Back to top

Nagy István: stabil növekedési pályára állt a magyar mezőgazdaság

Nagy István agrárminiszter nyitotta meg az Agrárium 2020 konferenciát, mely a Portfolio Csoport szervezésében, ismert szakemberek részvételével mutatta be az ágazat idei évét jellemző legfontosabb változásokat és tudnivalókat. A tárcavezető amellett, hogy ismertette az ágazat tavalyi eredményeit, beszámolt a kormány ez évi legfontosabb, mezőgazdaságoz érintő kezdeményezéseiről is.

A tárcavezető az ágazat eredményeinek taglalásakor hangsúlyozta, a magyar mezőgazdaság stabil növekedési pályán van: az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 2010 és 2019 között 60%-kal emelkedett hazánkban, amivel a magyar agrárágazat kibocsátását tekintve hatodik az Európai Unió tagállamainak rangsorában.

A kibocsátás értéke tavaly megközelítette a 2800 milliárd forintot, ez pedig 3,5%-os növekedés éves összevetésben. Az exportált agrártermékek értéke 2019-ben mintegy 8,7 milliárd euró volt, ami 9%-os növekedést jelent az előző esztendőhöz képest. A miniszter mindemellett arról is beszélt, hogy a szántóföldi növénytermesztésben – a szélsőséges időjárás dacára – tavaly három növény esetében is rekordtermést könyvelhetett el hazánk. Napraforgóból több mint 3 tonna, őszi árpából 5,65 tonna, tavaszi árpából pedig 4,56 tonna termett átlagosan hektáronként az országban.

Fotó: Pelsőczy Csaba
Nagy számok jellemezték a mezőgazdaság versenyképességét növelő beruházásokat is: értékük 2019-ben meghaladta a 300 milliárd forintot – ez 15%-os növekedést jelent. Ennek kapcsán Nagy István elmondta:

a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében tavaly 205 milliárd forintot fizetett ki az állam, ennek több mint a fele volt beruházási jellegű támogatás.

„A 2019 szeptemberében indított kamattámogatási program keretében 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez nyújtunk 80%-os kamattámogatást.

Idén folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, ennek révén a vállalkozások szinte kamatmentesen juthatnak hozzá a napi működést finanszírozó hitelekhez” – magyarázta. Mint mondta, negyedik éve folyamatosan emelkedik a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége; ehhez is hozzájárult a 2019-ben kifizetett 800 milliárd forint értékű agrártámogatás. A VP keretében eddig 700 milliárd forint értékben születtek támogató döntések az EU közös agrárpolitikájának (KAP) jelenlegi ciklusában.

„A tavasszal benyújtandó támogatási kérelmek után több mint 450 milliárd forintot fizetünk majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímekre” – hangsúlyozta Nagy István.
Az agrárminiszter arról is beszélt, idén új pályázatokat is meghirdetnek, köztük olyanokat, melyekkel a baromfi- és sertéstartó telepek fejlesztésére biztosítanak forrásokat, s a többi közt a csemetekertek gépbeszerzésének támogatását is megindítják.

A tárcavezető kiemelte, az EU-ban elsőként vezet be hazánk egy olyan jövedelemstabilizáló eszközt, mely lehetőséget kínál majd a gazdálkodóknak arra, hogy csökkentsék az eddig nem biztosított kockázatokat. „Ez egy állami működtetésű kölcsönös kockázati alap, melyhez a termelők önként csatlakozhatnak egy kedvezményes díj ellenében” – mondta. A miniszter a soron következő KAP reformjaira vonatkozó tárgyalásokról is beszélt. Szavai szerint a magyar mezőgazdaság számára döntő fontosságú, hogy a források a legnagyobb biztonsággal, tervezhetően, a legkisebb pénzügyi kockázatok mellett állhassanak rendelkezésre. Mint mondta, az EU intézkedéscsomagja, az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) alapjaiban határozza meg az európai szakpolitikát.

A magyar kormány célja, hogy teljesítse a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, miközben mindent megtesz azért, hogy megvédje a magyar gazdáknak járó agrártámogatásokat.

2020-ban is a hazai klímavédelmi intézkedések középpontjában áll a tárca országfásítási programja, emellett a méhészek támogatása is nagy hangsúlyt kap. „Az Agrárminisztérium tisztában van a méhészeti ágazat stratégiai jelentőségével, ezért minden eszközzel igyekszünk támogatni az abban dolgozókat” – emelte ki Nagy István, hangsúlyozva, hogy a méhek és az egyéb beporzók a tápláléklánc alapját jelentik, s nélkülük elképzelhetetlen a földi lét. Ezt szem előtt tartva bevezetik a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek utáni SZJA-mentességet.

A VP támogatásával számos új innovációs csoport kezdheti meg működését: a miniszter szavai szerint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kutatói a gazdálkodókkal közösen keresik majd a válaszokat napjaink legfőbb kihívásaira.

Az agrárminiszter emlékeztetett a hatályba lépett új öntözési törvényre is, aminek kapcsán elmondta, 10 éven keresztül évi 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre öntözésfejlesztést célzó beruházásokra. Ezek kivitelezésének zökkenőmentességét és gyorsaságát is segíti a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ, mely az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is kulcsszerepet tölt be. A birtokrendezésről szóló törvénycsomagot idén tavasszal fogadhatja el az Országgyűlés.

„Fontos feladatok várnak ránk idén a jogalkotás terén. Folytatjuk a családi gazdaságok működését és az őstermelői tevékenység folytatását lehetővé tévő szabályozási környezet rendezését, illetve a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítását. Továbbá

célul tűztük ki egy új bortörvény megalkotását is, mely a szőlészek és borászok számára egyszerűbb, átláthatóbb, kevesebb adminisztrációs teherrel járó jogszabályi környezetet teremt majd” – magyarázta az agrárminiszter.

Hozzátette: 2020-ban kiemelt figyelmet fordítanak a generációváltás témájára: a többi közt olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely alapjaiban könnyítheti meg a gazdaságátadást, illetve minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetnek idén az agrárpályát népszerűsítő kampányokra is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Árutőzsde: emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Fontos a repce tápanyag-utánpótlása a tavaszi vegetációs periódusban

A repce tavaszi fejtrágyázása több helyen már megtörtént, azonban sokan két részletben, osztott fejtrágyázást végeznek, a kiegyenlítettebb tápanyag-utánpótlás érdekében. Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás is.

Biztonságosabbá válnak a falugazdász-irodák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiemelten készül a hamarosan kezdődő egységeskérelem-beadási időszakra, ezért falugazdász-irodáit még biztonságosabbá alakítja.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.

Nyílt levél a hazai dísznövényágazat megmentéséért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közös nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

Mésztűrő liliomfák

Magyarország kifejezetten alkalmas kertművelésre, legyen az szőlős-, gyümölcsös-,zöldséges-, avagy díszkert. Körülményeinkhez képest azonban szűkében vagyunk a látványos, nagy virágú cserjéknek és fáknak. Az ország legnagyobb részén a talajok meszesek, pH-juk magas, és ezt sok, számunkra kívánatos dísznövény nem szereti. Több évtizedes kísérletezés eredményeként azonban találtam kivételeket.