Back to top

Elhagyott otthonunk

A vadászatba vagy beleszületik valaki, vagy nem. Ritka kivétel, ha nincs semmilyen kötödése az illetőnek a vadászathoz (rokoni szál, baráti, ismerősi kapcsolat), mégis ambíciót és érdeklődést érez a vadászat iránt. De ugye a kivétel erősíti a szabályt! Aki vadászcsaládban nő fel, annak egyenes út vezet az erdőbe, anyatejjel szívja magába a természet, a vad szeretetét és tiszteletét.

Az agráriumban dolgozó családok jelenetős részét is érinti a vadászat szépsége, a vadgazdálkodás, pontosabban az abból eredő vadkár pedig valamennyi mezőgazdászt. A városi ember ebből mit sem érez, nem látja az összefüggéseket, de hogyan is láthatná, amikor csak külső szemlélő, és esetleg csak a hírekből kap tájékoztatást egy-egy vaddal, vadászattal vagy vadkárral kapcsolatos ismertetőanyag által.

Ráadásul az ember mindinkább eltávolodik a természettől, amivel ellenkezőleg, harmóniában kellene élnie.

Nemcsak hogy tönkretesszük, de a modernizáció által, a technológiai innovációnak, vagyis a felgyorsult világnak köszönhetően az embernek nincs ideje, és nem is akar a természetben lenni. A XXI. századi társadalom a természetben kevés ingert kap, és a különböző elektronikus felületeken keresztül szempillantás alatt a „természetben lehet”, ha esetleg igényei úgy kívánják. Nem érez késztetést arra, hogy sétáljon egyet a fák oltalma alatt, pedig szüksége igazán lenne rá. Az integer környezet lehetőséget teremt, hogy az ember kiürítse a fejét, kikapcsolódjék, kiszakadva a mindennapok forgatagából. Ez a természetjárás egyik formája.

A vadászat emellett fegyelemre, tiszteletre, kitartásra és mértéktartásra is nevel.

Ezek az alapvető emberi ismérvek kiveszőben vannak társadalmunkból, pedig e jellemvonások különböztetik meg az embert az embertől. A vadászat által megismerhetők és megtanulhatók a természetben zajló folyamatok, valamint a benne élő flóra és fauna sokszínűsége. A vadászat életvitel. Ősi ösztön, melyet valaki erősebben örököl, mint a másik. Nem a puskadörrenés a vadászat lényege, hanem a tradíciókból merített szertartásossága, a lehetőség, ahol valóban visszatérhetünk a természet valóságába, elhagyott és elfeledett otthonunkba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.

NAK: új digitális megoldások fejlesztése az agrárium hatékonyságának növeléséért

A nagyvállalatok és innovatív agrár startupok együttműködéseit segítette elő az első hazai agrár startup program, a NAK TechLab. A mezőgazdaság digitalizációjával a szektor versenyképességét növelhetik az innovatív megoldások, a programban résztvevő cégek pedig a fejlesztések piacra lépését segítik.