0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A fényszennyezés olyasmire hat, amire nem is gondolnánk

A fényszennyezés nem csak az emberi szervezetre hat károsan. Egy friss kutatásból kiderült, hogy egyes fajok kihalását is okozhatja.

Nehéz idők járnak a szentjánosbogarakra. Akárcsak sok más rovart, őket is egyre növekvő veszély fenyegeti az élőhelyek elvesztése, a rovarirtószerek és a szennyezés miatt. Emellett egy olyan problémával is küzdenek, ami csak rájuk jellemző: a párzási szokásaikra rendkívül negatívan hat a fényszennyezés.

A szentjánosbogarak udvarlásuk során kémiai úton különleges fényt állítanak elő. A hímek azért fénylenek, hogy jelezzék, rendelkezésre állnak; a nőstények pedig különböző fényjelekkel adják tudomásukra, milyen hangulatban vannak.

A vakító fényű hirdetőtáblák, az utcai lámpák és a házak erős fénye megzavarja a fényérzékelésüket, ezáltal meggátolva a párválasztást és párzást.

Nem csak a párzási folyamataikat zavarja meg a mesterséges fényhatás, hanem azoknak a nőstényeknek a táplálkozási szokásait is, melyek fényjeleikkel azért csalogatják a hím szentjánosbogarakat, hogy megegyék őket.

Egy, a Bioscience tudományos lapban megjelent, friss tanulmányban arra figyelmeztetnek a Tufts Egyetem és a Természetvédelmi Világszövetség kutatói, hogy kihalás szélén vannak a szentjánosbogarak az őket fenyegető káros tényezők miatt.

Sara Lewis, a Tufts Egyetem biológusa és kutatás vezetője, szerint sok rovart érint súlyosan az élőhelyek elvesztése, különösképpen a szentjánosbogarakat, hisz a teljes életciklusuk megvalósulásához különleges körülményekre van szükség.

A szentjánosbogaraknak több mint 2000 faja van, melyek közül legtöbb elsősorban a vizes élőhelyeket kedveli.

Különösen a mangrove életmódú fák és mocsarak környékét. A mangrove erdőket azonban folyamatosan felszámolják haszonhajtás céljából, hogy olajpálma-ültetvényeket hozzanak létre.

A szentjánosbogarak az ökoszisztéma fontos elemei, eltűnésük súlyos károkat okozhat a táplálékláncban. Egyes országokban, például Dél-Koreában és Mexikóban, pedig az ökoturizmus fontos elemei.

A kutatást több régióban végezték (Észak- és Közép-Amerikában, Európában, valamint Ázsiában), és megállapították, hogy mindenhol más típusú veszélyekkel szembesülnek a szentjánosbogarak.

Japánban eltűnnek a szentjánosbogarak által kedvelt vizes élőhelyek és a megművelt mezőgazdasági területek, mert egyre többen a városokba költöznek. Közép-Angliában a legnagyobb veszélyforrás az éghajlatváltozás okozta aszály és áradás. Malajziában pedig a mangrove fák eltűnése.

A tanulmány nem határozza meg, hogy mikorra halhatnak ki a szentjánosbogarak. A kutatók azt mondják, „folyamatosan tűnnek el.”

Forrás: nytimes.com