Back to top

Egy kancacsalád Tokajban - Négy generáció a lovak bűvöletében

A Kudri családot Tokajban, Tokaj környékén, sőt, a környező megyékben is jól ismerik lovas körökben. Kudri László nagyapja a II. világháborút lóháton járta meg, tenyésztett, dolgozott a lovakkal. Az ő fia is lótenyésztő volt, és a mezőgazdaságban használta a lovait, majd agrármérnök fia, Laci (igazából már ő is régen László…) fogathajtó versenyző, lótenyésztő, gazdálkodó, mérnöktanár lett.

Ösztönös lovastudását Pallagon egy mezőgazdasági szakközépiskolában csiszolták, aminek eredményeképpen díjugratásban versenyzett is. Párja szintén agrármérnök, volt versenyző, lovasedző, Laci segédhajtója a fogaton.

A Kudri család évtizedek óta kisbéri félvért tenyészt, csikóit legelőn neveli fel, és ki is próbálja.

Rendszeres résztvevője az egyesület programjainak, bemutatóinak – például a Far­mer­Expó­nak – népies hármas­foga­tával. László felnőtt korú lánya és fia lovak között nőtt fel, természetesen tudnak lovagolni, hajtani. Most ők a negyedik generáció a sorban…

Úgy gondolom, hogy Kudri László az a tenyésztő, aki ezt a magyar fajtát megfelelő módon használja: arra, amire való, és kiaknázza a fajta genetikájában kódolt lehetőségeket, jó tulajdonságokat. Ezek a lovak adottságaikból és a felnevelésükből adódóan mind acélos szervezetűek, kemények, szívósak és kiváló munkakészségűek.

A fél­rideg tartásban való felnevelés után három- vagy négyéves korukban tenyésztőjük befogja és belovagolja őket, szinte minden ló kivétel nélkül használható nyereg alatt és fogatban is.

A kipróbálás része, hogy minden évben lábon mennek Tokajból a Hortobágyi Lovas Napokra: egyik ló a hámban, másik nyereg alatt, a harmadik vezeték­lóként, időnként cserélve. Mindnek helyt kell állni bármelyik poszton! Év közben dolgoznak az idegenforgalomban vagy – a család és a barátok örömére – pusztabuszban, máskor nyereg alatt. Ha pihenhetnek, azt nem az istállóban teszik, hanem a legelőn. Nincsenek rossz szokásaik, nem betegeskednek…

Kudri László több mint hatvan ló tenyésztője, közülük 35 a kisbéri félvér törzskönyvben regisztrált. A tenyészet alapítója az 1979-es születésű kanca, 1543 Siglavy Tornádó, hívónevén Tori. Apja az 1169 Regöly-Sig­lavy-­159 shagya arabbal és angol telivérrel nemesített kisbéri félvér mén. Anyja, Cigány, tra­kehne­nivel és szintén sha­gya­val ötvözött kisbéri félvér. Tori tehát viszonylag magas shagya arab vérhányaddal bír, némi telivérrel „gyorsítva”, és egy csepp tra­kehnenivel is fűszerezve. Kiváló ló volt!

Kemény szervezetű, univerzálisan használható, feltétlen munkakészségű – és nagyszerű anyakanca.

Élete során 18 csikót ellett, melyekből 14 került nyilvántartásba, és közülük hat méneskönyvi besorolású kisbéri félvér kanca. Siglavy Tornádónak 33 unokája van a fajtában, melyek közül 22 kanca! Legtermékenyebb lánya az 1934 TKV számú Szikrázó Tüzes, mely a 2947 Szikrázó I-7 nevű mén után született. Kilenc csikót ellett Kudri László tenyészetében, közülük hat kanca. A család fennmaradása, virágzása nem kérdés.

A tenyészet alapgondolata mindig a kiváló használati tulajdonságokra való erős szelekció és a természetszerű tartás, felnevelés volt, aminek eredménye a kemény, sziklaszilárd, jól használható kisbéri félvér ló. Az értékes kancacsalád megbecsülése, fenntartása, ami minden eredményes tenyészet alapja, emellett igen fontos a kiképzésben, a használatban a természetesség, következetesség, a lovakkal való egyértelmű, határozott, de barátságos kommunikáció.

Kudri László munkája mellett sok időt tölt a lovaival, köztük van, a szociális rangsorban a ménes első helyén. Nem varázsol, nem suttog, csak ott van köztük, velük. Az eredmény magáért beszél.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.

Vészhelyzet – érdemes nyúltartásba kezdeni!

Az elmúlt napok kényszerpihenője idején igen sok honfitársunknak adatott meg, hogy elgondolkodhasson lehetőségein: hogyan lehetne egészségesebben élni, és hogy lehet biztosan élelemhez jutni függetlenül a gazdasági nehézségektől. Ahhoz, hogy ne válhassunk kiszolgáltatottá, alapvető, hogy magunk legyünk képesek megtermelni saját élelmünket.

Különleges lovasélmények a Szigetközben

Mihelyst feltűntek a Mosoni-Duna vadregényes kanyarulatai, úgy vált egyfajta kalandos utazássá az addig egyhangúnak ható autózásunk: a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyként számon tartott Szigetköz a szélvédőn keresztül is megannyi látnivalót kínált, ami nem csoda, hiszen a térség a természetjárók egyik legkedveltebb célpontja.

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.