő megjelenése hatalmas károkat okozhat.

A NAK Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának keretein belül hat alosztály és három munkacsoport működik, ezek tevékenységére, a gyakorló gazdáktól, piaci szereplőktől jövő információkra, felvetésekre alapozva folyik a munka. A hat alosztály: zöldség, gyümölcs, díszkertész, gyógynövény, szőlőtermesztési, biomassza alapú gazdaságok. Egyes részterületekre – alulról kezdeményezve – is alakíthatóak munkacsoportok, jelenleg alma, dinnye és hagyma munkacsoport működik az osztály keretében.

A szakmai munka ezen alosztályokban és munkacsoportokban folyik, akut problémákkal és előremutató ágazati fejlesztésekkel egyaránt foglalkoznak. Az egyes alosztályok kapcsán a mostani osztályülésen néhány mondatban ismertették azok kiemeltebb aktuális feladatait. Mint elhangzott,

a zöldség-gyümölcs ágazatban komoly jelentősége van annak, hogy a termelői szerveződések sikeressé váljanak, és megteremtsék a termelői tulajdonban lévő feldolgozói kapacitásokat.

A dísznövény ágazatban hangsúlyos feladat az elindított zöldfelület-gazdálkodási program továbbvitele, amit idén is többek közt egy országos roadshow segít. A gyógynövény ágazatban elsődleges cél a termesztett gyógynövények arányának növelése a gyűjtöttekhez képest, akár például a kieső szabolcsi dohánytermesztés helyett is. A hazai gyógynövény stratégia elkészítése megtörtént, valamint fejlesztési program is készült. A szőlőtermesztésben növelni kell a kiváló minőségű magyar csemegeszőlő mennyiségét. A szaporítóanyag-felügyelet rendbetétele folyamatban van, ebben a kamara vezető szerepet kíván vállalni. A biomassza alapú gazdaság fontos része a magyar mezőgazdaságnak, elkezdődött a hazai biomassza-vagyon felmérése, ami alapul szolgálhat a – nyugati országokhoz képest lemaradásban lévő, de jelentős potenciállal rendelkező – terület erősítéséhez.

A NAK a francia Interfel zöldség-gyümölcs szakmai szervezettel közösen több éves, a frisszöldség és -gyümölcs fogyasztását ösztönző kampányt folytat, elsősorban a gyerekeket, a családokat célozva. Az Európai Unió által támogatott program a jövőben vásárlóvá váló gyerekek figyelmét hívja fel a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságára. Emellett a kamara erős kommunikációs tevékenységet végez, az ágazatra irányítva a figyelmet.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztása titkos szavazással történt.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Segélycsomag Brüsszelből

Az Európai Parlament csütörtöki rendhagyó plenáris ülése jóváhagyta a COVID-19 járvány elleni közös fellépés jegyében beterjesztett három kulcsfontosságú intézkedést.

Minden megyében agrárkoordinációs munkacsoportok segítik a gazdálkodókat és az élelmiszeripart

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minden megyében Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportot hoz létre – a gazdálkodók, az élelmiszer-előállítók és -feldolgozók, valamint az őket kiszolgáló beszállítók, szolgáltatók és a kereskedelem operatív együttműködést támogatandó.

A mezőgazdasági munkákat nem akadályozza a kijárási korlátozás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a mezőgazdaságban tevékenykedők figyelmét arra, hogy a 2020. március 28-ától érvényes kijárási korlátozások – a kamara kérésének megfelelően – lehetővé teszik a mezőgazdasági munkák végzését.

Németország: beutazási tilalom a szezonális munkavállalóknak

A koronavírus-járvány elleni harcban, a vírus terjedését megállítandó a berlini szövetségi belügyminisztérium március 25-én megtiltotta a mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen szezonális munkavállalók beutazását. Menekültekkel és hazai munkaerővel pótolnák a hiányt.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A mezőgazdasági és halászati ágazat megsegítéséről tárgyaltak az uniós vezetők

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet rendkívüli munkamódszereket és rendkívüli intézkedéseket igényel. Ennek megfelelően, az Unió fennállása óta március 25-én először egyeztetett videokonferencián egymással a 27 tagállam mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztere a járvány okozta negatív hatások kezeléséről.