0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 2.

A klíma, a technológia és a média is hatással van a borágazatra

Idén a New York Palotában megrendezett március 6-ai Borkonferencia immáron nyolcadik alkalommal valósult meg, melynek fő témája ezúttal az innováció volt. Az esemény célja, hogy a borágazat szereplői megismerhessék azokat a felgyorsult világban kialakult jelenkori technológiai trendeket, amelyekkel mind a piacon való érvényesülésben, mind a termelésben segíthetik őket.

Mint arról már írtunk, a konferenciát Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár nyitotta meg borjogi és bormarketing aktualitásokkal, mely során kifejtette az új bortörvény részleteit, valamint a nemsokára megpályázható borpromóció feltételeit, illetve Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa tartott előadást a borágazat helyzetéről és marketingtevékenységéről.

De emellett számos előadó is érdekes, informatív beszámolót tartott a szőlészet és borászat tekintetében, mint Tomor Tamás, a Debreceni Egyetem Távérzékelési Szolgáltató Központ tudományos főmunkatársának „Távérzékelési módszerek és eszközök használata a szőlészetben” című előadása, amelyben bemutatta a légi lézerszkennelés vagy a légi hiperspektrális technológia alkalmazását, mely módszerekkel különböző adatok nyerhetők ki a termőterületről.

Az eljárásokkal meghatározhatók és elkülöníthetők a talajfajták, állapotmeghatározást lehet végezni a szőlőültetvényen belül is, de akár a terület domborzati adottságai is felmérhetők és kiértékelhetők.

Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének az elnöke a borászaton és szőlőtermesztésen túl az egész agrárágazat előtt álló kihívásokat ismertette, mint a klímaváltozás hatásai, ebből adódó új növény-egészségügyi kérdések, a fogyasztói szokások változása és lekövetése, illetve a piaci preferenciák alakulása. Kihangsúlyozta, hogy az elmúlt évek jelentős mértékű időjárás változásainak eredményeképpen a következő néhány éven belül prognosztizálható Franciaországban egy olyan szőlő-termőterületi változás, mely szerint ezen területek 20-30 százaléka alkalmatlan lesz a szőlőtermesztésre, ami nagymértékben megváltoztatja a jelen piaci állapotot, és ezt a bekövetkezni látszó helyzetet Magyarországnak gyorsan kell lereagálnia, máskülönben más termelői országok csapnak le a piaci lehetőségre.

Növényvédelmi kérdések kapcsán elmondta, hogy a szűkülő hatóanyag-választék következtében megnövekedett a kártevők fajok száma, valamint a rezisztens kórokozók növekvő fertőzési nyomást gyakorolnak a szőlőre, és mindezt csak felerősíti a jelenkori virológiai elavult tudás is.

Emellett még további számos előadó is érdekes, informatív beszámolót tartott a borászatok márka-gondnokságáról, vagy éppen a közösségi médiaelemzés szerepéről, mely a magyar bor hírnevének öregbítését szolgálja.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu