Back to top

Az amerikai költésrothadás újabb típusú spóráját fedezték fel

Feltételezhető, hogy az amerikai költésrothadásnak további spóra-típusai léteznek. Az eddig ismertek közül a lassan ölők a legveszélyesebbek a méhcsaládra.

A német, Celle-i Méhkutató Intézet munkatársai az amerikai költésrothadás (penibacilus larvae) újabb típusú kórokozóját fedezték fel. Eddig az ERIC I-IV típusúak voltak ismeretesek. a kutatók számára. 

A különböző országokból származó 40 mézmintából  27-ben találtak spórákat. A spanyol, Badajozból származó mézmintában talált spóra azonban egy új, eddig ismeretlen típusúnak bizonyult. A kutatók ezt azonnal ERIC V-re keresztelték.

Ez a spóra-típus a lárvákkal három napon belül végez, ugyanúgy mint az ERIC III és a IV. Az ERIC I 12 nap alatt, az ERIC II, 7 nap alatt pusztította el az összes lárvát.

Álcát etető dajka, remélhetőleg egészségesek maradnak az álcák később is
Fotó: Hevesi Mihály

A méhcsaládok számára különösen a lassan ölő, ERIC I a veszélyes, mivel a dolgozók a később elhaló lárvákat a fedett fiasításból már nem takarítják ki.

Ez magyarázza, hogy ez a típus terjedt el a leginkább. ERIC III-at és IV-et az utóbbi időben nem találtak. A kutatók azt feltételezik, hogy az Amerikai költésrothadásnak további felfedezetlen típusai léteznek.

A költésrothadás kutatásában vannak azonban jó hírek is, pl, hogy egy osztrák kutatócsoport nem régiben tette közzé, hogy felfedezték azt a foszfolipidet, mely hatékonyan bevethető ez ellen a betegség ellen. A foszfolipidet tojásból is elő tudják állítani és a méheknek műlépbe keverve adják be.

(Lásd cikkünket: Megtalálták az amerikai költésrothadás ellen immunizáló foszfolipidet)

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2020/3 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.