Back to top

Nem csak bor készül a szőlőből

A szüret után a szőlőkből származó hulladékot újrahasznosítják: kozmetikai és gyógyászati termékeket gyártanak belőle a BestMedGrape európai projektnek köszönhetően, amely összegyűjti a szőlészeket, kutatókat és vállalkozókat a mediterrán térség több országából.

Szőlőbirtok Szardínia szigetén
Fotó: euronews.com

Maria Manconi tudományos koordinátor:

„Gyógyhatású és kozmetikai készítményeket tudunk előállítani, olyanokat, amelyeket szájon keresztül kell bevenni és olyanokat, amelyeket a bőrön használnak. Ezek jót tesznek az egészségünknek, és megvédik a szervezetet az oxidatív stressztől.”

A BestMedGrape (ENI CBC Med) projektet tavaly hozták létre 3,3 millió eurós költségvetéssel, melynek 80%-át az Európai Unió állja. 20 százalékát, 700 ezer eurót partnerek finanszíroznak.

8 állami és magánpartner van a Földközi-tenger medencéjének 5 országában: Olaszországban, Franciaországban, Tunéziában, Libanonban és Jordániában. Társpartnerek is vannak Iránban és a palesztin területeken.

A Cagliari Egyetem koordinálja a projektet, és ez a laboratórium a tudományos kutatások központja. A kocsány, a héj és a szőlőmagok kincsesbányát jelentenek Maria Manconi csapatának.

Fehér és kékszőlő törkönyének hasznosítása
Fotó: euronews.com

Ősztől a tudományos kutatásokat kihelyezik különböző országokba, 150 olyan potenciális vállalathoz, amely részt vesz a projektben „élő laboroknak” nevezett műhelyekkel.

Ezt a tudást az olyan partnervállalatokkal is megosztják, mint az Icnoderm. Itt fejlesztik a szőlőhulladékból származó termékek prototípusait.

Marco Zaru, a márka társalapítója kész megosztani a know-howt_

"A mi feladatunk a projektben az, hogy dolgozzunk a kereskedelmi fejlesztésen, a kutatási eredményeink alapján. A jobb megtérülés érdekében szükséges a termékek ipari méretű gyártása felé haladni”.

Ez a projekt, amely összeköti a szőlőművelés hagyományát, az innovációt és a körkörös gazdaságot immár a Földközi-tenger mindkét partjáról összehoz partnereket.

Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Váratlan hideg idején – Növényvédelmi előrejelzés 14. hét

Nagy károkat okozott a markáns hidegfront, a növények kondíciójának javításával menthetjük, amit lehet. A monília elleni permetezést is folytatni kell, őszibarackban pedig a hidegben újra aktuális lett a tafrina elleni védekezés. Az alma most fogékony a varasodásra, a szőlőben pedig most érdemes az atkák ellen fellépni.

A koronavírus nehéz helyzetbe hozza a szőlő- és borágazatot

A koronavírus járvány kapcsán kihirdetett veszélyhelyzet érzékenyen érintette a magyar szőlőtermelőket és borászatokat. A válsághelyzettel kapcsolatban – a Tagság visszajelzései alapján – többféle intézkedést is hozott a HNT Elnöksége, és napi kapcsolatban áll az AM Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságával, valamint az Operatív Törzs agrárügyekért felelős vezetőségével.

Szőlészeti melléktermékből sikeres vállalkozás

A Kertészet és Szőlészet 14. heti számában azon kívül, hogy fontos híreket olvashatnak a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről és változásokról, bemutatunk többek között három sikeres vállalkozást. a néhány hete Szegeden megrendezett Zsendülés kertészeti konferenciáról szóló tudósításunkban.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.