Back to top

Működtethető gazdaságosan a háztáji tejelő szarvasmarhatartás?

Kreitz Zoltán és felesége a klasszikus háztáji gazdálkodást valósítja meg korszerű körülmények között a Kaposvárhoz közeli Jákó településen. Tejelő szarvasmarha állományuk létszáma nem haladja meg az 50 tehenet, amelyek a növendék üszőkkel és az eladásra szánt borjakkal egyetemben – összesen mintegy 110-en –, modern tartási körülmények között élnek.

Fotó: BNE
Portájuk szerkezete is olyan, mint egykoron a falusi állattartóké volt. Elöl a lakóház, hátul a régi szín, a modern istállók, fejő-, és tejház, a legelő, az erdő, a szántóföld, és a kaszáló. Az istállók tetején pedig napelemek is vannak, 22 KW teljesítményűek. S hogy mi a titka annak, hogy itt még működhet az egykoron virágzó, majd napjaikra szinte teljesen eltűnt háztáji gazdálkodás? Ezt kutattam miközben a ragyogó téli napsütésben a néhány napja született borjakat szemléltük a házigazdával.

A Kreitz család az 1990-es évek elején a helyi TSZ felszámolása körüli időkben vágott bele a jószág, pontosabban a tehéntartásba.

Egyetlen vemhes üszőt vásároltak, ám azt se azzal a céllal, hogy később nagyobb állattartó telepet hozzanak létre. Inkább az a szándék vezette őket, hogy a gyarapodó családba érkező gyermekeket friss, egészséges tejjel lássák el.

Fotó: BNE
Ám úgy alakult, hogy a borjakat meghagyták, illetve vásároltak még vemhes üszőket, így lassan gyarapodott tejet adó szarvasmarha állományuk. Akkoriban még a nagy tejipari vállalatok felvásárolták a háztájiból származó tejet. Ám a bővülő háztáji, a növekvő tehénlétszám egyre több nehéz fizikai munkát kívánt. De az is égető szempont volt, hogy költséghatékonyan tudják működtetni a gazdaságot.

Napjainkra a család 100 hektár saját és bérelt földterületet használ legelőnek, kaszálónak, erdőnek és szántóföldnek.
A házigazda elmondja, hogy csak úgy lehet rentábilisan gazdálkodni, ha maguk termelik a takarmányt, és a munka zömét is a család maga végzi el.

Ugyanakkor nagyos sokat jelentett a gazdaságuk fennmaradásában, hogy sikeresen tudtak pályázatok segítségével fejleszteni. Az első pályázatba 2008-ban vágtak bele – meséli Kreitz Zoltán, aki hozzáteszi, hogy akkora már nem igen bírták a kötött tartással járó kemény fizikailag munkát. Akkoriban az uniós és hazai forrásból „Háztáji szarvasmarhatelep létesítésére” pályáztak. Az 55%-os támogatás igen kecsegtető lehetőséget kínált, hogy áttérjenek a kötetlen szarvasmarhatartásra. Ekkor csaknem 39 millió forint támogatást kaptak, míg a teljes fejlesztés összege csaknem 57 millió forintra rúgott. Ebből valósították meg a 38 plusz 10 férőhelyes mélyalmos rendszerű tehénistállót, a tej-, és fejőházat, vásároltak 10 borjúketrecet, bálarakót és trágyaszórót, létesítettek trágyatárolót, és fejlesztették az infrastruktúrát.

2017 és 19 között pályázat segítségével tovább fejlesztették a gazdaságukat. Az 50%-os támogatású, színén uniós és hazai forrásból származó, a vidékfejlesztést szolgáló pályázati keretből kicsit több, mint 22 millió forintot nyertek el az állattartó telep fejlesztésére.
Így 38 millió forintból megépülhetett a növendék szarvasmarháknak – egy szintén – mélyalmos rendszerű istálló, további 10 borjúketrecet, továbbá fűkaszát, szemroppantót tudtak vásárolni. E forrásból kerülhettek napelemek az istálló tetejére, amely a tervek szerint elegendő energiát biztosít az állattartó telep számára.
A házigazda, miközben büszkén mutatja a néhány napja született borjúkat elmeséli azt is, hogy nem könnyű kenyérkereset a jószágtartás. Mint mondja, már tart attól, ha valahová elmennének néhány napra, mert biztos, hogy akkor történik valami otthon a jószággal.
A másik kulcs kérdés a gazdálkodásban, hogy miként lehet értékesíteni a tejet.

Főként akkor, ha a gazdálkodó nem sok ezer liter tejet állít elő naponta. Persze erre is kell, hogy legyen megoldás, hiszen a Kreitz háztáji gazdaság működik. Ez az annak is köszönhető az elmúlt 10-12 évben, hogy egy termelői csoport tagjai lettek. Mint a házigazda elmondja, e nélkül biztos, hogy képtelenek lennének jó árat kiharcolni a tejért. Így a megközelítőleg 40 gazdálkodótól származó tejet a Pécsi társaság megfelelően tudja értékesíteni.

A Kreitz család minden tagja kiveszi a részét a munkából. A házaspárnak két lánya és egy fia van, akik már valamennyien felnőttek. Igaz, a lányok már a kirepültek a családi fészekből is, ám míg otthon voltak ők is segítettek a jószágok tartásában.

Kreitz Zoltán büszkén meséli, hogy lesz, aki átvegye tőlük egyszer majd a háztáji gazdaságot. A fiuk Zoltán velük dolgozik.
Míg a házigazda és a felesége, Viola egykoron Kaposváron diplomázott, a fiuk Keszthelyen végzett agráregyetemen.

Most ő is háztáji gazdaságukban dolgozik. Családot alapított és már gyermeke is van, aki ugyan még csak alig másfél éves, de a traktorozást már megkedvelte. Így napjainkra akár azt is lehet mondani, hogy háromgenerációs a gazdaságuk.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Árutőzsde: emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.

Agrárminiszter: nyissák ki a bezárt piacokat!

A koronavírus-járvány miatt bezárt piacoknak a szabályok szigorú betartása mellett történő újranyitására szólította fel az érintett települések polgármesterét az agrárminiszter.

Vészhelyzet – érdemes nyúltartásba kezdeni!

Az elmúlt napok kényszerpihenője idején igen sok honfitársunknak adatott meg, hogy elgondolkodhasson lehetőségein: hogyan lehetne egészségesebben élni, és hogy lehet biztosan élelemhez jutni függetlenül a gazdasági nehézségektől. Ahhoz, hogy ne válhassunk kiszolgáltatottá, alapvető, hogy magunk legyünk képesek megtermelni saját élelmünket.

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.