Back to top

Egy kancacsalád Tokajban - Négy generáció a lovak bűvöletében

A Kudri családot Tokajban, Tokaj környékén, sőt, a környező megyékben is jól ismerik lovas körökben. Kudri László nagyapja a II. világháborút lóháton járta meg, tenyésztett, dolgozott a lovakkal. Az ő fia is lótenyésztő volt, és a mezőgazdaságban használta a lovait, majd agrármérnök fia, Laci (igazából már ő is régen László…) fogathajtó versenyző, lótenyésztő, gazdálkodó, mérnöktanár lett.

Ösztönös lovastudását Pallagon egy mezőgazdasági szakközépiskolában csiszolták, aminek eredményeképpen díjugratásban versenyzett is. Párja szintén agrármérnök, volt versenyző, lovasedző, Laci segédhajtója a fogaton.

A Kudri család évtizedek óta kisbéri félvért tenyészt, csikóit legelőn neveli fel, és ki is próbálja.

Rendszeres résztvevője az egyesület programjainak, bemutatóinak – például a Far­mer­Expó­nak – népies hármas­foga­tával. László felnőtt korú lánya és fia lovak között nőtt fel, természetesen tudnak lovagolni, hajtani. Most ők a negyedik generáció a sorban…

Úgy gondolom, hogy Kudri László az a tenyésztő, aki ezt a magyar fajtát megfelelő módon használja: arra, amire való, és kiaknázza a fajta genetikájában kódolt lehetőségeket, jó tulajdonságokat. Ezek a lovak adottságaikból és a felnevelésükből adódóan mind acélos szervezetűek, kemények, szívósak és kiváló munkakészségűek.

A fél­rideg tartásban való felnevelés után három- vagy négyéves korukban tenyésztőjük befogja és belovagolja őket, szinte minden ló kivétel nélkül használható nyereg alatt és fogatban is.

A kipróbálás része, hogy minden évben lábon mennek Tokajból a Hortobágyi Lovas Napokra: egyik ló a hámban, másik nyereg alatt, a harmadik vezeték­lóként, időnként cserélve. Mindnek helyt kell állni bármelyik poszton! Év közben dolgoznak az idegenforgalomban vagy – a család és a barátok örömére – pusztabuszban, máskor nyereg alatt. Ha pihenhetnek, azt nem az istállóban teszik, hanem a legelőn. Nincsenek rossz szokásaik, nem betegeskednek…

Kudri László több mint hatvan ló tenyésztője, közülük 35 a kisbéri félvér törzskönyvben regisztrált. A tenyészet alapítója az 1979-es születésű kanca, 1543 Siglavy Tornádó, hívónevén Tori. Apja az 1169 Regöly-Sig­lavy-­159 shagya arabbal és angol telivérrel nemesített kisbéri félvér mén. Anyja, Cigány, tra­kehne­nivel és szintén sha­gya­val ötvözött kisbéri félvér. Tori tehát viszonylag magas shagya arab vérhányaddal bír, némi telivérrel „gyorsítva”, és egy csepp tra­kehnenivel is fűszerezve. Kiváló ló volt!

Kemény szervezetű, univerzálisan használható, feltétlen munkakészségű – és nagyszerű anyakanca.

Élete során 18 csikót ellett, melyekből 14 került nyilvántartásba, és közülük hat méneskönyvi besorolású kisbéri félvér kanca. Siglavy Tornádónak 33 unokája van a fajtában, melyek közül 22 kanca! Legtermékenyebb lánya az 1934 TKV számú Szikrázó Tüzes, mely a 2947 Szikrázó I-7 nevű mén után született. Kilenc csikót ellett Kudri László tenyészetében, közülük hat kanca. A család fennmaradása, virágzása nem kérdés.

A tenyészet alapgondolata mindig a kiváló használati tulajdonságokra való erős szelekció és a természetszerű tartás, felnevelés volt, aminek eredménye a kemény, sziklaszilárd, jól használható kisbéri félvér ló. Az értékes kancacsalád megbecsülése, fenntartása, ami minden eredményes tenyészet alapja, emellett igen fontos a kiképzésben, a használatban a természetesség, következetesség, a lovakkal való egyértelmű, határozott, de barátságos kommunikáció.

Kudri László munkája mellett sok időt tölt a lovaival, köztük van, a szociális rangsorban a ménes első helyén. Nem varázsol, nem suttog, csak ott van köztük, velük. Az eredmény magáért beszél.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kikapcsolódás biztonságban? Irány az erdő!

Az idegenforgalom egyike a pandémia által leginkább sújtott ágazatoknak, nem csoda, hogy sok országban kihívást okoz a turizmus vonzerejének visszaállítása. Magyarországon azonban az eddiginél is nagyobb érdeklődés övezi a természetközeli pihenési formákat, így az erdei turizmust is.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Fürjek és paradicsomok - A belvárosban is lehet gazdálkodni

Alapvetően a fürjek miatt látogattam el a Miczák családhoz, de ez a paradicsomőrület nem hagy nyugodni... Szépen gondozott családi házba csöngetek be Veszprém belvárosában. A ház mellett virágokkal övezett kerti út visz hátra. A terasz mellett egy görögdinnye fejlődik, mint Miczák Lászlótól megtudom, véletlenül fújta ide a szél.

Régi-új kerékvágás

Ahogy a veszélyhelyzet alatt érvényes korlátozások megszűntek, lassacskán a lovastornászok is visszatérhettek megszokott edzéseikhez – ami csapatsport lévén az edzőktől jelentős logisztikát, a gyerekektől pedig fokozott fegyelmet igényelt.

Mátravasút: megújult és várja utasait

Az 1900-as évek elején épült mátrai kisvasúthálózat sok- sok ember életével összefonódott. Azért, hogy továbbra is biztonságosan szállíthassa a turistákat, két éves teljes körű felújításon esett át. Csütörtökön ünnepélyes keretek között adták át az utasoknak.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Stabilan emelkednek a fogyasztói árak is

Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben.