A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér összege 2020. január 1-jén – 8%-os növekedéssel – 161.000 Ft-ra emelkedett, míg a garantált bérminimum havi összege 216.000 Ft-ra nőtt.
illetve ez azokra a társadalombiztosítási kötelezettségekre és ellátásokra is kihat, melyek jogszabályban rögzített értékei a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez igazodnak. A MAZARS szakértőinek legfrissebb jelentése a változás legfontosabb vállalati következményeit foglalja össze.
Szja-t érintő változások
A kifizető személyenként és évente egy alkalommal – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett –16.100,- forintot meg nem haladó, úgynevezett csekély értékű ajándékot juttathat magánszemélyek részére kedvezményes adózású „egyes meghatározott juttatásként”. Ezen túl, a kifizető által tartott rendezvényeken a résztvevőknek juttatott ajándéktárgy szintén kedvezményesen adózhat, ha egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át, azaz január 1-jétől a 40.250 forintot. (Mindkét juttatás megfelelő adókezelése érdekében egyéb körülményeket is vizsgálni kell.)
A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkaadók számára ugyanakkor rossz hír, hogy a hozzájárulás mértéke január elsejétől 1.449.000 forintra emelkedett, azaz több, mint 100 ezer forinttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A személyi adókedvezmény havi összege 8.050 forintra (évi 96.600 forintra) nőtt. A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg azon betegségeket, melyek a személyi adókedvezmény igénybevételére jogosító súlyos fogyatékosságnak minősülnek. A rendelet a mellékletében olyan betegségeket is szerepelnek mint például a cukorbetegség, a laktóz intolerancia, ezért érdemes átolvasni a listát, hogy megbizonyosodjunk az adókedvezmény igénybevételének lehetőségéről.
Így a legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett adott, legfeljebb 805.000 forint összegű munkabérelőleget nem szükséges jövedelemként figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításakor.
A TB-t és az ellátásokat érintő változások
A gyermekgondozási díj (GYED) maximum összege a minimálbér kétszeresének 70%-a, ami januártól 225.400 forintra nőtt. A táppénz maximális összege napi 10.733 forintra emelkedett.
A Tbj. törvény szempontjából ugyancsak biztosítottnak minősül a – díjazás ellenében – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl.: megbízási jogviszonyban) munkát végző személy is, akinek az ebből a tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át. Érdemes tehát az ilyen szerződésekben megállapított díjakat is felülvizsgálni.
A nyugdíjjárulék-alap legalább a minimálbér összege, míg az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék alapja legalább a minimálbér másfélszerese. Ha az egyéni vagy társas vállalkozó által végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséghez, vagy szakképesítéshez kötött, úgy a járulékalapot legalább a garantált bérminimum összegében kell meghatározni. A mezőgazdasági őstermelőknek is legalább a minimálbér, mint járulékalap után kell megfizetniük mind a nyugdíj-, mind az egészségbiztosítási járulékokat. Fontos továbbá észben tartani azt is, hogy a fizetendő szociális hozzájárulási adó legalacsonyabb mértékét számos jogviszonyban a minimálbér mindenkori mértékéhez kell igazítani.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével nő az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített jogviszonyban fizetendő legkisebb bér összege is.
